Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Hazai fátlan társulások I.
2
Klimazonális - löszgyep
Valaha lösztölgyesekkel keveredve fordultak elő. Ma mg.-i területek. Szigorúan védett, szobányi foltjai pl.: kunhalmok, földvárak, megyehatár mezsgyék Zárt gyep (befedi a felszínt), sok védett faj, ősi flóraelem
3
Barázdált csenkesz Kunkorgó árvalányhaj
4
Taréjos búzafű Pamacslaboda
5
Bókoló zsálya Tátorján
6
Erdélyi hérics
7
Intrazonális társulások
I. Alapkőzet – homok Magyarország 5 nagy homokvidékén Nyírség, D-T köze, Kisalföld, Belső–Somogy, Tengelic A homok laza, nem köti a vizet, hamar melegszik és hűl ki. Kialakulás függ: - a homok mozgástól - a buckán való kitettségtől - talajvíz távolságától (változhat) A szukcesszió lépései nagyon mozaikosak! Jellemző a víz hiány, ezért gyakori a karógyökér, fekvő szár, kis levélfelület Záródásig mozog a homok (ki- és betakar)
8
Szukcesszió – nyílt homoki gyep
Egyéves fajokból álló pionír társulás mohák, zuzmók A talaj fedettség max.80% A homok megkötésében főszereplő a magyar csenkesz. Mélyre hatoló gyökere!
9
Egyéves fajokból álló nyílt homoki gyep
Homoki gyep, egyéves 1 HAZN
10
Évelő fajokból álló nyílt homoki gyep
11
Magyar csenkesz magyar csenkesz HAZN
12
Ezüst perje – mészmentes homokon
13
Rozsnok fajok Balról jobbra: berzedt rozsnok Kk27; berzedt rozsnok NI75-12; fedélrozsnok Kk27.
14
Keserűfűvek Bal oldalon: homoki keserűfű HAZN
Jobb oldalon: Madárkeserűfű VadvCD0378
15
Zárt homoki gyep Lankás, talajvízhez közelebbi részen, magasabb humusztartalom, fajok száma nő, fedett felszín, jó talajmegtartás Legeltetett állományban a sovány csenkesz, csillagpázsit, homoki pimpó
16
Zárt homoki gyep Könnyen leromlanak Közlekedés műtrágyázás hatására Ilyenkor igénytelen egyéves pázsitfüvek jelennek meg: fedélrozsnok, vadrozs Ill. királydinnye, átoktüske Homokpusztarét I. (Kisoroszi, 1992.) ELOH0406
17
Királydinnye királydinnye VadvCD0299
18
Átoktüske
19
Barázdált csenkesz – zárt gyepben
20
Pusztai csenkesz pusztai csenkesz NI79-4
21
Homoki árvalányhaj
22
Homoki nőszirom Zászlós csűdfű
23
Legeltetett állományban a sovány csenkesz, csillagpázsit, homoki pimpó
24
Nyáras-borókás (ligetes, nyílt erdő) üdébb buckaközökben
Később nyílt majd zárt homoki tölgyes
25
Szikesek – a víz és a talaj befolyásoló
Jellemzőek a sótűrő fajok, ill a szárazságtűrők – tengerpart, félsivatag Sók a melegben (Na!) párolgással felfelé mozognak, a talaj felszínén felhalmozódnak, rontják a talaj szerkezetét Szikes talaj levegő-, víztartó képessége rossz, pH erősen lúgos, hőmérséklete erősen ingadozik Nagy nedvszívó képesség mély karógyökér elterülő szár pozsgás vagy szálas levél élettartam rövidebb a vegetációs periódusnál Hortobágy, Kiskunság, Körös-vidék
26
Nedves szikes Hosszabb ideig (nyáron esetleg nem) víz borítja Jellegzetes növényzete a szikfok vagy szikpadka Itt kialakulhat un. Zárt szikes – sziki cickafark, sziksófű, fehér tippan, réti ecsetpázsit, mocsári csetkáka, buglyos boglárka, hernyópázsit, sziki boglárka Típusai: - ecsetpázsitos - csetkákás - hernyópázsitos Száraz szikes Tavaszi vízborítás Ilyenkor algák, kékalga Kiszárad, berepedezik a felszín „Kivirágzik” – kiválik a só Szélsőséges forma – „vakszik” Típusai: - cickafarkos szikes (sovány csenkesz, cickafarkak) - ürmös szikes ( sovány csenkesz, sziki üröm)
27
Kieg. A kontinentális sziki vegetáció eredete és dinamikája ettől alapvetően különbözik. A talaj sótartalmának kialakulásában az éghajlat is jelentős szerepet játszik. A szikes területek ugyanis ott alakulnak ki, ahol a hosszan tartó nyári szárazság következtében a talajokban negatív vízmérleg alakul ki. Ennek következtében a talajvíz felfelé áramlik a talajban, magával hozva a könnyen oldódó sókat – főleg nátriumsókat –, amelyek a talajvíz elpárolgása után a talaj felső rétegeiben felhalmozódnak, sőt gyakorta a felszínen ki is kristályosodnak. Chapman a szikes talajok dinamikájában 5 fázist különböztet meg: 1. Sóképződés. A sók felhalmozódnak a felső talajrétegben, annak következtében, hogy a sóban gazdag talajvíz a kapilláris erő következtében a felszínre hozza az oldott sókat és ott elpárolog. 2. Szikesedés. A nátriumionok feltöltik a talaj adszorpciós kapacitását. 3. Kimosódás. A csapadékos időszakban az esők, illetve a tavaszi olvadékvizek kimossák a talajból a nátriumsókat. 4. Degradáció. A kimosódott nátriumionok helyét hidrogénionok foglalják el, a szikes kisavanyodik (szologyképződés). 5. Regradáció. Újabb sófelhalmozódás a talajban. Az alkálisók felhalmozódása következtében megnő a talaj pH-értéke (8–12), és vele megnő az ozmózisos szívóereje, illetve vízvisszatartó ereje is, aminek következtében a szikes talajok fiziológiai szárazak, mert a közönséges növények számára a talajban levő víz nem vehető fel.
28
Az Alföld negyedidőszaki klíma-, vegetáció- és faunatörténetére vonatkozó újabb vizsgálatok ellene szólnak annak a korábbi, leegyszerűsítő felfogásnak, amely szerint a mi szikeseink csupán másodlagos eredetű, történelmi korú és főleg az alföldi nagy folyószabályozások után létrejött élőhelyeken alakultak ki. Kétségtelen, hogy a folyók szabályozása, a mocsarak kiszárítása és a több évszázadon keresztül tartó hagyományos legelőhasználat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a társulások igen nagy kiterjedésűvé váljanak és stabilizálódjanak, azonban nyilvánvaló, hogy mind a nagy alföldi mocsarak ingadozó vízszintű peremterületein, mind pedig a szikes pusztai erdők tavasszal vízállásos tisztásain bőséges lehetőség volt primer szikesedésre. Egyértelműen utal erre az a tény, hogy a pannóniai szikesek számos bennszülött endemikus kisfajjal tűnnek ki, mint a sziki üröm alfajai (Artemisia santonicum subsp. patens éssubsp. monogyna), a sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicus), a magyar sóvirág (Limonium gmeliniisubsp. hungaricum), az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a Fertő tavi és a sziki mézpázsit (Puccinellia peisonis és P. limosa), a sziksófű és a magyar sóballa (Salicornia prostrata, Suaeda pannonica).
29
Száraz szikes Bárányparéj
Ürmöspuszta virágzása (Hortobágy Kunmadaras, 1990.) ELOH091
30
Száraz szikes szikespuszta, füves HAZN
31
Nedves szikes Sziki mézpázsit sziki sásrét (nedves szikes) HAZN
32
Nedves szikes Szikfok, mézpázsitos 3 HAZN
33
Nedves szikes nyár végén
Szikfok, mézpázsitos 2 HAZN
34
Nedves szikes: padkás szikes (alul vakszik, fehér sókiválással)
Padkás szikespuszta (Kunmadarasi-puszta, 1990.) ELOH089
35
Kamilla Mézpázsitos-kamillás szikfok (Sárszentágota, 1987.) ELOH094
36
Szikesek védelme Hortobágyi, Kiskunsági NP
Legeltetés: elvonja a biológiai produktumot, így szukcesszió leáll, nem alakul ki sziki erdős-sztyepprét, ill. sziki tölgyes
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.