A szaknyelvoktatás helyzete és jövője Hidasi Judit/ BGF

Az előadások a következő témára: "A szaknyelvoktatás helyzete és jövője Hidasi Judit/ BGF"— Előadás másolata:

1 A szaknyelvoktatás helyzete és jövője Hidasi Judit/ BGF
A magyarországi nyelvtanulás eredményessége, tanulási környezete az elmúlt évtizedben Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012 Február 29

2 Miért van szükség a (szakmai) nyelvi ismeretekre?
Rossz válasz: hogy tudjon a hallgató nyelvvizsgát szerezni (és így diplomához jutni) >>>> kényszer-stratégiák: Ne legyen az idegennyelv-tudás a KKK része Bármely nyelvből legyen a nyelvvizsga elfogadható (formális, ámde értelmetlen teljesítés) Korán letudni a nyelvvizsgát és ténylegesen nem használni a nyelvtudást az oktatásban vagy tanulásban

3 Miért van szükség a (szakmai) nyelvi ismeretekre?
Jó válasz: hogy megfeleljen a korszerű követelményeknek hogy szélesedjék látóköre hogy tudjon szakirodalmat olvasni, tájékozódni, információhoz jutni idegen nyelveken is hogy képes legyen szakmájával nemzetközi értelemben is lépést tartani

4 Makrókörnyezeti változások és elvárások
Nemzetköziesedés a munka világában: Versenyképesség Külföldi partnerekkel való kapcsolattartás A szakmai vérkeringésben való részvétel Egységes Európai Felsőoktatási Térség Mobilitás Bologna rendszer Kreditrendszer

5 144 alapszak nyelvi követelménye a képzési és kimeneti követelmények (KKK) alapján
SZAKOK SZÁMA NYELVVIZSGA ELŐÍRÁS 130 alapszak 1 középfokú komplex 12 alapszak 1 szakmai középfokú komplex 2 alapszak 2 szakmai középfokú komplex

6 239 mesterszak nyelvi követelménye a KKK alapján
SZAKOK SZÁMA NYELVVIZSGA-ELŐÍRÁS 204 mesterszak 1 középfokú komplex 10 mesterszak 1 középfokú komplex + 1 alapfokú (írásbeli vagy szóbeli) 15 mesterszak 2 középfokú komplex 7 mesterszak 1 felsőfokú komplex 2 mesterszak 1 felsőfokú komplex+ 1 középfokú komplex 1 mesterszak 2 felsőfokú komplex

7 Szakmai aggályok 1/3 Az általános és a szakmai nyelvvizsga elvárások aránya több mint aggályos: Az alapképzési KKK-k 90%-a (144/130) „beéri” középszintű komplex nyelvviszgával : csak 10% kér szakmai nyelvvizsgát!!! Egyetlen Mester KKK sem ír elő szakmai nyelvvizsgát mint követelményt - illetve, ha előír, akkor az kiváltható általános C1 komplex-szel

8 Szakmai aggályok 2/3 Az előírt vizsgakövetelmélnyek sem mennyiségi sem minőségi értelemben nem követik a képzési szintemelkedést! Az alapképzési KKK-k 90%-a (144/130) „beéri” középszintű komplex nyelvvizsgával A mesterképzési KKK-k 85%-a (239/204) beéri egyetlen középszintű komplex nyelvvizsgával

9 Még az úgynevezett „nyelvigényes” szakmák esetében sem
Szakmai aggályok 3/3 Tévhit: A magas-szintű általános nyelvi ismeretek megléte esetén nem szükséges a szakmai nyelv ismerete Még az úgynevezett „nyelvigényes” szakmák esetében sem

10 Fogalmazásbeli variációk a szakmai nyelvismeretek megkerülésére
….a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél….(az érettségi óta eltelt idő a mesterképzések esetén minimum 5 év – ami elmúlhat aktív nyelvhasználat nélkül!)

11 Újrapozicionálás szükségessége
A szakmai nyelv oktatása a felsőoktatási rendszerben alapos újrapozicionálásra szorul A szervezett oktatási keretek között zajló szakmai nyelvoktatási óraszámok kritikus mennyiségének biztosítása Idegen nyelven zajló szakmai tanórák számának a növelése (content-based) Idegen nyelvi ismeretek mobilizálását elősegítő feladatok/követelmények számának a növelése

12 Nyelvoktatási/tanulási alapelvek
Az „aszpirin” elv (kritikus tömeg) A „sorrendiség” fontossága A folyamatos használat /karbantartás elve A nyelvtudás nem önálló entitás (sem az oktatásban, sem a záróvizsgán)

13 Törvényi szabályozás újragondolása
Biztosítsa a keretet a megfelelő szaknyelvi óraszámhoz Az alapképzés és a mesterképzés közötti szintkülönbség a nyelvi igényesség emelkedésében is tükröződjék A „minőségi oktatás” részét képezze az idegen nyelv aktív beépítése az oktatási és vizsgáztatási folyamatba

14 Szemléletbeli változás szükségessége
A nyelvtudás és annak mérésére szolgáló nyelvvizsga nem bürokratikus formalitás kérdése Az idegen nyelv(ek) és kultúra(k) ismerete egyfajta tőke, amely hozzáadott értéket képvisel Az idegennyelv tudás nem statikus, nem egyszer és mindenkorra szóló bizonyított teljesítmény , hanem folyamatos karbantartást igénylő aktivitás („szidol-elv”) Idegen nyelvtanulási és nyelvhasználati kultúra kialakítása, támogatása (média!!)

15 Felhasznált irodalom Dr. Sturcz Zoltán: Nyelvi követelmények a kétciklusú képzésben, Egység és sokszínűség az idegennyelv-oktatásban, a gazdasági nyelvoktatás helyzete a felsőoktatásban, Konferenciakötet 2009/2, BGF KVIF Kara 2009

16 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!