E BERHARD J ÜNGEL (1934- ) TEOLÓGIAI NÉZETEI „A mi Ratzingerünk”

Az előadások a következő témára: "E BERHARD J ÜNGEL (1934- ) TEOLÓGIAI NÉZETEI „A mi Ratzingerünk”"— Előadás másolata:

1 E BERHARD J ÜNGEL (1934- ) TEOLÓGIAI NÉZETEI „A mi Ratzingerünk”

2 J ÜNGEL ÉLETÉNEK FONTOSABB ADATAI Szül. 1934.dec.5 Magdeburg- nem vallásos családból Az NDK körülményei között nőtt fel (szigorú sztálinista típusú diktatúra) 1953 - teológiai tanulmányokba kezd az Evangéliumi Egyház Naumburg an der Saale-i Szemináriumában 1955 - Egyházi Főiskola Kelet Berlinben 1957 - Basel, Zürich (illegálisan Karl Barth, Gerhard Ebeling és Martin Heidegger tanítványa) 1960 - teológiai abszolutórium 1961 - doktorálás „Paulus und Jesus” a disszertáció címe 1962 - lelkésszé szentelik

3 1962-1966 A „Sprachenkonvikt” vezetője Kelet Berlinben, előbb az Újszövetség majd a Dogmatika professzora 1966-1969 A Zürichi Egyetem Rendszeres Teológia és Dogmatörténet professzora 1969 - Tübingeni Egyetem professzora a Rendszeres Teológiai és Vallásfilozófiai Tanszéken, a Hermeneutikai Intézet vezetője 2003 - Jüngel Professor emeritus lesz Richard von Weizsäcker: „A Jüngel, ő a mi Ratzingerünk”

4 F ONTOSABB MŰVEI 1962- Paulus und Jesus 1964- Die Ursprung der Analogie bei Parmanides und Heraklit 1965-Gottes Sein ist im Werden. Verantwortliche Rede vom Sein Gottes bei Karl Barth, eine Paraphrase 1977-Gott als Geheimnis der Welt. Zur Begründung der Theologie des Gekreuzigten im Streit zwischen Theismus und Atheismus 1990- Wertlose Wahrheit. Zur Identität und Relevanz des christlichen Glaubens 1998-Das Evangelium von der Rechtfertigung des Gottlosen als Zentrum des christlichen Glaubens

5 J ÜNGEL TEOLÓGIAI NÉZETEI Disszertációja: páli megigazulástan és a szinoptikusok teológiájának kutatása Közös a két tanítás nyelvi jellege- „nyelvi esemény” (Sprachereignis) A gondolatot Ernst Fuchs-tól kölcsönzi A szóban megtörténik az esemény IGE Az IGE a közös alap, melyben a dogmatika és egzegézis széttartó szálai egybefutnak

6 Gottes Sein ist im Werden Barth istentanának parafrázisa „Isten számunkra megnyilatkozó léte” = „Isten önmagában való léte” Isten- kontingencia- végesség- szenvedés Kérdés: Miképpen szenvedhet Isten ebben az elgondolásban

7 G OTT ALS G EHEIMNIS DER W ELT „Isten, mint a világ titka” Az istentan máig leghatásosabb nagymonográfiája Két alapvonal: A. Istenismeret és emberi szubjektum megismerési kategóriái B. Isten tulajdonságai és trinitárius tette Következtetés: Isten = „Titok”

8 K RISZTOLÓGIA Kulcsszó az azonosulás Isten a kereszten szenvedő Jézussal azonosítja önmagát Immanens és ökonomikus Szentháromság közötti különbségtétel erősen jelentkezik Atya LélekFiú Immanens Opera ad intra Ökonomikus Opera ad extra

9 Az ún. újkalcedoni tanítás, amely Krisztus kettős természetére vonatkoztatva azt a kérdést taglalja, hogy a két természet önálló, vagy nem önálló lényeg szerint létezik. Az újkalcedoniak felfogásában csak a Szentháromság önálló hüposztázis szerint létező, de a személyek a Trinitáshoz viszonyítva enhüposztatikusan léteznek Anhüposztázia- önálló lényeg szerinti lét Enhüposztázia- A két természet szoros összetartozása (Bizánci Leontinosz). Jézus már az anyaméhben is, mint a testet öltött Logosz létezett

10 Jézus „léte az Isten uralmát hirdető tettben” volt Jézus Léte EnhüposztátikusAnhüposztátikus Jézus a Logosz létmódjában jelenik meg történetileg Isten országának hirdetése által jelentkezik történetileg

11 I STENTAN Isten- szenvedés- halál Isten a halát is beemeli önön létébe úgy, hogy aza lét egy sajátos formája lesz Isten legbelső létének lényege a szeretet Isten: ÖNMEGVALÓSÍTÁS AZ ÖNMEGTAGADÁS SZABAD TETTÉBEN Isten Önmegvalósítás Kereszt= Isten önmegtagadás önmegvalósítása Önmegtagadás

12 A NTROPOLÓGIA Krisztológikus antropológia Krisztus a mi helyünkön és TELJESSÉGGEL a mi helyünkön Ez kötelez a cselekvésre A „dignitas aliena”= Az ember méltóságát ISTEN SZEMÉLYT MEGIGAZÍTÓ IGÉJE adja

13 T HEOLOGIA N ATURALIS Barth tanítványaként nem vallja a természeti teológiát, de a TERMÉSZET TEOLÓGIÁJÁT igen Különbségtétel: A.) VALÓSÁG B.) LEHETŐSÉG A természet, nem az empirikus valóság, hanem a lehetőség, ami benne rejlik A Kijelentés „kritikus komparastivusza” a természetet új fénybe állítja

14 T HEOLOGIA N ATURALIS Hagyományos nézet Természet Kijelentés Jüngel felfogása Természet Kijelentés Értelmezési kulcs

15 NYELVELMÉLET- T EOLÓGIAI NY ELVHASZNÁLAT Létezik-e a teológiának saját nyelve? Jüngel előíró és nem leíró Ellentétben áll az angolszász nyelvfilozófia nézeteivel Wittgenstein: szójátékok elvét nem alkalmazza ISTENRŐL VALÓ BESZÉD= emberileg strukturált rendszer ISTENRŐL VALÓ BESZÉD = nem Isten teremtése Emberi alkotásként metaforákat és analógiákat használ

16 A teológia nyelve nem merev rendszer- „léte” a beszélés folyamatában „lesz” Isten léte a leszben... Példázatok: Mindkettő együtt van jelen Jézus beszédeiben Elsődleges valóságtartalom Másodlagos valóságtartalom

17 Isten a világ TITKA olyan értelemben, hogy nem egy néma titok, hanem egy kijelentett, a Jézus szavaiban nyilvánvalóvá lett titok, a minket megszólító Isten TETTE és TITKA ISTEN TETT TITOK Emberi nyelvhasználat ezt a titkot próbálja a tettekből megfogalmazhatóan megragadni