Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaMárton Török Megváltozta több, mint 10 éve
1
Őstermelők adózása - SZJA - Kompenzációs felár - TB
Előadó: Komáromi-Gergely Anikó
2
Mezőgazdasági őstermelő
Mezőgazdasági őstermelő vs. mezőgazdasági kistermelő Tevékenység: SZJA tv. 6. sz. melléklet Bevételi korlátot a törvény két esetben emel ki: saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevétel akkor lehet őstermelői bevétel, ha az évi Ft-ot nem haladja meg, amennyiben ennél több, akkor a bevétel egésze nem tekinthető őstermelésből származó jövedelemnek A saját gazdaságban termelt szőlőbólé saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése, akkor minősül őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket, 0,5 l meghaladó kiszerelésben az adott évben kifizetőnek és /vagy termelői borkimérésben végső fogyasztónak értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve a 7 millió ft-ot nem haladja meg
3
Összevonandó jövedelmek Külön adózó jövedelmek
Bevétel vs. jövedelem Bevétel Adómentes Adóköteles Összevonandó jövedelmek Külön adózó jövedelmek Nem önálló tevékenységből származó jövedelem Önálló tevékenységből származó jövedelem Egyéb jövedelem Őstermelői tevékenységből származó jövedelem
4
Bevételnek minősül többek között (SZJA tv. 2. sz. melléklete)
értékesített termék, a tevékenység ellenértéke szállításért, csomagolásért külön felszámított összeg az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat a magánszemély saját célra használja fel, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el. kapott kamat, kötbér őstermelői tevékenységet szolgáló termőföld eladási ára kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét bármely évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta Stb.
5
Költségek elszámolása (SZJA tv. 3. sz. melléklete)
elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás az alkalmazottak részére kifizetett bér és annak közterhei gazdasági épület bérleti díja kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege tevékenységgel összefüggésben kifizetett vagyon, felelősség-, kockázati, élet-, balesetbiztosítás díja Stb.
6
A jövedelem meghatározása
10%-os költséghányad (alkalmazása nem jellemző) Tételes költségelszámolás csak a tevékenységgel összefüggésben felmerült, igazolt költség bevételt csökkentő tételek Kistermelők átalányadója növényi termék esetén a bevétel 15%-a állat termék esetén a bevétel 6%-a tekintendő jövedelemnek
7
Kistermelőkre vonatkozó lehetőségek
8
600.000 Ft-ig (támogatás nélkül) a bevétel adómentes, a bevallásban sem kell szerepeltetni.
Tételes költségelszámolást választó kistermelő: ha éves bevétele<= Ft ÉS az őstermeléssel kapcsolatosan felmerült, legalább a bevétel 20%-át kitevő költségszámlával rendelkezik, nyilatkozhat, hogy nem volt mezőgazdasági kistermelésből jövedelme, ez az úgynevezett nemleges nyilatkozat (SZJA bevallásban, 58-as nyomtatvány es lapján tehet nyilatkozatot).
9
Példa: 3 fős család bevétele: Növénytermesztésből származó bevétel: Állattenyésztésből származó bevétel: terület alapú támogatás: Az összes bevételük Ft egy főre eső bevétel: Ft (< ) a nemleges nyilatkozat megtételéhez szükséges igazolt költség: *0,2= Ft /fő EHO fizetési kötelezettség! (bevétel 5%-nak 15%-a) *0,05= (eho alapja) 125000*0,15=18750 (fizetendő eho)
10
40 %-os költségátalány alkalmazása
ha a mezőgazdasági kistermelő a jövedelme < Ft, de nem tudja ennek 20%-át költségszámlákkal alátámasztani ha a mezőgazdasági kistermelő jövedelme > Ft, de nem haladja meg a (A bevétel 40%-át kistermelői költségátalány címén számlák vagy igazolás nélkül is levonhatja az igazolt költségeken felül. Veszteséget ilyen esetben nem határolhat el, amíg az átalányt vonja. Tehát a számlázott költség+ az átalány <= éves bevétel összege.)
11
Példa: Növénytermesztésből származó bevétel: Állattenyésztésből származó bevétel: terület alapú támogatás: Az összes bevételük Ft egy főre eső bevétel: Ft Egy főre eső költség (számlával igazolt): Ft A bevétel 40%-át lehet költségként igazolás nélkül elismerni: Ft/fő Jövedelem: = ez az összevont adóalap részét képezi, tehát SZJA fizetési kötelezettség lép fel
12
Mezőgazdasági kistermelő átalányadózása
Kistermelésből származó bevétel 15%-a számít jövedelemnek, illetőleg a bevétel azon részéből, amely élő állat és állati termékek értékesítéséből származik, 6% lesz a jövedelem A bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni. Az átalányadóban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része. Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekintenie, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési (előállítási) értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is. Az átalányadózást megelőzően elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakában évenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekintenie. Eho: az átalányban megállapított jövedelem 15%-a!
13
Példa Egy négytagú család közös őstermelői igazolványt váltott ki és az átalányadózást választották. A család bevétele – növénytermesztésből: Ft – állattenyésztésből: Ft Összes bevétel: Ft Az egy főre jutó bevétel: Ft, ebből: – a növénytermesztés bevétele Ft, amelyből a jövedelem (15%) Ft – az állattenyésztés bevétele Ft, amelyből a jövedelem (6%) Ft Az egy főre jutó jövedelem (átalányadó alapja) Ft ( Ft Ft), mely összeg az összevont adóalap részét képezi.)
14
Kedvezmények Adóalap kedvezmény- családi kedvezmény
Őstermelői adókedvezmény (csak tételes költségelszámolás vagy 10 %-os költséghányad alkalmazása esetén + regisztrációs szám) max Ft
15
Őstermelő- HIPA Az őstermelő akkor alanya a helyi iparűzési adónak, ha a bevétele meghaladja a Ft- ot. Önkormányzatonként eltérhet!
16
Kompenzációs felár
17
Mezőgazdasági tevékenység-kompenzációs felár
Mezőgazdasági tevékenység: részletesen az áfa tv. 7. sz melléklete határozza meg Különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany: Egészben vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat Mikro-vállalkozásnak minősül(ne) Önálló vállalkozás Belföldön letelepedett Nem élt a különleges jogállás megváltoztatásának jogával A különleges jogállású adóalanynak adószámmal kell rendelkeznie! A különleges jogállású adóalany a kompenzációs felárra jogosító ügyletei tekintetében áfa fizetésre nem kötelezett, ugyanakkor ezen ügyleteivel összefüggésben adólevonásra nem jogosult.
18
A kompenzációs felár mértéke
7. sz. melléklet I. rész A pontjában meghatározott növényi termékek esetén: 12 7. sz. melléklet I. részének B pontjában meghatározott állati termékek esetén: 7% Az áfa tv. 7. sz. mellékletének II. részében meghatározott szolgáltatások nyújtása esetén (pl. talajművelés, betakarítás stb.) 7%
19
Feltételek felvásárlói oldalról
Belföldön nyilvántartásba vett áfa-alany. Kompenzációs felárra nem jogosult. Felvásárlási okiratot kell kiállítania, ez a tárgyi feltétele az adólevonási jog gyakorlásának. Csak akkor helyezheti levonásba, ha a teljes árat megtérítette.
20
Példa: Egy termelő 200 db jércét értékesít 200 Ft/db áron. Hány forintot kap a termelő a felvásárlótól? Mennyi a felvásárló által levonásba helyezhető áfa összege? Megoldás 1. nettó ellenérték kiszámítása: 200db*200Ft/db= Ft 2. Kompenzációs felár kiszámítása=7%, tehát *0,07=2800 Ft. 3. Bruttó ár meghatározása= = Ft. A felvásárló Ft-ot fizet termelőnek. A felvásárló által levonható áfa összege 2800 Ft (A megfizetett kompenzációs felárat előzetesen felszámított adóként érvényesítheti.)
21
A társadalombiztosítás szabályai őstermelők esetében
22
A biztosítási kötelezettség időtartama
az őstermelői igazolványban feltűntetett időponttól az igazolvány visszaadásának napjáig a gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig
23
Őstermelőként biztosított…
a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve: 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint (megbízási, vállalkozási szerződés alapján munkát végzőt, választott tisztségviselőt)- biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
24
Forrás: www.iranyadomagazin.hu alapján
Az alábbi ellátások/illetve fennálló jogviszonyok mellett őstermelőként fizet biztosítást Az alábbi ellátások/illetve fennálló jogviszonyok mellett már biztosított, nem kell őstermelőként külön fizetnie járulékokat megbízási jogviszony munkaviszony özvegyi nyugdíj (ha nem éri el a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt) özvegyi nyugdíj (ha betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt) rehabilitációs ellátás rehabilitációs járadék ápolási díj, ha őstermelői tevékenységét személyesen folytatja ápolási díj, ha őstermelői tevékenységét nem személyesen folytatja Gyes, ha őstermelői tevékenységét személyesen folytatja Gyes, ha őstermelői tevékenységét nem személyesen folytatja Szolgálati járandóság Öregségi nyugdíj (ideértve a nők 40 évre tekintettel kapott nyugdíját) rokkantsági járadék Gyed rokkantsági ellátás Gyet korhatár előtti ellátás Táppénz nappali vagy levelező tagozatos tanuló vagy hallgató Tgyás családi gazdaság és közös őstermelői igazolvány kiskorú tagja Forrás: alapján
25
Biztosított- mezőgazdasági őstermelőként
27%-os szociális hozzájárulási adó 10% nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék eg.bizt. 7%(4+3%) munkaerő-piaci: 1,5% Tárgyévben kezdő őstermelő, vagy akinek megelőző évben bevétele 8millió Ft-nál több minimálbér⃰ után (magasabb összeg vállalható) 7% minimálbér után Nincs Tárgyév előtti évben maximum 8 millió Ft bevétel Megelőző évi bevételének 20%-ának 1/12 része után 4%: megelőző évi bevételének 20%-nak 1/12 része után 3%: Nincs
26
Mikor nem köteles járulékot fizetni?
A mezőgazdasági őstermelő nem köteles az adót, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott.
27
Járulékbevallás Nyomtatvány: 1458 Időszak: negyedévente
Határidő: negyedévet követő hó 12-ig Biztosítást érintő változás bejelentése: a változást követő 15 napon belül a Nav-hoz 14T1041-es nyomtatványon Járulékfizetés: bevallás benyújtására előírt határidőig
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.