Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vér összetétele, alkotói

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vér összetétele, alkotói"— Előadás másolata:

1 A vér összetétele, alkotói

2 Ismétlés Vér: zárt keringési rendszerben keringő testfolyadék (belső környezet!) Tápanyagokat, légzési gázokat, bomlástermékeket... szállít Szövettanilag: folyékony sejtközötti állományú kötőszövet Szabályozás Védekezés Önvédelem - véralvadás

3 Összetétele-mennyiségi viszonyok
A teljes vértérfogat: 5-5,6 dm3 Keringő vér Tartalék vér – lép, máj, tüdő, csontvelő bélfal, bőr alatt 55% vérplazma 45% alakos vagy sejtes elemek

4 A vérplazma összetétele
Szervetlen alkotók: 90% víz 1-2% ionok (kationok: Na+,K+,Ca2+, Mg anionok:Cl-,HCO3-, HPO42-,SO42-) Szerves alkotórészek: 1-2% kis molekulájú szerves anyagok pl. glükóz (5,5mmol/dm3), aminosavak,szteroidok karbamid, húgysav 7-9% fehérjék (albuminok, globulinok, fibrinogén

5

6 Kiegészítés Albuminok: egyszerű fehérjék ozmotikus nyomás kialakítása, pH puffer aminosav-, lipid-, ionszállítás A máj termeli. Globulinok: Összetett fehérjék (glükoproteinek) immunfehérjék, vércsoportfehérjék (antitest), véralvadási faktorok (I.-XIII.) hormonszállítás A máj és a fehérvérsejtek termelik. Fibrinogén: Egyszerű fehérjék Véralvadás A máj termeli

7 Kiegészítés Homeosztázis 1. Vér pH: 7,4 A megengedett változás kevesebb mint 0,05 Pufferek biztosítják (olyan oldatok, amely egy határon belül képesek az állandó kémhatást biztosítani. Általában -Gyenge sav erős bázissal alkotott sója+gyenge sav -vagy gyenge bázis erős savval alkotott sója+gyenge bázis a, fehérje puffer b, szénsav-bikarbonát rendszer 2. Általában magas Na, Cl koncentráció 3. Hormonhatásra glükóz, as., lipidek dinamikus egyensúlya

8 A vér alakos (sejtes) elemei
Vörösvértestek: a legnagyobb mennyiségben előforduló 4,5-5,5 millió/mm3 jellegzetes „fánk” alak képződés: a vöröscsontvelőben élettartam: 120 nap lebomlás: lépben és a májban

9 Kiegészítés A vörösvértest képzés helye (is!) a vörös csontvelő Az érés során - sejtmag lebomlik (horpadás) - sejtalkotók lebomlanak pl. mitokondrium, Golgi - csak glikolízis lehetséges - hemoglobin tartalom nő A képződését fokozza: - alacsony O2 szint - vese eritropoetin hormonja A képzéshez kell: B12, B6, C vitamin, folsav (a vér 1%-a naponta kicserélődik)

10 Emberi vér Békavér VVS: nagyobb sejtmaggal rendelkezik ovális

11 A vörösvértestek feladata
Légzési gázok szállítása O2 kötődik a hemoglobinhoz (kissé a CO2 is) A CO2 szállítása oldva a vérplazmában történik

12

13

14 Vörösvértestek mennyisége
Növekedhet: tengerszint feletti magasság vérdopping (tiltott!) EPO (vese hormonja, a vérképző őssejtekre hat (tiltott!) Csökkenhet: vérszegénység - vérzés - sarlósejtes vérszegénység = mutáció - vashiányos vérszegénység - vészes vérszegénység = B12 vitaminhiány - hemolízis (pl. kígyómérgektől)

15 Sarlósejtes vérszegénység
Hipotóniás oldatban Hipertóniás oldatban

16 Fehérvérsejtek amőboid alak d = 5-20 μm 5-8 ezer db/mm3 sejtmag van
önálló mozgás van (amőboid) keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek érés: speciális funkció elnyerése élettartam: akár 10 év pusztulás: fertőzések helyén, nyirokszervekben funkció: belső védekezés, immunitás

17 monociták (nagy falósejtek)
limfociták (nyiroksejtek) falósejtek T-limfocita B-limfocita monociták (nagy falósejtek) granulociták (kis falósejtek) bazofil eozinofil neutrofil

18 Feladataik Falósejtek - Vörös csontvelőben keletkeznek
1. Granulocita (plazmában szemcsék) – Kis falósejt Néhány napig él (7-14 nap) Viszonylag gyorsan mozog, sérülés helyén kilép a hajszálér falán Körülveszi, bekebelezi a kisebb idegen anyagot – baktériumot. HARC – elpusztult fvs. + törmelék = genny 2. Monocita – nagy falósejt Eukarióta sejtekkel (+ saját rákos sejt) is harcba száll. Rövid időt tölt a vérben

19 Limfociták - Nyiroksejtek
Vörös csontvelőben keletkezik Nyirokszervekben érlelődik Meghatározott (1-1) idegen anyagot ismer fel és hatástalanít 1. T- limfocita Érés – csecsemőmirigyben (timus) Sejtes immunválaszban szerepel 2. B- limfocita Érés – Bursa ekvivalens nyirokszervekben Antitestes immunválaszban szerepel

20 Fehérvérsejtek mennyisége
Mitől csökkenhet a mennyiség? vírusfertőzés (pl. HIV) autoimmun betegség sugárkezelés Mitől nőhet a mennyiség? leukémiás vér baktériumos fertőzés gyulladások leukémia (fehérvérsejtszám: > db/mm3)

21 A HIV vírus elterjedtsége 2004-ben

22 Vérlemezkék lemez alak d = 1-3 μm 150-300 ezer db/mm3 smag nincs
önálló mozgás nincs keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek érés: sejthártyával borított plazmatöredékek élettartam: pusztulás: vérrögképződéskor funkció: véralvadás

23 reflexes érössze- húzódás vérlemezkék dugót képeznek Véralvadás

24 reflexes érösszehúzódás
vérlemezkék + sérült sejtek F III. (aktív) protrombin (inaktív) trombin (aktív) F XIII. (aktív) K vitamin Ca+ fibrinogén (inaktív) fibrin (aktív) F XII. (inaktív) F XII. (aktív) F XI. (inaktív) F XI. (aktív) vízben oldhatatlan, fibrilláris fehérje hálót képez összesen XIII faktor

25 Fibrinháló Fibrinháló + fennakadt sejtes elemek = vérlepény Kiszűrődik: vérsavó Vérsavó = fibrinmentes vérplazma

26 vérzékenység (hemofília)
trombózis mutáció: X kromoszóma bármely faktor hiánya Mo: kb beteg erek elzárása tüdő-, agyembólia

27


Letölteni ppt "A vér összetétele, alkotói"

Hasonló előadás


Google Hirdetések