PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 5. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM

Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 5. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM"— Előadás másolata:

1 PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 5. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 5. Dr. Tarnóczi Tibor

2 A kockázat I. A vállalkozások egyik legnagyobb félelme a csődhelyzetbe kerülés, ezért sokan foglalkoznak a csőd előrejelzésével. A vállalat aktuális és jövőbeni várható helyzetének az ismerete minden külső érintettnek érdeke, aki egy adott vállalkozással kapcsolatba kerül. A vállalat külső érintettjei szeretnék elkerülni, hogy a megszerzett pozíciójukban negatív irányú változás következzen be. A csőd lehetősége még inkább előtérbe került a 2008-ban elindult pénzügyi és gazdasági válság kapcsán. 2

3 Kockázat II. Kockázatosnak tartunk minden jelenséget, ami eltér az elvárható értéktől, jellemzőtől és kedvezőtlen az adott helyzet szempontjából, valamint teljes mértékben előre nem jelezhető. Azt is mondhatjuk, hogy a kockázat valamely vállalati jelenség, jellemző kedvezőtlen bekövetkezési esélyét jelenti. A pénzügyekben a kockázat általában együtt tartalmazza az esélyt és a veszélyt. 3

4 A kockázat III. A vállalatoknak és hitelezőiknek tisztában kell lenniük saját, illetve ügyfelük fizetőképességi helyzetével, mert annak romlása komoly nehézségeket okozhat mindkettőjüknek. A vállalkozás pénzügyi helyzetével a belső érintettek is szeretnek tisztában lenni, mert az ő jelenbeni és jövőbeni helyzetüket is nagymértékben meghatározza. Mindezek alapján egyre erőteljesebb igény jelentkezik olyan megoldások iránt, amelyek segítségével a csődkockázat előrejelezhető. Az előrejelzéshez felhasználhatók különböző pénzügyi mutatók és modellek. 4

5 A kockázat IV. A hagyományos pénzügyi mutatókkal kapcsolatban azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy azokat nagyon körültekintően kell használni, figyelembe véve mindazon szempontokat, amelyek korábban már megfogalmazásra kerültek. Szem előtt kell tartanunk, hogy azok jelzései akár az aktuális helyzettel ellentétesek is lehetnek. Azt is tudnunk kell, hogy megfelelő előrejelzés csak a különböző mutatók kombinálásával, komplex előrejelzési modellek kifejlesztése által hozható létre. 5

6 A tőkeáttétel I. A tőkeáttétel azt jelenti, hogy az adott eredménykategória növekedése vagy csökkenése erőteljesebb, mint annak a jellemzőnek a változása, amelyből az adott eredménymutató levezetésre kerül. 6

7 A tőkeáttétel II. A tőkeáttétel azt jelenti, hogy a saját tőkére, azaz a tulajdonosi vagyonra jutó eredményt, nyereséget mennyire tudjuk megtöbbszörözni, a teljes eszközállományunkra jutó eredményhez képest. 7

8 A tőkeáttétel III. A saját tőkére jutó hozam akkor lehet nagyobb az eszközeinken elért hozamnál, ha a finanszírozási forrásaink között van idegen tőke (Összes eszköz > Saját tőke) Minél nagyobb idegen forrással rendelkezik egy vállalkozás, annál nagyobb lehet a különbség a ROE és a ROA között Az idegen tőke igénybevétele minden esetben növeli a cég kockázatát, alapvetően a csődkockázatot, aminek a nagysága arányban van az eladósodottság mértékével. 8

9 A tőkeáttétel IV. Az eladósodottság csökkenti a cég szabadon felhasználható eredményét. Tehát az eladósodással arányban csökken a cég nettó eredménye, ami csökkenti a ROA értékét, azaz egyre kisebb értéket tudunk többszörözni a tőkeáttétellel. 9

10 A tőkeáttétel V. A saját tőke hozama akkor növelhető, ha az eszközök hozama nagyobb, mint az idegen tőke költsége (rA > rD), és a növekedés mértéke az eladósodottság függvénye. Ellenkező esetben, azaz ha az rA < rD, a saját tőke hozama csökkenni fog, méghozzá az eladósodottság arányában. 10

11 A tőkeáttétel VI. A vállalati tőkeszerkezet, vagyis milyen arányban vehetünk igénybe idegen tőkét, a vállalkozás jövedelmi helyzetének is függvénye. Idegen tőkét általában akkor szabad igénybe venni, ha felhasználásával nagyobb eszközarányos hozamot tudunk elérni, mint annak a költsége. 11

12 Tőkeáttétel tipusai Működési tőkeáttétel (operating leverage)
állandó költségeknek a tevékenységekben történő erőteljesebb alkalmazásával megvalósított növekedés esetén Pénzügyi tőkeáttétel (financial leverage) a növekedést a cég finanszírozásához történő kölcsön felhasználással valósítjuk meg 12

13 A működési tőkeáttétel fokának mérése I.
(degree of operating leverage - DOL) Ha az értékesítési árbevétel 1 %-kal változik, hány százalékos változás következik be az üzleti tevékenység eredményében? 13

14 A működési tőkeáttétel fokának kiszámítása
14

15 A működési tőkeáttétel fokának mérése II.
Ez a mutató az eredménykimutatás tetejével foglalkozik, míg a pénzügyi tőkeáttételi fok az aljával foglalkozott, így fogja át a kombinált tőkeáttételi fok a teljes eredménykimutatást. A működési tőkeáttétel az állandó költségek arányával kapcsolható össze, azaz az állandó költségek arányának a növekedése növeli, csökkenése pedig csökkenti a működési tőkeáttétel fokát. 15

16 A működési tőkeáttétel fokának mérése III.
A működési tőkeáttétel fokának a mértéke az állandó költségek nagyságának a függvénye, ezért szoros kapcsolatban van a fedezeti mennyiséggel/árbevétellel. Arra kell alapvetően odafigyelnünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben maradjon az értékesítésünk a fedezeti mennyiség/árbevétel felett. 16

17 A működési tőkeáttételi fok a fedezeti mennyiség és árbevétel függvényében
17

18 A működési tőkeáttétel fokának mérése IV.
A vezetés alapvető feladata az állandó költségeknek olyan szinten való tartása, amely a külső körülmények kedvező és kedvezőtlen változása esetén is biztosítja a vállalkozás kockázattal arányos jövedelmezőségét. Arra kell törekedni, hogy az egyes termékek előállított mennyiségeit a fedezeti mennyiség felett tudjuk tartani legalább annyival, hogy a hiteleink tőketörlesztése után is maradjon annyi jövedelmünk, ami elegendő a vállalkozás növekedésének biztosításához. 18

19 A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése
(degree of financial leverage - DFL) Ha az üzemi/üzleti tevékenységek eredménye 1 %-kal változik, hány százalékos változás következik be az eredményben? 19

20 A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése I.
A pénzügyi tőkeáttételre – az ÜTE-n túl – alapvetően a pénzügyi műveletek eredményének van hatása. Ezen kívül még bizonyos mértékben számolni kell a rendkívüli eredmény és adó hatásával is. Általában azt szokták mondani, hogy a pénzügyi tőkeáttétel fokát a kamatköltség, azaz a vállalkozás finanszírozásához felhasznált idegen tőke költsége határozza meg. 20

21 A pénzügyi tőkeáttétel fokának kiszámítása
21

22 A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése II.
A mutató értéke akkor elfogadható, ha 1.5 alatt van, jónak akkor mondható, ha nem haladja meg az 1.33-at. Az 1.5-es érték azt jelenti, hogy a kamatköltség az ÜTE egyharmada, és ez 3-as kamatfedezeti mutató értéket jelent, ami azzal jár, hogy nagy valószínűséggel szükség lehet az értékcsökkenés bevonására is az idegen forrásunk finanszírozásához. Ha a mutató értéke meghaladja a 2-es értéket az már azt jelzi, hogy a vállalkozásnak komoly kockázatokkal kell szembenéznie. A 2-es érték azt jelenti, hogy a vállalkozás kamatköltsége az ÜTE-nek az 50 %-a, és így a kamatfedezeti mutató is 2. 22

23 A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése III.
Mondhatnánk, hogy még megmarad a másik 50 %. Fel kell felhívni a figyelmet egy nagyon fontos dologra, ha kamatot fizetünk, akkor általában tőkét is kell törlesztenünk. A tőke törlesztésére a fedezetet a mérleg szerinti eredmény (MSZE) biztosítja. Felhasználható a tőketörlesztésre a felhalmozott értékcsökkenés is, de csak ideiglenesen, mert arra szükségünk lesz az eszközök pótlására. Nem véletlenül szoktak a bankok általában 5-ös értéket elvárni a kamatfedezeti mutatónál, amely érték 1.25-ös pénzügyi tőkeáttételt eredményez. 23

24 A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése IV.
A pénzügyi tőkeáttételi fok mutatónak a megemelkedése általában nem okoz súlyos problémát, amíg pótolni tudjuk az értékcsökkenésből az MSZE-ben a tőketörlesztésnél keletkező hiányt, és az értékcsökkenést is olyan ütemben vissza tudjuk pótolni, ahogyan azt az eszközök pótlása igényli. Ha ez nem valósítható meg és a korábbi összes tevékenységünket fenn akarjuk tartani, akkor valószínűleg további hitelekre lesz szükség és tovább növekszik a vállalkozás kockázata, beindul a ’mókuskerék’. 24

25 Működési és a pénzügyi tőkeáttétel kombinálása I.
(degree of combined leverage - DCL) Eredménykimutatás a működési tőkeáttétel a tevékenységekből származó hozamot határozza meg a pénzügyi tőkeáttétel azt határozza meg, hogy "munkánk gyümölcsét" hogyan fogjuk kiosztani a hitelezőknek, illetve a részvényeseknek 25

26 A kombinált tőkeáttétel fokának kiszámítása
26

27 Működési és a pénzügyi tőkeáttétel kombinálása II.
Ha feltételezzük, hogy a pénzügyi tőkeáttételt elfogadható szinten tudjuk tartani, és az értéke legyen 1.4, az értékesítési bevételünkkel 50 %-kal tudjuk meghaladni a fedezeti árbevételt, ami 3-as működési tőkeáttétel jelent, így a kettő együtt 4.2-es kombinált tőkeáttételt eredményez, ami kedvező körülmények között azt jelenti, hogyha 1 %-kal nő az árbevételünk, akkor az adózott eredményben 4.2 %-os növekedés következhet be. Ha például 10 %-kal tudnánk növelni az árbevételünket az 42 %-os növekedést eredményezne az adózott eredményben. Ugyanakkor, ha a gazdasági körülmények kedvezőtlenné válnának és 10 %-kal csökken az árbevételünk, akkor az adózott eredményünk 42 %-kal csökkenne, azaz majdnem megfeleződne. 27

28 Működési és a pénzügyi tőkeáttétel kombinálása III.
Ha a pénzügyi tőkeáttételi fok például eléri a 2-es értéket, a működési tőkeáttételi fok pedig a 11-es értéket (csak 10 %-kal tudtuk meghaladni a fedezeti mennyiséget), akkor a kombinált tőkeáttételi fok 22 lesz. Ez azt jelenti, hogyha 10 %-os árbevétel csökkenés következne be, akkor az 220 %-kal csökkenne, ami már komoly veszteséget jelent, persze kedvező irányú változások esetén az eredménynövekedés ugyancsak 220 % lehetne. Ez jelenti a kockázatot, mert nem tudjuk biztosan, hogy melyik következik be, a kedvező vagy a kedvezőtlen helyzet. 28