Pszichológiai elsősegély alkalmazása katasztrófahelyzetekben

Az előadások a következő témára: "Pszichológiai elsősegély alkalmazása katasztrófahelyzetekben"— Előadás másolata:

1 Pszichológiai elsősegély alkalmazása katasztrófahelyzetekben
Urbán Nóra alezredes Klinikai szakpszichológus MH Egészségügyi Központ-Honvédkórház Pszichiátriai Osztály Önkéntesek a katasztrófavédelemben 2014. november 13.

2 I. Bevezetés

3 Pszichológiai intervenció lehetőségei stresszhelyzet / trauma esetén
PT Adaptív stressz válasz Akut stressz reakció Akut stressz betegség PTSD Korai intervenció (megelőzés?) Edukáció Terápia Maladaptív emocionális, kognitív, viselkedéses mintázatok csökkentése, trauma feldolgozásának segítése Felkészítő programok potenciálisan veszélyeztetettek számára ASD, PTSD gyógyítása, rehabilitáció gyógyszeres és pszichoterápiás beavatkozások

4 Akut stresszreakció (ASR)
A./ Emocionális tünetek: düh, bűnösségérzés, félelem és szorongás, szégyen, magány, reménytelenség, kétségbeesés érzése, stb. B./ Kognitív tünetek: konfúzió a gondolkodásban, határozatlanság, aggodalom, koncentrációs problémák, memóriazavarok, stb. C./ Fizikai tünetek: kimerültség, alvási nehézségek, fájdalmak, emelkedett pulzus, verejtékezés, hányinger, étvágytalanság, stb. D./ Interperszonális, magatartási tünetek: bizalmatlanság, irritabilitás, visszahúzódás, izoláció, dependencia, stb.

5 Akut stresszbetegség (ASD)
A./ Disszociatív tünetek: szubjektív bénultság érzése, elszakadás élménye vagy érzelmi válaszkészség hiánya a valóságos környezetben való tudatos tájékozódás lecsökkenése derealizáció (külvilág megváltozottságának érzése) deperszonalizáció (a személy saját magát érzi megváltozottnak) disszociatív amnézia (a trauma fontos jellemzőjére való visszaemlékezési képtelenség) B./A trauma újraátélése: visszatérő képzetek gondolatok álmok illúziók, stb. C./ A traumára emlékeztető ingerek: (pl. gondolatok, érzések, beszélgetések, tevékenységek, emberek, helyek, stb.) kerülése. D./ A szorongás és fokozott készenlét tünetei: alvászavar koncentrálási nehézségek felfokozott vészjelzés-készség motoros nyugtalanság E./ A zavar minimum 2 napig, maximum 4 hétig tart és a traumás eseményt követő 4 héten belül jelentkezik.

6 Poszttraumás stresszbetegség (PTSD)
A./ A trauma újraátélése: visszatérő képzetek, gondolatok, álmok, illúziók, stb. traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki vagy vegetatív reakciót vált ki B./ A traumával összefüggő ingerek tartós kerülése és az általános válaszkészség megbénulása: traumával összefüggő gondolatok, érzések vagy beszélgetés kerülése traumával összefüggő emlékeket idéző tevékenységek, helyek vagy személyek kerülése traumára való visszaemlékezési képtelenség észrevehetően lecsökkent érdeklődés vagy részvétel fontos tevékenységekben másoktól való elszakadás, elidegenedés élménye az érzelmek beszűkülése (pl. képtelenség szeretet érezni) jövő beszűkülésének érzése C./ A fokozott készenlét tünetei: elalvási/átalvási zavarok irritabilitás, dühkitörések koncentrálási nehézség fokozott éberség felfokozott „vészjelzés-készség”

7 nem patológiás reakcióknak számítanak.
Kérdés Mennyire hatékonyak a traumát követő azonnali pszichológiai intervenciók a patológiás állapotok kialakulásának megelőzésében? A traumát követően kialakuló distressz és az akut stresszreakció tünetei még normális és nem patológiás reakcióknak számítanak. Kell- e azonnal beavatkozni traumát követően? Érdemes-e nagyobb hangsúlyt fektetni a felmérés és szűrés folyamatára (a rizikópopuláció azonosítására)?

8 A traumát követő akut beavatkozások két csoportja:
közvetlenül az eseményt követően, még a helyszínen nyújtott pszichológiai elsősegély akut specifikus pszichológiai intervenciók (pszichoedukáció, debriefing, kognitív-viselkedésterápiás technikák).

9 Az akut intervenciók közös célja:
a traumát elszenvedők esetében a distressz csökkentése a patológiás állapotok kialakulásának a kivédése a trauma feldolgozásának a segítése A specifikusabb pszichológiai és pszichoterápiás intervenciók célja: a rizikópopuláció ellátása csökkenteni és kivédeni a további maladaptív emocionális, kognitív és viselkedéses mintázatokat a trauma feldolgozásának segítése

10 A pszichológiai elsősegély (Psychological First Aid, továbbiakban PFA)
egy bizonyítékok által támogatott modell, amelynek segítségével katasztrófákat, terroreseményeket követő néhány órán, napon belül, a beavatkozó alakulatok pszichológiai segítséget nyújtanak a túlélőknek, áldozatoknak, a trauma közvetlen negatív hatásainak csökkentésében. csökkenteni a trauma által okozott kezdeti distressz tüneteit, erősíteni a rövid és a hosszú távú adaptív működést és megküzdést. Célja

11 A PFA technikája a következő négy alapelvre épül
1. A traumát követő rugalmas ellenállóképesség (resiliency) és rizikófaktorok kutatási eredményeivel összhangban legyen. 2. Gyakorlatban széles körben alkalmazható legyen. 3. Az alkalmazása a különböző életkori fejlődési szinteknek megfelelő legyen. 4. A kulturális különbségeknek megfelelően rugalmasan alkalmazható legyen.

12 A PFA nem jelent specifikus intervenciót,
a katasztrófa elhárításban résztvevő elsőként reagáló, sürgősségi, mentőalakulatok, teamek erre kiképzett szakemberei által végzett segítő beavatkozás.

13 II. Történeti háttér

14 Előzmény nem pszichoterápiás eljárás,
Eredetileg katonai alkalmazásra kifejlesztett ún. Kritikus Események Stresszkezelő (Critical Incident Stress Management, továbbiakban CISM) modell. nem pszichoterápiás eljárás, inkább a pszichológiai elsősegély egyik formája, több lépcsőfokból, komponensből áll ezeket külön-külön helytelen használni.

15 A CISM 7 komponense a következő
a kritikus esemény előtti, előkészületi fázis, ahol a helyzettel kapcsolatos elvárásokat, feltételezéseket összegzik csoportos beszámoló, a helyzetből fakadó distressz kezelése, ventilláció ha jelen vannak a dekompenzáció tünetei, azok direkt beavatkozásokkal történő kezelése kritikus eseményt követő stressz debriefing (Critical Incident Stress Debriefing) a tünetek kezelése folyamatos a krízist követő néhány napos periódus alatt amennyiben szükséges egyéni intervenciók családi illetve csoportos intervenciók

16 A modell legellentmondásosabb pontja
a debriefing fázisa Az 1990-es évek közepétől a kutatások vizsgálni kezdték a debriefing hatékonyságát a debriefing nem segít sem a PTSD megelőzésében sem a traumával kapcsolatos más tünetek enyhítésében bizonyos esetekben ártalmas is lehet

17 A debriefing egyes faktorai lehetnek felelősek a negatív eredményekért
a trauma eseményeinek és az ezekkel kapcsolatos érzelmeknek a részletes feltárása, átélése közvetlenül az expozíció után, magas aktivációs szintet eredményezhet, amelynek csökkentésére a debriefing során nincs lehetőség; sokszor inkább „medikalizálja” a normál distressz folyamatát, generálja a patológiás válaszokkal, állapotokkal kapcsolatos elvárásokat. A debriefing korai intervencióként történő alkalmazásával kapcsolatos viták a mai napig tartanak.

18 A pszichológiai elsősegély alkalmazása a gyakorlatban
III. A pszichológiai elsősegély (Psychological First Aid, PFA) alkalmazása a gyakorlatban

19 Amerikai Pszichológiai Társaság (APA)
A szeptember 11-i terrortámadás Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) rugalmas ellenállóképesség (resiliency) szerepe A legtöbb egyén rendelkezik olyan képességekkel, amelyek segítségével képes megküzdeni a stressz igen magas szintjével is. Az APA definíciója alapján a rugalmas ellenállóképesség (resiliency): - egy olyan adaptációs folyamat, - amelynek segítségével kezelhetővé válik egy nehéz élethelyzet, szerencsétlenség, tragédia, trauma.

20 A PFA egy strukturált beavatkozás,
a pszichológiai debriefing alkalmazása helyett, súlyos traumákat követő distressz kezelésére. Alapelveit és technikáját a National Center for Child Traumatic Stress Network és a National Center for PTSD munkatársai dolgozták ki és fektették le.

21 Lehetővé teszi a segítőknek
A traumatizáltak, a túlélők számára minél hamarabb biztosítsák a szükségleteket, és képesek legyenek rugalmas módon támogatást nyújtani számukra. A gyakorlatban is bevált, úgynevezett tájékoztató jellegű bizonyítékokkal alátámasztott stratégiákat tartalmaz, amelyek a katasztrófák esetén széles körben alkalmazhatóak. Hangsúlyozza, hogy az intervencióknak mind fejlődési szempontból, mind kulturálisan is alkalmazkodni kell a különböző életkorú és hátterű áldozatok igényeihez. Útmutatók segítségével további információt szolgáltat a később igénybe vehető gyógyítási lehetőségekről.

22 A pszichológiai elsősegély alapvető céljait 8 pontban fogalmazzák meg
Kontaktus és elköteleződés Biztonság és komfort Stabilizáció Információszerzés: aktuális szükségletek és aggodalmak Gyakorlati (praktikus) segítségnyújtás A szociális támogató hálózattal történő kapcsolatfelvétel (családtagok, barátok, stb.) Információ a stresszre adott reakciókról, a megküzdés lehetőségeiről Kapcsolatfelvétel az együttműködő szervezetekkel

23 A PFA gyakorlatának három alapelve
Nézz és láss!: Ellenőrizd a biztonságot, az alapvető szükségleteket és a súlyos stresszreakciókat. Hallgass és figyelj!: Keresd meg a segítségre, támogatásra szorulókat, érdeklődj a szükségleteikről, hallgasd meg és nyugtasd meg őket. Segíts az áldozatoknak az aktuális problémákkal való megküzdésben, tájékoztasd őket, segíts nekik a szeretteik megtalálásában és a közösségi támogatás létrehozásában. Építsd a kapcsolatot!:

24 Gyakorlati megvalósításai a következők
Emberi kapcsolatok létesítése finom, nem erőszakos módon. Azonnali biztonságérzet fokozása, fizikai és emocionális komfort lehetővé tétele. Az érzelmileg túlterhelt és összezavarodott túlélők megnyugtatása és tájékozódásuk segítése. Segíteni a túlélőknek, hogy részletesen mondják el, mi az, amire azonnal szükségük van, mi az, amin leginkább aggódnak, és amennyiben szükséges ehhez a megfelelő információkkal ellátni őket.

25 Segíteni a túlélőknek, hogy minél hamarabb kapcsolatot tudjanak teremteni a számukra fontos szociális támogató közösséggel, így a családtagokkal, barátokkal, szomszédokkal, stb. Az adaptív megküzdés, erőforrások támogatása, mind a felnőttek, mind a gyermekek bátorítása abban, hogy aktívan vegyenek részt a gyógyulási folyamatban. Információnyújtás és edukáció arról, hogyan lehet a trauma, katasztrófa hatásaival hatékony módon megküzdeni. Fontos tisztában lenni a saját kompetenciánkkal és felhasználhatóságunkkal és amennyiben szükséges a túlélőt egy másik segítőhöz, esetlegesen a helyi gyógyító rendszerhez, mentálhigiénés szolgálathoz, stb. kell irányítani.

26 A következőkre kell odafigyelni a pszichológiai elsősegély nyújtása során
Először udvariasan figyeljünk, ne legyünk tolakodóak, kérdezzük meg, miben tudunk segíteni. A kontaktusteremtés gyakori eszköze és módja, ha gyakorlati segítséget nyújtunk, biztonságba helyezzük az áldozatokat (pl. víz, élelem, takaró adása). Legyünk felkészülve arra, hogy a túlélők kezdetben visszautasíthatják a segítséget és a kapcsolatfelvételt. Beszéljünk nyugodtan, legyünk türelmesek, készségesek és érzékenyek.

27 Az irányelveknek megfelelően elkerülendőek
Ne alkossunk feltételezéseket arról, hogy a túlélők milyen élményeken mehettek keresztül, mit tapasztalhattak. Ne feltételezzük azt, hogy aki túlélte a katasztrófát, egyben traumatizálódott is. Ne patológizáljunk. Ne beszéljünk sajnálattal és leereszkedően az áldozatokkal, ne fókuszáljunk a tehetetlenségükre, gyengeségükre, hibáikra. Ne feltételezzük azt, hogy minden túlélő beszélni akar velünk. Gyakran a fizikai jelenlét is megnyugtató lehet. Ne végezzünk debriefinget azzal, hogy részletesen beszámoltatjuk az áldozatokat a történtekről. Ne adjunk pontatlan információt.

28 Beszéljünk lassan, egyszerűen és konkrétan.
Ha az áldozatok szeretnének beszélni, hallgassuk meg őket. Figyeljünk arra, hogy mit akarnak nekünk mondani, és hogyan tudunk nekik segíteni. Pontos, direkt és konkrét információnyújtás arról, amire szüksége van az áldozatoknak. Ne felejtsük el, hogy a PFA célja a distressz csökkentése, az azonnali szükségletek kielégítésében való segítség, az adaptív működés elősegítése és nem a trauma és veszteségek részletes beszámoltatása.

29 Egy speciális eset: a terrorizmus
bejósolhatatlan (mint egyes katasztrófák) ember által okozott, szándékosan előidézett többnyire politikai, szociális, radikális ideológiai célokkal magyarázott brutális, romboló a reakciók intenzívebbek, fokozottabbak, időben is tartósabbak, mint a katasztrófák esetében egy terror esemény akár az egész világra, mint „közönségre” hatással lehet a terrorfenyegetettség folyamatos, pervazív és állandó éberséget igényel, amely nem jellemző a trauma más típusaira és a katasztrófákra sem

30 A terrortámadásokat követő intervenciók
A terror akut hatása idővel mérséklődik, nem minden reakció eredményez hosszabb távon klinikai szintű károsodást Formális pszichológiai kezelésre sincs minden áldozatnak szüksége Distressz tüneteinek jelentkezésekor „multimodális” intervenció alkalmazása lehetséges, amely mind a szociális támogatást, mind az egyéni megküzdő készséget igyekszik erősíteni. Ezt a pszichológiai elsősegély teremti meg az azonnali fázisban, amely nem hangsúlyozza az esemény traumatikus aspektusát még azoknál az áldozatoknál sem, akiknél a tünetek jelen vannak. A súlyos és később is tartósan jelenlévő tünetek esetében nélkülözhetetlenek a formális pszichológiai és farmakológiai kezelések.

31 IV. Összegzés

32 A pszichológiai elsősegély előnye
bármilyen körülmények között, különböző traumatikus helyzetekben alkalmazható, megfeleltethető az azonnali, sürgősségi ellátás egyik eszközének, de akár gyakorlati eligazításként, információnyújtásként is szolgálhat az adott körülmények között. PFA elsősorban a reziliencia koncepcióját tette magáévá, mind individuális, mind közösségi szinten, amely révén növelhető az énhatékonyság, csökkenthető az áldozattá válás és a függőség állapota

33 Napoli a következő tulajdonságokat tartja alapvetőnek a reziliencia meglétéhez
megfelelő optimizmus, aktív megküzdés és problémamegoldás, hatékonyság érzése szemben a félelem érzésével, érzelmi önszabályozás, elköteleződés közösségi feladatokban, pozitív önértékelés, belső kontroll, fejlődési motiváció, képesség arra, hogy a traumatikus helyzetek tehetetlenségéből a tanult leleményesség megélése alakuljon ki, a humor, jelentéskeresés/adás.

34 „Elsősorban ne tégy kárt!”.
A PFA leglényegesebb tétele, amely minden esetben az első, kezdeti irányelv a gyakorlati alkalmazás során: „Primum non nocere!” „Elsősorban ne tégy kárt!”.

35 Köszönöm a figyelmet!