Az érzelmi intelligencia

Az előadások a következő témára: "Az érzelmi intelligencia"— Előadás másolata:

1 Az érzelmi intelligencia

2 Miért fontos? Az érzelmi intelligencia súlyát bizonyítják az 1970-es években lezajlott programok, amelyek a hátrányos helyzetű óvodáskorú gyerekek felzárkóztatását tűzték ki célul. Ennek érdekében intenzív iskola előkészítő, felzárkóztató, egyoldalúan értelmi intelligenciafejlesztő foglalkozásokat tartottak a számukra - eredménytelenül.

3 Kis lépések+érzelmek azok a kezdeményezések, amelyekben emocionális úton, kis lépésekben fejlesztették a gyermekeket eredményekkel jártak

4 A fejlesztés útja a kisgyermekkorban elsősorban az érzelmi nevelésen, a játékos kreativitáson és a szociális szituációkon, tevékenységeken keresztül vezet. Az érzelmi intelligencia megalapozása az óvoda-iskola átmenet időszakára esik, éppen ezért a személyiségfejlődés kulcsidőszakának kell tekintenünk ezt az időszakot.

5 Konfliktuskezelés, érzelmi fejlesztés
Az óvónő, tanító nem akkor segíti a fejlődést, ha megóvja a kisgyermeket a konfliktustól, hanem akkor, ha segíti azt a saját szintjén megérteni és feldolgozni. Ennek útja az óvoda-iskola átmenet időszakában elsősorban a mesén, játékon és rajzon keresztül történik

6 Az önismereti munka, a konfliktusmegoldás első lépése a mese
A kisgyermek a mesehallgatás során nemcsak a mesélő tekintetét figyeli, befelé is néz, figyel. A hallottakhoz belső képet készít, mégpedig a saját vágyainak megfelelő fantáziaképet, ezáltal a pszichikus feszültséget képek segítségével feldolgozza, elaborálja. És mindaddig újra és újra meghallgatja ugyanazt a mesét, ameddig meg nem szűnik a feszültsége, nem oldódik a szorongása.

7 Belső fejlődési állapot és konfliktuskezelés
Az óvodás és a kisiskolás gyermek konfliktuskezelési képessége elsősorban nem az akaratán múlik, hanem belső fejlődési állapotától függ. Szinte az egész óvodáskor azzal telik, hogy a kisgyermek küzd a belső konfliktusaival, az azokból eredő feszültségekkel és szorongással.

8 Az érzelmi intelligencia területei és kompetenciái Goleman felosztása
I. Személyes kompetencia Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan tudunk saját magunkkal bánni Éntudatosság Önszabályozás 3. Motiváció

9 Éntudatosság saját belső állapotaink, preferenciáink, erőforrásaink és intuícióink ismerete Érzelmi tudatosság: érzelmeink és azok hatásának felismerése Pontos önértékelés: erősségeink és korlátaink ismerete Önbizalom: értékeink és képességeink biztos tudata

10 Önszabályozás Képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat Önkontroll: a hátráltató érzelmek és impulzusok kordában tartása Megbízhatóság: őszinteség és igazmondás

11 Önszabályozás/2 Lelkiismeretesség: a saját teljesítményünkkel kapcsolatos felelősségvállalás Alkalmazkodás: a változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság Innováció: találékonyság, nyitottság az új ötletekkel, megközelítési módokkal és az új információval szemben

12 Motiváció Érzelmi jellegű törekvések, amelyek serkentik és irányítják a kitűzött célok elérését Teljesítménymotiváció: a kiválóság fejlesztésére, vagy egy adott szintjének elérésére irányuló képesség Elköteleződés: igazodás a csoport vagy egy szervezet céljaihoz

13 Motiváció/2 Kezdeményezőkészség: készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására Optimizmus: a kitűzött célok elérésére irányuló kitartás, az akadályok és kudarcok ellenére

14 Az érzelmi intelligencia területei és kompetenciái Goleman felosztása
II. Szociális kompetencia Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan kezeljük társas kapcsolatainkat 1. Empátia 2. Társas készségek

15 Empátia Mások érzéseinek, szükségleteinek és meggyőződéseinek ismerete
Mások megértése: mások érzelmeinek és nézőpontjának megértése, és aktív érdeklődés mások meggyőződése iránt Mások fejlesztése: mások fejlődési szükségleteinek megértése és mások képességeinek fejlesztése

16 Empátia/2 Partnerközpontúság: képessé tesz arra, hogy elvárjuk, felismerjük és teljesítsük partnereink szükségleteit A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének megértése, biztosítása tőlünk különböző emberek számára Politikai tudatosság: egy csoport érzelmi feszültségeinek és erőviszonyainak észlelése

17 Társas készségek Olyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki Befolyásolás: hatékony módszerek bevetése mások meggyőzésének érdekében Kommunikáció: pártatlan érdeklődés mások véleménye iránt, és képesség, amely lehetővé teszi, hogy meggyőzőek legyünk

18 Társas készségek/2 Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását Vezetés: egyének és csoportok inspirálása és irányítása A változás katalizálása: változás kezdeményezése vagy kezelése

19 Társas készségek/3 Kapcsolatépítés: hasznos ismeretségek ápolása
Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink érdekében Csapatszellem: a csoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése érdekében

20 Idézet Erich Fromm: A szeretet művészete
A gyerek számára 8-10 éves koráig a szeretet kizárólag azt jeleneti, hogy őt szeretik. A gyerek eddig a korig hálásan és vidáman elfogadja,hogy szeretik. A gyerek fejlődésének ezen a pontján egy új érzés születik, az, hogy az ember a saját tevékenységével szeretetet tud létrehozni.

21 Idézet Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak
Az iskolába lépő gyermek, életkori sajátosságainak megfelelően, „még” művészi típus. Nagy eleven képekben lát - vagy szeretne látni - és megismerését érzelmek hatják át, érzelmek és érzékletek vezérlik.

22 Idézet Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 2. (19. old.)
Akit szeretünk, attól tanulunk - azt tanuljuk meg igazán, képességé érlelhetően, amit szeretünk. Tudományosabban: a pozitív érzelmek növelik az intellektuális teljesítményt. Az unalom, a taposómalom egyhangúsága csüggeszt.

23 Idézet Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia
A jól teljesítőknek a tanulással töltött órák 40 %-a nyújtott „flow” jóleső vonzó feszültséget, a gyengéknél ez 16% volt, és gyakran szorongással járt: a követelmények meghaladták képességeiket. A gyerekek unalomból verekszenek és cirkuszolnak az iskolában, de ha túl magas a mérce, a teljesítményt a szorongás fogja vissza.

24 Idézet Daniel Goleman:Érzelmi intelligencia
A sokrétű kompetencia fejlesztés titka: „…felismerjék, mi a gyermek természetes adottságának profilja, és zöld utat adjanak erősségeinek, miközben gyenge pontjait fejlesztik…Ezáltal a tanulás örömtelibb lesz, nem kell se reszketni, se unatkozni. A tanulás eljuttatja a gyereket a flow-ig, felbátorodik és új és új területeken törekszik előre.”

25 Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia (144-145. old)
Egy-egy készség mesterfokának elérése vagy tudásanyag elsajátítása ideális esetben természetesen megy végbe: a gyermek elkötelezi magát az őt spontán vonzó területnek, ráébred, az adott dolog művelése - legyen az tánc, matematika vagy zene -, a flow örömök forrása. A mind magasabbra törekvés a gyermeket boldogító, elsőrendű motivációvá válik.