A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA AZ ÁLLATI SZERVEZETBEN

Az előadások a következő témára: "A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA AZ ÁLLATI SZERVEZETBEN"— Előadás másolata:

1 A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA AZ ÁLLATI SZERVEZETBEN
KONZULTÁCIÓ A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE ÉS A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA AZ ÁLLATI SZERVEZETBEN

2 A TAKARMÁNY ÖSSZETÉTELE A WEENDEI VIZSGÁLATI MÓDSZER SZERINT
Szárazanyag Víz* Szervesanyag* Hamu (ásványi anyagok) szennyeződés föld, homok tiszta hamu* Nyersfehérje Nyerszsír zsírok glikolipidek foszfatidák viaszok szterodiok terpének Nyersrost cellulóz hemicellulóz lignin kutin kovasav Nmka* cukrok szerves savak keményítő inulin pektin hemicellulóz oldható része amid- anyagok* valódi fehérje * különbségszámítással megállapított érték

3 A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA
(Weendei analízis) Szárazanyag tartalom meghatározása: EGY LÉPCSŐS A légszáraz takarmányok szárazanyag tartalmának meghatározására szolgál (105°C-on, tömegállandóság eléréséig). KÉT LÉPCSŐS A nagy nedvességtartalmú takarmányok szárazanyag tartalmának meghatározására szolgál. 1. lépcső: 60°C-on szárítás, majd 24 órán át szabad levegőn történő tárolás 2. lépcső: 105°C-on, tömegállandóság eléréséig történő szárítás

4 A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA
(Weendei analízis) Nyersfehérje-tartalom meghatározása Kjeldahl módszer N-tartalom meghatározás (kénsavban történő roncsolás) átszámolás (6,25)

5 A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA
(Weendei analízis) Nyerszsír-tartalom meghatározása Soxhlet-módszer petroléteres extrahálás (ca. 8 óra)

6 A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA
(Weendei analízis) A nyersrost-tartalom meghatározása Henneberg-Stohmann módszer (1859) 1,25%-os H2SO4-ban majd 1,25%-os KOH-ban történő főzés és szűrés után oldhatatlan állapotban marad vissza

7 A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA
(Weendei analízis) A nyershamu-tartalom meghatározása Az anyag, ami a takarmánymintából 550 C˚-on való izzítás után visszamarad. Szublimáció ↓ Földszennyeződés ↑ 32 elem, ebből 28 esszenciális

8 1. Oldás neutrális detergens oldatban
ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT 1. Oldás neutrális detergens oldatban Oldható sejttartalom ásványi anyagok nyersfehérje nyerszsír oldható szénhidrátok keményítő pektin Sejtfal-összetevő anyagok* (Neutrális Detergens Rost) (Neutral Detergent Fiber) hemicellulóz cellulóz kovasav lignin kutin * pH 7 értékre pufferolt detergens + 1 óra főzés, majd többszöri mosás vízzel és acetonnal

9 2. Oldás savdetergens oldatban
ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT 2. Oldás savdetergens oldatban Oldható sejttartalom + hemicellulóz Sav detergens rost* (Acid Detergent Fiber) cellulóz kovasav lignin kutin * 0,5 mol kénsavban és 2% cetil trimetil ammonium bromid oldatban való főzés

10 3. Oldás 72%-os kénsav-oldatban
ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT 3. Oldás 72%-os kénsav-oldatban Oldható sejttartalom + hemicellulóz cellulóz kovasav Sav detergens lignin* (Acid Detergent Lignin: ADL) lignin kutin * 72%-os kénsavban való főzés (3 óra)

11 (fehérjék, aminosavak)
A TAKARMÁNY N-TARTALMÚ ANYAGAI (fehérjék, aminosavak)

12 NYERSFEHÉRJE N X 6,25 valódi fehérje + amidanyagok (glikozidok, nitrát, nitrit,szabad aminosavak, peptidek, peptonok, NPN-anyagok, kolin, betain)

13 A FEHÉRJÉK JELENTŐSÉGE
az élet hordozói fehérjék nélkül nincs élet az állati szervezet minden sejtje, minden gazdaságilag számba jövő terméke tartalmaz fehérjét a kémiai reakciókat fehérjetermészetű enzimek katalizálják fehérjetermészetűek a hormonok is a magasabb rendű állatok fehérjét csak fehérjéből tudnak felépíteni

14 PEPTIDEK DIPEPTID (2 aminosav) TRIPEPTID (3 aminosav)
OLIGOPEPTID (10 aminosavig) POLIPEPTID ( aminosavig) MAKROPEPTID (fehérje aminosav felett)

15 AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA
Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak Az állat nem vagy nem kielégítő mennyiségben tud előállítani, ezért a táplálékban készen kell kapnia. Nem esszenciális (nélkülözhető) aminosavak Transzaminálás révén az állati szervezet is elő tudja állítani. Feltételesen esszenciális (asszisztáló) aminosavak Meghatározott más aminosavakból tud előállítani az állati szervezet.

16 AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA
* Az első oszlop besorolásától függ.

17 LIMITÁLÓ AMINOSAV Azt az aminosavat, amely adott takarmányban vagy takarmányadagban az állat szükségletéhez képest a legkisebb mennyiségben fordul elő, limitáló aminosavnak nevezzük.

18 AZ AMINOSAVAK EMÉSZTHETŐSÉGE ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA
Emészthető aminosav A takarmánnyal felvett össz-aminosav azon hányada, mely a bélcsatornából felszívódott. mérése: bélsárgyűjtés alapján bélszakaszonként (chymus gyűjtés alapján) Hasznosítható aminosav Az aminosav azon mennyisége, mely potenciálisan a fehérje szintézis rendelkezésére áll. in vivo: - a vér szabad aminosav tartalma - az izom aminosav tartalma - növekedési teszt in vitro: pl.: lizin esetében: Carpenter-módszer

19 AZ IDEÁLIS FEHÉRJE ÉS ÖSSZETÉTELE
Az állatok aminosav-szükségletét az „ideális fehérje” elv alapján állapítjuk meg. Ideális aminosav-összetételűnek azt a fehérjét tekintjük, amely az egyes esszenciális aminosavakat az illető állatfaj, korcsoport igényének megfelelő arányban tartalmazza. Az ideális fehérje aminosav összetételét az állatok lizin igényéhez mérten, annak százalékában adjuk meg.

20 A TAKARMÁNY ESSZENCIÁLIS AMINOSAVAINAK SZÁZALÉKOS ARÁNYA AZ „IDEÁLIS FEHÉRJÉBEN” (LIZIN=100%), SERTÉSEK RÉSZÉRE A NEVELÉS ÉS A HÍZLALÁS ALATT (Baker és Chung, 1992)

21 AJÁNLÁS A BROILEREK IDEÁLIS FEHÉRJE-ÖSSZETÉTELÉRE KORCSOPORTONKÉNT* (%)
(Barna, 1999) * Valódi emészthető aminosavak lizinhez viszonyított aránya

22 A FEHÉRJÉK BIOLÓGIAI ÉRTÉKE (BV)
Thomas-Mitchel-féle biológiai érték: azt fejezi ki, hogy valamely takarmány 100 g valódi emészthető nitrogénjéből hány g nitrogént épít be az állat (új szövetek felépítésére és életfenntartásra). N-visszatartás + endogén-N + anyagcsere-N N-felvétel – (bélsár N + anyagcsere-N) BÉ(%) =

23 AMINOSAV-EGYENSÚLY ZAVAROK
Az aminosav-egyensúly zavarának három formáját különböztetjük meg: AMINOSAV IMBALANSZ AMINOSAV ANTAGONIZMUS AMINOSAV TOXICITÁS

24 AMINOSAV IMBALANSZ Az esszenciális aminosavak hiánya esetén lép fel.
Súlyos aminosav hiány következtében felborul a vérplazma szabad aminosav-tartalmának egyensúlya, ami étvágytalanságot idéz elő. Az imbalansz a hiányzó aminosav pótlásával megszüntethető.

25 AMINOSAV ANTAGONIZMUS AZ AZONOS SZÁLLÍTÁSI MECHANIZMUS
Aminosav antagonizmust egyes aminosavak túlsúlya okozhatja azáltal, hogy a konkurens aminosav relatív hiányát idézi elő. A JELENSÉG OKA: AZ AZONOS SZÁLLÍTÁSI MECHANIZMUS LIZIN ARGININ LEUCIN IZOLEUCIN FENILALANIN TREONIN

26 AMINOSAV TOXICITÁS Az ipari úton előállított aminosavak túladagolásakor fordulhat elő. A toxicitás csak a feleslegben lévő aminosav mennyiségének (arányának) csökkentésével szüntethető meg!

27 A ZSÍROK

28 A LIPIDEK FUNKCIÓI 1. Energia források
2. Szigetelő és mechanikai védelmet adó anyagok 3. Fehérjékkel képzett komplexei (lipoproteinek) fontos sejtalkotó részek 4. A szervezet anyagcsere-folyamatait szabályozó anyagok (vitaminok, hormonok, stb.)

29 A LIPIDEK FELOSZTÁSA LIPIDEK glicerintartalmúak glicerin nélküliek
egyszerű gliceridek összetett gliceridek szfingomielin cerebrodzidok viaszok szteroidok terpének prosztaglandin zsírok glikogliceridek foszfogliceridek glükolipidek galaktolipidek lecitin kefalin

30 A ZSÍRSAVAK FELOSZTÁSA
1. Telített zsírsavak 2. Telítetlen zsírsavak A telítetlen kettős kötések számának fontos szerepe van a zsírok fizikokémiai, a kettős kötések helyének a biológiai tulajdonságaik meghatározásában.

31 TELÍTETLEN ZSÍRSAVAK Az anyagcsere szempontjából a különösen jelentősek. Több kettős kötést tartalmazó zsírsavak pl.: Linolén sav (C18:3) Linol sav (C18:2) Arachidon sav (C20:4) EPA(C20:5 ) DHA(C22:6 )

32 ZSÍRSAVÖSSZETÉTELE (%)
NÉHÁNY ZSÍRFORRÁS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELE (%)

33 AVASODÁS A takarmányokban a tárolás során fellépő kémiai változások .
Hidrolízis glicerin + szabad zsírsavak Oxidáció (ha telítettlen zsírsavakat is tartalmaz) peroxidok Mikrobás hatás. A takarmányok zsírjában főleg oxidációs elváltozások lépnek fel.

34 ANTIOXIDÁNSOK 1. Természetes: pl. E-vitamin Szelén (Se)
2. Szintetikus (kémiai): pl. etoxi-metil-quinolin (EMQ) dihidro-quinolin (DQ) butil-hidroxil-toluol (BHT) butil-hidroxil-anisol (BHA) propil-gallát (PG)

35 NYERS- ÉS VALÓDI ZSÍR Soxhlet-féle extrahálás után: nyers zsír
(valódi zsír, szerves savak, klorofill, lipoidok, koleszterin, stb.) A valódi zsírok glicerinek zsírsavakkal képzett észterei. A valódi zsírok majdnem 2,5-szer annyi energiát tartalmaznak, mint a takarmányok többi szerves táplálóanyagai.

36 A ZSÍROK ELNEVEZÉSE Növényi zsírok szobahőmérsékleten folyékonyak: olajok Állati zsírok szobahőmérsékleten legnagyobb részt szilárdak. Állati zsírok: - szalonna (pl. sertés bőr alatti kötőszövetében) - háj (vese körüli zsír) - bélzsír (bélfodorban, emésztő szervekben) - faggyú (kérődzők zsírja)

37 A ZSÍR FELSZÍVÓDÁSA (emésztés)
Tak. valódi zsírja lipáz (hidrolízis) glicerid zsírsavak epe emulgeáló hatása Felszívódott zsír - sejt szerkezet építése - tartalék zsír - energia termelés

38 A ZSÍROK TAKARMÁNYOZÁSTANI
JELENTŐSÉGE 1. A szervi zsírok a sejtek fontos építőelemei 2. Energia forrás 3. Ízesítő 4. Esszenciális zsírsav forrás 5. Befolyásolják a szervezet vízháztartását 6. Lubrikáns hatásúak (granulálás) 7. Védett zsírok (nagy tejtermelésű tehenek)

39 A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA
Zsírban gazdag takarmányok: - olajos magvak (24-45%), - szója (20%), - gyengén sajtolt olajpogácsák (10-15%), - húsliszt (10-15 %) Közepes zsírtartalmúak: - gabonák, hüvelyes magvak (2-4%) - szénák és szénalisztek (2-3%)

40 A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA
Kevés zsírt tartalmazó takarmányok: - fűféle és pillangós zöldtakarmányok (0,6-1,5%), - fűféle és pillangós szilázsok (1-2%), - szalmák és pelyvák (1,5-2,5%), - extrahált olajmagdarák (1-2%) Igen kevés zsírtartalmúak: - leveles zöldtakarmányok és szilázsaik (0,4-0,6%) - gyökgumósok (0,1-0,3%) - kabakos takarmányok (0,4-0,6%)

41 SZÉNHIDRÁTOK

42 fénykvantum 6H2O + 6CO C6H12O6 + 6O2

43 SZÉNHIDRÁTOK legfontosabb szénvegyületek energiaellátás
növényben: 50-90%, állatban: 1-2% tartaléktápanyag (keményítő) vázanyag (cellulóz, kitin) spec.biol. funkciót betöltő vegyület (antigén, receptor)

44 MONOSZACHARIDOK egyszerű cukrok
a természetben így ritkán találhatók meg a képződés és bontás anyagcserefázisában a C atomok száma alapján osztályozhatók trióz (3 C), tetróz(4 C), pentóz (5 C, pentozánok építőkövei, takarmányban kevés, gumiban, D-ribóz: minden élő sejtben, ATP/ADP, Riboflavin v. B12, RNS, DNS) 6 C atom : HEXÓZ

45 TAKARMÁNYOZÁSI SZEMPONTBÓL
JELENTŐS HEXÓZOK 1. GLÜKÓZ édes gyümölcs, méz, szőlő! a keményítő és a cellulóz építőköve glikogén a szervezetben D-glükózból polimerizálódik a szervezet glükózháztartását a máj szabályozza 2. FRUKTÓZ méz (75%), a legédesebb egyszerű cukor 3. GALAKTÓZ egy aldóz , a tejcukor komponense (laktóz) 4. MANNÓZ a mannánok építőkövei: csonthéj, szentjánoskenyér

46 DISZACHARIDOK 1. MALTÓZ gabonacsíra, burgonyacsíra, zöld levelek
2. CELLOBIÓZ csak a mikrobiális enzim bontja, a cellobiáz

47 DISZACHARIDOK 3. SZACHARÓZ cukornád, cukorrépa 4. LAKTÓZ tejcukor
a laktáz bontja ipari célokra a savóból joghurt, kefír, sajt gyártás

48 VAGYIS GLÜKÓZBÓL FELÉPÜLŐ HOMOPOLISZACHARIDOK
GLÜKÁNOK, VAGYIS GLÜKÓZBÓL FELÉPÜLŐ HOMOPOLISZACHARIDOK

49 Két polimerből (amilóz és amilopektin) felépülő poliszacharid.
1. KEMÉNYÍTŐ Két polimerből (amilóz és amilopektin) felépülő poliszacharid.

50 BURGONYA KEMÉNYÍTŐ

51 2. GLIKOGÉN

52 3. CELLULÓZ alapegység: béta D-glükóz, 1,4 kötés
fa 50%, fiatal levél 10%, öreg levél 20%, gyapot 90% a gerincesek enzimei nem, de pl. az éticsiga emésztőenzimei bontják

53 A KEMÉNYÍTŐ ÉS A CELLULÓZ SZERKEZETI KÉPLETE
ALFA 1,4 KÖTÉS BÉTA 1,4 KÖTÉS

54 cikória gyökér, csicsóka, hagyma, fokhagyma
4. INULIN alapegység: fruktóz. cikória gyökér, csicsóka, hagyma, fokhagyma

55 HETERO-POLISZACHARIDOK

56 1. HEMICELLULÓZ elfásodott növényi szövetekben
pelyva, szalma, korpa, búza szalma mikroorganizmusok bontják sertés és baromfi nem v. igen kis mértékben hasznosítja

57 2. PEKTIN monogasztrikusok enzimjei nem bontják
ipar: citrusfélék héja, alma héja kitűnő dietikus hatás: kocák bélsárpangása, borjak hasmenése esetén

58 KOVASAV nád, sás, rizs, vízhajtó!
INKRUSZTÁLÓ ANYAGOK LIGNIN fenol propán származékokból kondenzálódott polimer zöldségekben gabonafélékben kevés füvekben több, hüvelyesekben sok fiatal növény 2%, rétifűszéna 7%, búzaszalma 13%, fenyőfa 25% elfásodás: emészthetőség csökken KUTIN SZUBERIN KOVASAV nád, sás, rizs, vízhajtó!

59 A SZÉNHIDRÁTOK CSOPORTOSÍTÁSA
(Schutte, 1991) Szénhidrátok Nyersrost Nitrogénmentes kivonható anyag Lignin Cellulóz Hemicellulóz Pektin Oligo- szach. Keményítő és cukor Nem - keményítő jellegű szénhidrátok (NSP – Non Starch Polysacharids)

60 NON STARCH POLYSACHARIDS
béta-glükozid kötés a baromfi emésztőenzimjei nem bontják mivel ezek sejtfalalkotók a fehérje és a keményítő emészthetősége romlik ezért ezek antinutritív faktorok a baromfi takarmányozásban

61 NSP Rozs: xilán, β-glükán Árpa: β-glükán
A baromfitápokban béta- glükanáz enzim alkalmazásával akár %-ban is felhasználható az árpa, enzim kiegészítés hiányában csak 20 %-os arányig javasolható. Búza: arabino-xilánok v. pentozánok- a béltartalom víztartalmának növekedése – alom nedvesedés enzim: xilanáz

62 NÉHÁNY TAKARMÁNYKOMPONENS NSP TARTALMA VALAMINT NSP EMÉSZTHETŐSÉGE SERTÉSBEN
(Pugh, 1993) Takarmánykomponensek % NSP (sz. a.) Emészthetőség (%) búza 10 12 árpa 15 14 szójadara (48%) 20 0 borsó 22 18 lóbab 23 19 rizskorpa 25 3 napraforgó dara 28 17

63 A BÉTA-GLÜKANÁZ HATÁSA A NÖVENDÉKSERTÉSEK TELJESÍTMÉNYÉRE
(Thacker, 1993) Kontroll csoport Béta-glükanáz csoport Átlag súlygyarapodás, g/nap Átlagos takarmányfelvétel, kg/nap 2,32 2,35 Takarmányértékesítés, kg/kg 3,13 3,10

64 Táplálóanyagok Kontroll Enzim (%) Energia 67,4a 73,1b 8
AZ ENZIM-KIEGÉSZÍTÉS HATÁSA A TÁPLÁLÓANYAGOK ILEÁLIS EMÉSZTHETŐSÉGÉRE 21 NAPOS BROJLEREKKEL VIZSGÁLVA, BÚZA ALAPÚ DIÉTÁK ETETÉSEKOR (Bedford, 2001 ) Kezelések Eltérés Táplálóanyagok Kontroll Enzim (%) Energia 67,4a 73,1b 8 Nyersfehérje 72,1a 77,3b 7 Lizin 80,8a 87,1b 8 Metionin 76,8a 84,3b 10 Treonin 65,8a 74,4b 13 a,b : P < 0,05

65 SZERVES SAVAK szénhidrátok oxidációs termékei
illózsírsavak: propionsav, ecetsav, vajsav tejsav: izommunka során képződik bendőben a propionsav képződés intermediere tejcukorból - fiatal állatok hangyasav: bakteriosztatikus (kolosztrumtartósítás) szilázsadalék (pH csökkentés) oxálsav: Ca-ot kicsapja (húgykövesség), pillangósok borkősav citromsav glikozidok

66 A NYERSROST SZEREPE A TAKARMÁNYOZÁSBAN
Rostoptimum: a motorika szempontjából Rostminimum: a minimális NR szükséglet bfi, pulyka: 3-4% víziszárnyas, sertés: 4-6% hízómarha, juh: % nyúl: % tejelőtehén: % Ballaszthiány: hasmenés, bélsárpangás, tollcsipkedés, gyapjúrágás Struktúr rost: kérődzőknek

67 VITAMINOK

68 VITAMINOK igen kis mennyiségben is nagy hatású szerves anyagok az embernek és az állatoknak is szükséges a szervezet maga nem, vagy csak kis mennyiségben tudja előállítani hiányuk élettani zavart okozhat

69 ALAPFOGALMAK 1. Avitaminózis 2. Hipovitaminózis 3. Hipervitaminózis

70 A VITAMINOK CSOPORTOSÍTÁSA
a.) A vízben oldódó vitaminok - a kolin kivételével - vala- mennyien fehérjéhez kapcsolódva, mint enzimek prosz- tetikus részei fejtik ki hatásukat - ezeket prosztetikus vagy enzimogén vitaminoknak nevezzük. b.) A zsírban oldódó vitaminokról sokkal kevesebbet tudunk, csupán a hiányjelenségek alapján következtethetünk azokra a folyamatokra, melyeket szabályoznak, indukálnak. Ezeket induktív vitaminoknak nevezzük.

71 A VITAMINOK KÍVÁNATOS NAPI ADAGJA
nem az a mennyiség, amely a hiánybetegség megelőzéséhez szükséges, hanem az a dózis, melynek növelése már nem fokozza az állat ellenálló képességét amely nem, vagy legalábbis gazdaságosan nem növeli a termelését és takarmányértékesítését.

72 A VITAMINHIÁNY MEGHATÁROZÁSA
1. A takarmány vitamin tartalmának meghatározása 2. A szövetek telítettlenségének meghatározása 2.1 A vér (szérum) vitamin koncentrációja 2.2 A vizelet útján ürített vitamin mennyisége (?) 2.3 Szövetminta és/vagy teljestest analízis útján (!)

73 A VITAMINHIÁNY MEGHATÁROZÁSA
3. Enzim aktivitás depressziójának mérése (nagyon kevés vitamin esetén lehetséges) „Test for biochemical metabolic efficiency” 4. Klinikai vizsgálatok (humán vizsgálatok) (bőr, szem, emésztőtraktus, központi idegrendszer, vér és csont vizsgálatok)

74 A-VITAMINOK (KAROTINOK)
növényi színezőanyagok A-vitamin a természetben csak az állati testben és az állati termékekben található, a növények csak provitaminjait a karotinokat tartalmazzák oldallánc végződése szerint az A-vitamin lehet alkohol (retinol), észter (retinil), aldehid (retinál) az állati szervezetben mindhárom forma megtalálható

75 ÉLETTANI SZEREPE 1. Hámképződésben.
2. Sárgatest, csírahám, szaporodás. 3. Látás kémiai folyamatában. 4. Mellékvesekéreg.

76 ÉLETTANI SZEREPE Az A-vitamin felhasználása az anyagcsere élénkségével arányos. A növekedésben lévő állatok nagyobb adagját a tartalékok képzése is indokolja. Az utódok világra hozott készlete és zavartalan fejlődése az anyák ellátottságától függ. Az iparszerű sertés- és baromfitartásban a gyári abrakkeverékek megfelelő vitamin kiegészítéssel kerülnek forgalomba.

77 HIÁNYBETEGSÉG farkasvakság immunglobulin képződés zavara
fertőzések, bélgyulladás csendes ivarzás, meddőség embrionális elhalás

78 VITAMINOK D, E és K vitamin B1, B2, B3, B5, B6, B12 vitamin
(tankönyvből!) D, E és K vitamin B1, B2, B3, B5, B6, B12 vitamin biotin (H-vitamin), folsav, C-vitamin, U vitamin vitaminszerű anyagok: kolin, inozit, karnitin, taurin egyéb vitamin hatású anyagok: paraaminobenzoesav, B15, GTF, Koenzim Q, Rutin

79 ÁSVÁNYI ANYAGOK

80 AZ ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE
Az ozmotikus nyomás fenntartása A kolloidális állapot megőrzése Inger - ingerválasz Az enzimrendszer aktiválása ill. gátlása Vázrendszer + fogazat

81 ÁSVÁNYIANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
I. Az állati szervezetben előforduló mennyiségük alapján* Makroelemek : Ca, Mg, Na, K, P, S, Cl Mikroelemek 2.1. A gyakorlatban hiány tüneteket okozhatnak: I, Fe, Cu, Zn, Mn, Se, Co 2.2. A gyakorlatban nem okoznak hiány tüneteket: Mo, Ni Ultra-mikroelemek: F, Cr, Si, As, Sn, Li, B, Al * makroelemek: g/kg mikroelemek: mg/kg vagy µ/kg

82 ÁSVÁNYIANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
II. Funkciójuk alapján Statikus funkciót ellátó elemek: Ca, P Homeosztázist fenntartó elemek: Na, K, Cl, Mg Enzimfunkciót ellátó elemek: Fe, Zn, Cu, Mn, Mo, I, Ni, Se, Cr Egyéb esszenciális elemek: As, F, Si, Sn, V Szennyeződésként előforduló elemek: Ag, Cd, Hg, Li, Pb, Sr, W

83 NÉHÁNY ÁSVÁNYIANYAG FELSZÍVÓDÁSÁNAK HELYE ÉS MÓDJA
Ásványi anyag A felszívódás fő helye A felszívódás módja Ca vékonybél aktív transzport P vékonybél eleje aktív transzport Mg vékonybél, vastagbél aktív transzport Na vékonybél, bendő aktív transzport diffúzió

84 KALCIUM Az állati szervezet 0,8 - 1,7%-át adja Előfordulása
csontokban: % lágy részekben (sejtek, szövetek): 1 - 3% Felszívódása aktív transzport - Ca++ elektrokémiai potenciáleséssel jár, ATP, D-vitamin a felszívódás mértéke igazodik a szükséglethez

85 A KALCIUM ÉS A FOSZFOR ELLÁTÁS
Alapvetően három tényezőtől függ: mennyiségi ellátottság kalcium és foszfor aránya D-vitamin jelenléte

86 A KALCIUM - FOSZFOR ARÁNY
A Ca/P arány függ: állatfaj életkor hasznosítási irány a termelés színvonala

87 KALCIUM A felszívódás helye: vékonybél
A felszívódás intenzitását befolyásolja az állat szükséglete a felszívódás intenzitása igazodik az állat szükségletéhez - vemhesség, tejtermelés, tojástermelés pl. 17 hetes jércénél 1% Ca tartalmú takarmány fogyasztása esetén a Ca kb. 30%-a szívódik fel, a tojástermelés alatt: %

88 FELSZÍVÓDÁSRA BORJAKBAN
AZ ÉLETKOR HATÁSA A Ca FELSZÍVÓDÁSRA BORJAKBAN Szopós 97% Fél éves 41% 1-6 éves 34% 10 év felett 22%

89 A Ca KIÜRÜLÉSÉNEK MÓDJA
a kérődzők a kalciumnak a 98%-át a bélsárba ürítik a bélsár endogén frakciója: az epében található az össz. ürített Ca 20%-a sertések esetében a vizeletben ürített Ca mennyiség a bélsárban ürített mennyiségnek kb %-át teszi ki. tej, tojás

90 A KALCIUM FUNKCIÓJA A csontok és fogak alkotója
(kollagen rostok, hidroxilapatit) Enzim aktivátor pl. tripszin, trombokináz Ingerelhetőség, izom-összehúzódás Sejthártya permeabilitása Véralvadás (IV. faktor)

91 FONTOSABB ANYAGFORGALMI BETEGSÉGEK
Hipokalcemia blokkolja az acetylkolint - idegi impulzusok továbbjutását Rachitis Osteomalácia Osteoporosis Ca túladagolás esetében a sertéseknél Zn hiány léphet fel, amely parakeratózist idézhet elő Stroncium - Ca forgalmi zavarokat idézhet elő

92 1g Ca hiány 2,5g mésszel pótolható
A CA-HIÁNY PÓTLÁSA Takarmánymész: 40% a Ca tartalma 1g Ca hiány 2,5g mésszel pótolható

93 A FOSZFOR Az állati szervezet 0,5 - 1,0 %-át adja. Előfordulása
% a csontokban % az izomzatban, az agyban, a májban és egyéb lágy szövetekben Felszívódása aktív transzporttal, főként a vékonybél elülső szakaszából történik, de a lónál jelentős a foszforfelszívódás a vastagbélből is

94 A FOSZFOR A foszfor felszívódása az életkor előrehaladtával csökken, de a kalciumnál egy lényegesen magasabb nívón stabilizálódik (40-60%). A foszfor a gabonákban kb. 70%-ban fitin-P formában fordul elő! Monogasztrikus állatok Kérődzők Fitáz

95 A P-FELSZÍVÓDÁST JAVÍTJA
a magas fehérjetartalom szerves savak laktóz D-vitamin szük Ca:P arány fitáz

96 A FITÁZENZIM SZÁRMAZHAT
a takarmányok ún. saját fitáz aktivitásából a bélbaktériumok által termelt fitázból a mikrobiológiai úton előállított fitázból

97 felesleges többlet költség
FOSZFORELLÁTÁS – NÖVÉNYI EREDETŰ P – FITÁZENZIM – FOSZFORÜRÍTÉS (KÖRNYEZET SZENNYEZÉS) sertés – a felvett P 30%-át hasznosítja (létfenntartásra és súlygyarapodásra), a fennmaradó 70%-ot kiüríti Az abrakkeverékek P tartalmának csökkentését indokolja: 1. környezet szennyezés 2. feleslegesen nagy anorganikus P kiegészítés felesleges többlet költség A P-szennyezés csökkenthető: 1. a szükségletek emészthető P alapon történő kielégítése (sertés) 2. a P emészthetőségének javítása (sertés, baromfi). Pl.: fitáz

98 A FOSZFORHIÁNY ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Takarmányfelvétel csökkenés Növekedési depresszió Rachitis A pajzsmirigy elégtelen működése (sertés) Osteomalácia (tejelő tehén) Szaporodásbiológiai zavarok P-túladagolás baromfinál ronthatja a tojáshéj szilárdságát

99 A FOSZFORHIÁNY PÓTLÁSA
Foszfor kiegészítők: egy része kalciumot is tartalmaz! Monokalcium – foszfát Dikalcium – foszfát Trikalcium – foszfát Vannak olyan foszfor kiegészítők, amelyekben a kálcium helyett nátrium vagy magnézium van.

100 MAGNÉZIUM Előfordulása: 70% csontokban 30 % májban, testnedvekben
Anyagforgalomban szorosan kapcsolódik Ca, P, K Forrásai: zöldtakarmányok, -lisztek, húsliszt, búzakorpa, szárított élesztő Hiánya: bfi.: tojáshéjképződés zavara Mg-Ca interakció: idegingerlékenység, tetánia legelőn: fűtetánia Mikor? – tavasszal: sok K – antagonizmus sok fehérje: Mg-ammónium-szulfát sok oxálsav: Mg-komplex Felszívódás: fiatal %, kifejlett 20 %

101 KÁLIUM ÉS KÉN Kálium: intracelluláris térben
fiatal szervezet fokozottan igényli a szervezet csak kismértékben tartalékolja Hiánya: csak kísérletiesen idézhető elő, v. másodlagos Tünetei: fehérjeszintézis zavara szénhidrát-anyagcsere zavara → növekedés lelassul Többletadagolás: nem fordul elő, vizelettel kiválasztódik Kén: -kéntartartalmú aminosav szintézisében: Cys, Met Tartalmazzák: vitaminok: biotin, tiamin, U-vit. Pótlása: kielégítő fehérje-ellátás esetén nem szükséges elemi kén, v. szulfátok formájában

102 NÁTRIUM ÉS KLÓR Na: extracellulári térben található
Cl: extra- és intracelluláris térben pufferrendszerek alkotórészei szervezetben nem raktározódnak növényi eredetű takarmányban kevés→ PÓTLÁS Állati eredetű takarmányok: jó forrásai NaCl: - nyalósó, porsó, a tak. ízletességét javítja Hiánya: romlik az étvágy romlik a fehérje-, energia-, Ca-értékesülés →romlik a takarmány értékesülés, csökken a termelés, durvább szőrzet Tünetei: bfi.: tollcsipkedés, kannibalizmus Sertés: allotriophagia (nyalakodás) Túladagolás: mérgezés főleg sertés, baromfi őrlési, keverési hiba, halliszt

103 VAS Szervezetben: 70 %-a hemoglobinban 7-8 % mioglobinban
20 % ferritinben 2-3 % transzferrinhez kötött Ferritin: vas tartalékoló fehérje komplex (máj, lép, csontvelő) Transzferrin: Fe szállítás Enzimek alkotórésze: kataláz, citokrómok Felszívódás: ferro sók formájában, ferri só nem Forrásai: zöld leveles növények, olajos magvak, hüvelyesek, halliszt, húsliszt

104 VAS Tej: kocatejben 1 mg/l kolosztrumban: 1,4 mg/l,
malac igénye: 7-8 mg/nap tehéntejben 0.5 mg/l, kolosztrumban: 1.6 mg/l Hiánya: hipochrom anaemia szopós malacok (intenzív fajta, gyors növ.) fokozott (25 mg/ttgy) vasigény borjak, bárányok: kevés tartalék, szálalgat Kiegészítés: főleg fiatal korban ferro vas formájában (ferro fumarát, ferro oxalát = per os) parenterálisan (Myofer, Chinofer) Vasmérgezés: parenterálisan adott vastúladagoláskor

105 CINK Az állati test valamennyi szövetében (30-50 mg/kg)
(hasnyálmirigy, bőr, szőr, gyapjú, csontvelő) Szerepe: A-vitamin aktív retinollá alakítás - ízérzékelés (ízlelőbimbók) - hím csírasejtek fejlődése - hámregeneráció, sebgyógyulás Hiánya: parakeratózis (sertés) Többlet is káros: csontfejlődési zavar Forrásai: takarmányok Zn tart. változó: gabonafélék mg/kg, szójadara 70 mg/kg, korpa 90 mg/kg Pótlás: ZnSO mg/sza.kg, parakeratózis: 1 g/nap héten át

106 MANGÁN Előfordulása: máj, csontok, vese, hasnyál-, tobozmirigy
Szerepe: - enzimalkotórész (argináz) - izom- és nemi szervek működése - csontképzés Szőrvizsgálat: szmha: 8-15 mg/kg = opt., 5-6 mg = hiány Hiánya: szaporodás biológiai zavarok: spermiumképzés, magzati fejl., madarak: perózis (incsuszamlás), sertés: nem érzékeny Forrása: legelőfű: mg/kg ( mg savanyú talaj), gabonamagvak mg/kg, szója: mg/kg Pótlás: MnSO4 nyalósóban, v. abrakkeverékben

107 JÓD Előfordulása: 70-80 %-a a pajzsmirigyben Szerepe: sejtanyagcsere
növekedés idegrendszer fejlődése szaporodás szőr- és szaruképletek fejlődése Forrása: takarmányok jódtartalma változó Hiánya: ritka, de súlyos (tájkóros betegség) szaporodásbiológiai zavarok, golyva (sertés) myxoedema (szmha) Túladagolás: pajzsmirigy müködés fokozódik fokozott tejtermelés, lassúbb növekedés Pótlás: jódozott só

108 SZELÉN Előfordulása: máj, izom, szőr Szerepe: biológiai antioxidáns, az E-vit. szerepét részben átveheti növekedés, szaporodás, izomműködés Hiánya: szmha: szívizom-elfajulás, szőrképződési zavar, növekedési erély lassul, izombénulás, szap. zavar bfi.: hasnyálmirigy elégtelenség szap. biol. zavarok (keltethetőség!) tollképződési zavar Hiány: Baranya-, Veszprém-, Zala-megyében főképp Pótlás: Na-szelenit, szelenocisztein, szelenometionin Terápiás és toxikus adagja közel van egymáshoz!!!

109 RÉZ Szerepe: vas beépülését segíti fehérje- és szénhidrátforgalomban
enzimalkotórész pl. urikáz, citokrómoxidáz szőrzet, gyapjú színének kialakulása Felszívódását Ca, Zn, Mo, Cd, Fe, SO4 gátolja növények Cu tart. változó, felszívódása rossz sok N: rézhiány (huminsav, lápos talaj) Tárolás: máj, vese, agyvelő, szívizom Hiánya: főleg szarvasmarha meddőség Nem specifikus tünetek: anaemia, növekedési zavar, pigment hiány, emésztési zavarok, szívizom-elfajulás Toxikózis: juhok (sertés: hozamfokozó lehet) Pótlás: CuSO4

110 MOLIBDÉN ÉS A KOBALT Molibdén: hiánya a gyakorlatban nem fordul elő
túladagolása veszélyes Cu antagonostája: másodlagos rézhiány Co antagonistája: B12-vitamin Tünetei: bfi. köszvény, emlősök: csírahám károsodás, szaporodási zavarok Kobalt: B12-vit. Alkotórésze, bendőemésztés, bef. a tömeggyarapodást, enzimreakciókban vesz részt hiánya: nem specifikus: étvágytalanság, tejtermelés csökken lesoványodás, vércukorszint csökken, meszes talajokon kiegészítés: Co-klorid, Co-szulfát