Közgazdaságtan 5 Célok és fejlődéskép GDP, alternatív indikátorok, pénz és boldogság Tóth Gergely.

Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtan 5 Célok és fejlődéskép GDP, alternatív indikátorok, pénz és boldogság Tóth Gergely."— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtan 5 Célok és fejlődéskép GDP, alternatív indikátorok, pénz és boldogság
Tóth Gergely

2 Lao Tzu – ősi kínai bölcs
Kergesd a pénzt és a biztonságot, És a szíved örökre ökölbe szorul. Foglalkozz azzal, hogy az emberek mit gondolnak rólad, és a rabjuk leszel. Munkálkodj serényen, de szerényen: S a tisztaság egyetlen útját járod.

3 I. A gazdasági ideológia célfüggvénye

4 A GDP fogalma Bruttó hazai termék (gross domestic product)
A GDP az egy területen adott idő alatt előállított javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke. = Fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati kiadások + (export – import) GNP (gross national product – USA 1992-ig)

5 Alternatív indikátorok – jólléti indexek
ISEW = Fenntartható Gazdasági Jólét Mutatója GNP – elosztási egyenlőtlenségek, természeti károk GPI = Valódi Haladási Mutató term. és társ. tőke kimerülése, jövedelemelosztás HPI = Boldog Bolygó Mutató élet-elégedettség, várható életkor, öko-lábnyom HDI = Emberi Fejlődés Mutató születéskor várható élettartam, iskolázottság, GDP Ökológiai lábnyom fogyasztáshoz szükséges termékeny földterület

6 9x 200x 2.6x Az adatok forrásai: U.S. Census Bureau, WTO, IMF és Maddison [2003]

7 Népességrobbanás? 200x 9x 2.6x Az adatok forrásai: U.S. Census Bureau, WTO, IMF és Maddison [2003]

8 II. Problémák a pénzzel Az elosztás egyenlőtlensége
Szegénységcsökkentő hatás? Boldogságnövelő hatás?

9 Világtérkép - terület Forrás: Mark Newman, University of Michigan

10 Népesség Forrás: Mark Newman, University of Michigan

11 GDP Forrás: Mark Newman, University of Michigan

12 Energiafogyasztás Forrás: Mark Newman, University of Michigan

13 Üvegház kibocsátás Forrás: Mark Newman, University of Michigan

14 Egyenlőtlenség A világ népességének fele – közel hárommilliárd ember napi két USA-dollárnál kevesebből él. A fejlett nemzetek lakosságának 20%-a fogyasztja el a világ javainak 88%-át. A 48 legszegényebb nemzet (azaz a világ országainak egynegyede) GDP-je kevesebb, mint a világ három leggazdagabb emberének összesített vagyona. A fejlődő világ ma minden, támogatásként kapott USA-dollár után 13 dollárt költ az adósságok törlesztésére. Európa és Észak-Amerika 50 leggazdagabb embere együttesen ugyanakkora jövedelemmel bír, mint 2,7 milliárdnyi szegény. Forrás: Az Európai szegénység ellenes hálózat hírlevele, nov.-dec.

15 Éhhalál

16 USA: GDP és szegények forrás: U.S. Department of Commerce
2004: md USD (114 X) 1959: 18,5% Azt persze mindnyájan érezzük, hogy nem minden változik javára, de „mindennek ára van” – vigasztaljuk magunkat. A valami, amiért az ilyesfajta árakat megfizetjük, az anyagi gazdagodás. Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke, azaz az országban megtermel javak értéke például 114-szeresére nőtt az elmúlt 75 évben, az emberek jövedelme szintén sokszorosára hízott. Az anyagi gazdagodásnak számtalan a tagadhatatlan előnye; jobban, kényelmesebben és tovább élünk, mint a korábbi századokban. Ez kétségtelenül lenyűgöző, legalábbis a világ „boldogabbik” felén. De valóban boldogabbak lettünk, ha nem is 114-szer, de legalább kétszer inkább? 2004: 10,2% 1929: 103 md USD forrás: U.S. Department of Commerce

17

18 Lelkiség Közösség Barátságosság Önelfogadás Physical Health Safety Hedonizmus Anyagi siker Imázs Népszerűség Konformitás Öntranszcendencia Fizikai önmaga Külső Belső

19 Lelkiség Közösség Barátságosság Önelfogadás Physical Health Safety Hedonizmus Anyagi siker Imázs Népszerűség Konformitás Öntranszcendencia Fizikai önmaga Külső Belső

20 Lelkiség Közösség Barátságosság Önelfogadás Physical Health Safety Hedonizmus Anyagi siker Imázs Népszerűség Konformitás Öntranszcendencia Fizikai önmaga Külső Belső

21 Sok vizsgálat ugyanezt mondja
Vizsgált emberek Általános és középiskolások Egyetemi hallgatók Felnőttek Üzletemberek Vizsgált országok Ausztrália Dánia Németország Magyarország India Oroszország Szingapúr Dél-Korea Egyesült Királyság

22

23

24 Az anyagiasság és a hosszútávú boldogság fordítottan arányos

25 Időbőség, mint modell Időszegénység az USA-ban
Az amerikaiak 160 órával többet dolgoznak évente, mint 30 évvel korábban Az amerikaiak 9 héttel többet dolgoznak, mint a legtöbb európai Kasser és Sheldon (2005) bebizonyította, hogy az időbőség magasabb jóllétet jelez, mert több a belső (intrinsic) tevékenység

26 Bruttó hazai boldogság (GNH)
Egyedül Bhutánban (Himalája, ) Négy oszlopa: Fenntartható gazdasági fejlődés A környezet megőrzése Nemzeti kultúra támogatása Jó kormányzás A költségvetés negyede: iskolákra + egészségügy Mutatók: Várható életkor: (1948) 48 → 66 év Gyerekhalandóság: 142 → 61 (1000 fő) Írástudók: 23% → 54% 45%-os GDP növekedés az utóbbi években (645 millió $)

27 III. Növekedés, mint cél

28

29 Skálahozadék - méretgazdaságosság
Termelési függvény: Q = f (K,L,t0) Méretgazdaságosságnak nevezzük a nagybani termeléssel járó előnyöket, azokat a megtakarításokat, amelyek a ráfordítások mennyiségének növelésével érhetők el. Ha arányosan növeljük a termelést, a hatékonyság javul.

30 Luxemburg Ausztria 34700 $ 71400 $ 1. 18. Magyaro. 17500 $ 63.
Szomália 600 $ 228. Albánia 5700 $ 125. Magyaro $ 63. Ausztria $ 18. Luxemburg 71400 $ 1. Merre fejlődünk? Talán patetikusnak hangzik a kérdés, de szerintem érdemes elgondolkoznunk rajta. Sokféle tendencia emelhető ki az adatrengetegből, én is természetesen a saját szám íze szerintieket szemezgettem ki. A világ manapság nem igen gondolkozik el a fejlődés célján, csak az irányán. Ez pedig meredeken ível, lehetőleg a bal alsó saroktól a jobb felső felé. Marketingből tudjuk, hogy ez a töretlen bizalom és fejlődés íve, a gyerekrajzok elemzésében ismert, hogy a jó csak balról jobbra győzhet. De hova is ível ez az ív? Ha kicsit távolabbról nézzük a „korlátlan” növekedést, s felfedjük a teljes képet, egyből láthatjuk, hová vezet a korlátlannak hitt növekedés.

31

32 Herman Daly A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.

33 Minőségi javulás, nem mennyiségi növekedés
A nagyvállalat eszménye a korlátlan növekedés, amit, mint láttuk, a bal alsóból a jobb felső sarokba irányuló egyenes jelképez. A világ egyik legütőképesebb pénzügyi intézménye, a Deutsche Bank honlapjára látogatva jól láthatjuk, hogy a növekedés határa a csillagos ég, ha pedig mindehhez a DB-t használjuk támaszul, a csillagokat is könnyen elérhetjük. Bábeli álom, melyet csak bábeli ébredés követhet. A környezetvédők alternatívája, a zérus növekedés azonban nem túl vonzó, jól mutatja ezt a környezetvédelem önmarcangolása és identitási válsága a es évek eufóriája után. A német lakosság körében végzett felmérések szerint korábban az emberek 70-80%-a a legsúlyosabb problémák közé sorolta a környezet elszennyezését, míg ez a szám manapság a 10-20%-ot éri el. Történik mindez annak ellenére, hogy néhány agresszív szennyezőanyag kibocsátásának visszafogása ellenére a legtöbb igazán fontos környezeti mutató (pl. fajgazdagság, ember által fogyasztott primer energia felhasználás, betonnal és épületekkel borított felület aránya, üvegházhatás) folyamatosan romlik. Talán megtanultunk együtt élni a problémákkal. Úgy jártak velünk a túl radikális környezetvédők, mint a pásztorfiú, aki mindig farkast kiált. Ezzel söpörték le a közgazdászok Malthus tanait is, aki már 1800 körül figyelmeztetett bennünket a növekedés korlátaira. Pedig tényleg van farkas, s a jelek szerint egyre közelebb. A környezetvédelem egyhelyben járását jól szimbolizálja a magába harapó újrahasznosítás jel, a möbiusz szalag. Ha megfelelőbb jelképet szeretnénk, talán a folyamatos fejlődést szimbolizáló spirál jöhet szóba. A fejlődés itt csak egy darabig anyagi, amíg elhagytuk a sarat és a rozsdát. A középső arany szín után a fejlődés már javulás, minőségi. A zöld sem a végállomás; az ég kékje a légiességet, lelki értékeket szimbolizálja.

34 Méret optimalizálás… … s nem maximalizálás!

35 Célcsere fejben Gazdasági növekedés → békés egyensúly Hatékonyság
→ hatásosság Versenyképesség → boldogság

36 Összefoglalás A mai gazdasági logika korlátlan növekedésre törekszik
A növekedést pénzben (GDP-ben) mérik Bár vannak alternatív indikátorok A pénz megosztásának szélsőségei mennyiségével növekszenek A boldogság és az anyagiasság fordítottan arányos A természetben a növekedés korlátos