VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK

Az előadások a következő témára: "VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK"— Előadás másolata:

1 VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK
Az előadás a tervezett OTSZ XIII. fejezetében megjelentekkel kapcsolatos, a villamos tervező és a tűzvédelmi tervező kapcsolatán, együttműködésén keresztül bemutatva 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

2 Villamos és villámvédelmi berendezések
A XIII. fejezetben (135.§ §) szereplő fő fejezetek: Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei (135.§ §) Tűzeseti fogyasztók működőképessége (137.§ §) Villámvédelem (139.§ §) Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem (145.§) Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer (146.§ §) Speciális – nem fordul elő az általános építményekben - volta miatt az „Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem” kérdésével nem foglalkozom, ez a terület speciális felkészülést és ismereteket követel, az ehhez kapcsolódó feladatokat szaktervezővel/kivitelezővel/felülvizsgálóval együtt kell megoldani! 3 csoporttal foglalkozunk:  Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei (135.§ §) és Tűzeseti fogyasztók működőképessége (137.§ §) 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

3 Kisfeszültségű Tűzeseti fogyasztók működőképessége (137.§ - 138.§)
erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei (135.§ §) és Tűzeseti fogyasztók működőképessége (137.§ §) 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

4 Villamos és villámvédelmi berendezések
Nem a villamos fejezet alatt szerepel a villamos vezetékrendszerek elhelyezésére vonatkozó előírások: a függőleges elhelyezésű felszálló aknák kialakítása (27.§-28.§ ) a villamos helyiségek határoló szerkezetére vonatkozó előírások (33.§) Kezdjük az utóbbival: az épület/építmény mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni az alábbi, a villamos tervező hatáskörébe tartozó helyiségeket: a gázmotor tereket, 140 kW összteljesítmény felett (figyelem nem egységteljesítmény, hanem összteljesítmény!!!) a transzformátor (erre a területekre továbbra is érvényben van az MSZ 15688:2009 „A villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések tűzvédelme” nemzeti szabvány!) villamos kapcsoló és a biztonsági tápforrás berendezéseit tartalmazó a kórházak, nemzeti létfontosságú rendszerelemek (jelenleg a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet és még számos rendelet….) energiaellátását, üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmazó a tűzoltósági beavatkozó központ a nemzetbiztonsági, tűzbiztonsági szempontok alapján a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

5 Villamos és villámvédelmi berendezések
A szerkezetre vonatkozó elvárásokat a 2. melléklet tartalmazza: Példaként: építményben általános célú szünetmentes hálózat van kiépítve, központi UPS (szünetmentes) berendezéssel → UPS helyiségét nem kell a kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel létesíteni építményben biztonsági világítás központi UPS (szünetmentes) berendezésről ellátott → UPS helyiségét a kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel létesíteni (biztonsági tápáramforrás!) 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

6 Villamos és villámvédelmi berendezések
Az egyes szinteket összekötő villamos felszálló vezetékek kialakításánál az előírás: NAK és AK kockázati osztályú építményeknél nincs előírás, azaz falhoronyban vezethetők, de természetesen alkalmazhatók a magasabb kockázati osztályba tartozó építményeknél előírtak KK kockázati osztályú építményeknél felszálló aknában kell vezetni a villamos vezetékeket, akár a gépészeti vezetékekkel közös aknában MK kockázati osztályú építményeknél felszálló aknában kell vezetni a villamos vezetékeket, mely csak önállóan a villamos vezetékek elhelyezésére szolgál 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

7 Villamos és villámvédelmi berendezések
Magának az aknának a kialakításánál két megoldás lehetséges, amit a tűzterjedéssel foglalkozó TvMI fog tartalmazni! Ezek (ábra forrás: Kruppa Attila): 1. megoldás 2. megoldás Megjegyzés: a 2. megoldás alkalmazása esetén, az akna végénél a tűzszakaszolásnak megfelelő tűzszakasz lezárás kialakítása szükséges! 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

8 Villamos és villámvédelmi berendezések
A villamos berendezésekre vonatkozóan – véleményem szerint – az eddigi gyakorlat továbbra is alkalmazható: Tűzeseti lekapcsolás továbbra is követelmény, a kialakítása: az egyszerűbb esetekben nincs tűzeseti fogyasztó, egy tűzeseti főkapcsoló ugyanez, de van tűzeseti fogyasztó, akkor két tűzeseti főkapcsoló (épület általános villamos berendezésének, és a tűzeseti fogyasztóknak bonyolultabb esetben, van tűzeseti fogyasztó, sőt több különböző rendeltetésű, melyet külön tűzeseti kapcsolóval kell ellátni, valamint az általános villamos berendezés több tűzszakaszra osztott és lehetőség van a tűzszakaszonkénti lekapcsolásra, akkor itt is több tűzeseti kapcsoló létesítendő 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

9 Villamos és villámvédelmi berendezések
- A több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszer esetében a lekapcsolt tűzszakaszon áthaladó feszültség alatt maradó vezetékrendszer ne veszélyeztesse a beavatkozó tűzoltót, hogyan lehetséges ez: a korábbi előírás egyszerűen megengedte szerelvény nélküli vezetékek esetén a feszültség alatt való tartást → kérdés, hogy a mostani előírás megengedi-e ezt? Véleményem szerint igen. vagy külön szerkezettel kell kialakítani a védelmet, ami főleg a vízszintes kábelvezetés esetén lehet problémás → ez biztos, hogy megfelel az előírásnak (fém vezetékcsatornákkal, kábeltálcákkal vagy kábellétrákkal kialakított vezetékrendszerek, amelyek tartószerkezetének (galvanikus) folytonossága biztosított, és amelyek tartószerkezete csatlakoztatva van a védőösszekötő hálózatba (korábban: EPH)!; vagy tűzálló kábelcsatornákkal, illetve tűzvédelmi csatornákkal kialakított vezetékrendszerek) alacsony (törpe) feszültség alkalmazása, max. 50V/AC, de ez általában csak a vezérlő/működtető rendszerekre alkalmazható 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

10 Villamos és villámvédelmi berendezések
A tűzeseti fogyasztók működőképességénél már jelentős változások vannak: Nincs illetve csak részben van meghatározva – és itt lép előtérbe a TvMI fontossága – például a tűzeseti fogyasztók villamos energia ellátásának módja. A működőképesség megtartásán értjük (és most nem a szerkezeti kialakításra gondolva (tűzálló vezetékrendszer, rőgzítő falszerkezet stb.)): hogy tűzeset esetén a villamosenergia rendelkezésre álljon a tűzeseti fogyasztók megtáplálására normál tápforrás mellett biztonsági tápforrás is rendelkezésre álljon a vonatkozó műszaki követelménynek megfeleljen, ami jelenleg az MSZ HD :2010: (A1:2012; A11:2013) „Biztonsági berendezések” Biztonsági áramforrás előírása az alábbiakra vonatkozik: az MK kockázati besorolású épületekre a létfontosságú rendszerelemekre a fekvőbeteg ellátó intézményekre előkészítés nélkül menthető személyek lakóotthonára oktatási intézményére 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

11 Villamos és villámvédelmi berendezések
Meg kell vizsgálni, hogy a nem említett építmények esetén – NAK, AK és az KK kockázati osztályok – kell-e biztonsági áramforrás alkalmazása, mert a vonatkozó műszaki követelmény szigorú előírásokat tartalmaz: Ezt az OTSZ meghatározza, és azt mondja, hogy a 120 kV vagy nagyobb feszültségű alállomások középfeszültségű (11 és 22 kV; egyes helyeken előfordulhat még a 6kV és a 35 kV) hálózatrészén van közös pontjuk. 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

12 Villamos és villámvédelmi berendezések
Az elvárásnak megfelel: az 1 – 2 trafó kapcsolat; az 1 – 3 trafó kapcsolat; az 1 – 4 trafó kapcsolat; Az elvárásnak nem felel meg: az 3 – 4 trafó kapcsolat; A probléma ott lehet, hogyan értelmezzük az alacsonyabb kockázatú építmények esetén – NAK, AK és az KK kockázati osztályok - a villamosenergia ellátást? A biztonsági áramforrás előírás ezen épületekre nem vonatkozik, és a korábbi előírás itt is érvényes: „tűzvédelmi célú villamos berendezések táplálását a főkapcsoló előtti külön kapcsolható leágazásról kell kialakítani.” 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

13 Villamos és villámvédelmi berendezések
A villamosenergia ellátás tervezése során problémás lehet, hogy a tűzeseti fogyasztók tételes felsorolása nem található meg az OTSZ-ben, csak a mellékletekben szereplő táblázatok alapján lehet kikövetkeztetni: biztonsági világítás gépi hő- és füstelvezetés és légpótlás hő- és füstelvezetés és légpótlás nyílászárói túlnyomásos füstmentesítés tűzoltó felvonó oltóvízellátás nyomásfokozó menekülési felvonó evakuációs hangrendszer beépített tűzjelző berendezés beépített vízzel, habbal oltó berendezés beépített gázzal oltó berendezés, ha az oltás fenntartásához szükséges beépített vízköddel oltó berendezés beépített tűzterjedést gátló berendezés átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összekötés 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

14 Villamos és villámvédelmi berendezések
Az utolsó bekezdést érdemes vizsgálni, mert ez jelenthet olyan – általában kórházi - területet is ahol védett tér kialakításával kell számolni, és ennek villamos energia ellátását a kommunikációs összeköttetésen kívül egyéb berendezés (világítás, erőátvitel, medikai és a területet ellátó épületgépészeti) villamosenergia ellátását is! Az egyes tűzeseti berendezésekre vonatkozó műszaki előírásainak figyelembevételével további vizsgálatot igényel a villamosenergia ellátás, mert nem minden esetben egyértelmű! Ezért kell a TvMI-ben igen körültekintően foglalkozni ezekkel a kérdésekkel 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

15 III. Villámvédelem (139.§ - 144.§)
2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

16 Villamos és villámvédelmi berendezések
Az új OTSZ kevesebb előírást tartalmaz: bizonyos esetben pontosította a korábbi előírásokat (nem norma szerinti villámvédelem alkalmazása), kikerült belőle a villámvédelmi tervezési jogosultság meghatározása. Jelenleg a szabályozás egyértelműsítésére van szükség, az MMK ET célja, hogy a norma szerinti villámvédelem tervezésére korábban kialakított szabályozás továbbra is érvényben maradjon, azaz a szabályozás más jogszabályba kerüljön. A tűzvédelmi tervezőnek – véleményem szerint még akkor is, ha rendelkezik esetleg a szükséges tervezői jogosultsággal, amit már az OTSZ nem ír elő – szoros együttműködéssel az épületvillamossági tervezőre kell támaszkodnia, és a tűzvédelmi műszaki leírás ezen részét az épületvillamossági tervezőtől kell kérje. Az együttműködés azért is, mert a norma szerinti villámvédelem meghatározásához tűzvédelmi adatok szükségesek (tűzterhelés, kockázati osztályok stb.). 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

17 Közszolgáltatás: villamosenergia, gáz, víz, TV-telekommunikáció
A tűzvédelem vonatkozásában három kockázati elemre kell a kockázatkezelést végezni: emberi élet elvesztése közszolgáltatás kiesése kulturális örökség elvesztése Az OTSZ a vonatkozó műszaki követelményre hivatkozik, ezért a közszolgáltatás meghatározásánál is azt kell figyelembe venni (ha végiggondoljuk, szinte mindenki mást ért ez alatt!!!) Közszolgáltatás: villamosenergia, gáz, víz, TV-telekommunikáció A nem norma szerinti villámvédelem alkalmazási lehetősége, továbbra is megvan, de a bővítés 40%-os mértéke fölött már nem alkalmazható, norma szerinti villámvédelem szükséges! Egyes építményekre továbbra is érvényes a tételes előírás, de a kockázatkezelés nem hagyható el! 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

18 Villamos és villámvédelmi berendezések
III. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer (146.§ §) 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

19 Villamos és villámvédelmi berendezések
A villamosenergia ellátásra és a működőképesség fenntartására vonatkozóan: - az egy tűzszakasz egy szintjén belül 1600m2-ig (MK esetén 500m2-g) megengedett a vezetékrendszernél a működőképességre előírtakat nem betartani. A fentiek csak a menekülési út megvilágítását biztosító biztonsági világítási lámpatestekre vonatkoznak! A szabvány előírása – az OTSZ megengedőségének megfelelően kialakított vezetékezés alkalmazásával - következtében olyan világítási elrendezést (két külön áramkörön legyenek a lámpák) ír elő a megvilágítás meghatározásával (és így a lámpatest számban), hogy a szükséges lámpatest darabszámot – tulajdonképpen meg kell duplázni (bármelyik kiesése mellett biztosítani kell az előírt értéket). 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

20 Villamos és villámvédelmi berendezések
Kérdés: Kötelező jogszabály: az OTSZ, fentiek figyelembevételével hogyan kell eljárni? Ezen előírások alkalmazása nagy körültekintést igényel, mert az alaprajzi elrendezéstől nagyban függ az alkalmazhatóság, ugyanis: - 40*40 m-es alapterület esetén viszonylag kis távolságon belül találhatunk még működő lámpatestet - 80*20 m-es alapterület esetén már nagy távolságok adódhatnak és előfordulhat, hogy nagy távolságban levő területen szűnhet meg a biztonsági világítás. Mindenképpen tervezői mérlegelést igényel ennek a könnyebbségnek a használata, mert a működőképesség fenntartását biztosító vezetékezés költsége áll szemben a közel kétszeres hagyományos vezetékhosszal és közel kétszeres lámpatest darabszámmal. 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések

21 Villamos és villámvédelmi berendezések
Köszönöm a figyelmet! Előadó: - Rajkai Ferenc Szerző: Rajkai Ferenc Munkatárs: Bárány Péter 2017. április 8. Villamos és villámvédelmi berendezések