„MÉRNÖKI FELADATOK KATASZTRÓFÁK ELŐTT, KATASZTRÓFA KÖZBEN ÉS KATASZTRÓFÁK UTÁN” Zalavári István elnök, Veszprém Megyei Mérnöki Kamara.

Az előadások a következő témára: "„MÉRNÖKI FELADATOK KATASZTRÓFÁK ELŐTT, KATASZTRÓFA KÖZBEN ÉS KATASZTRÓFÁK UTÁN” Zalavári István elnök, Veszprém Megyei Mérnöki Kamara."— Előadás másolata:

1 „MÉRNÖKI FELADATOK KATASZTRÓFÁK ELŐTT, KATASZTRÓFA KÖZBEN ÉS KATASZTRÓFÁK UTÁN” Zalavári István elnök, Veszprém Megyei Mérnöki Kamara

2 ‚in medias res’ A civil/mérnöki részvétel ötletét a Kolontári vöröiszap katasztrófa elhárítása során kialakult szoros munkakapcsolat adta.  A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság összefogásával, önkéntes tűzoltó egyesületek és speciális mentők részvételével alakult meg a megyei önkéntes mentőcsoport.  A Bakony Mentőcsoport létrehozásának alapvető célja, hogy a területi polgári védelmi szervezet tagjaként, speciális szakismeretek birtokában lévő önkéntes állománnyal hatékonyan tudjon tevékenykedni a káresemények felszámolásában.  A mentőcsoport munkájában a következő szervezetek vesznek részt: Veszprém Megyei Kutató-mentő Szolgálat, Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat, MTTSZ Veszprém Megyei Búvárklub, Veszprém Megyei Mérnöki Kamara, Kővágóörs Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Sáska-Zalahaláp Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Veszprém Megyei Vöröskereszt.

3 megalakult a Bakony Mentőcsapat

4 a mérnök a polgári védelem bevezetés

5 a mérnök A laikusok szükségszerűen kevesebb információval rendelkeznek, mint a szakemberek és megfelelő természettudományos alapok hiányában az információ feldolgozása sem probléma mentes. Ezen ellentmondás feloldása nem lehetséges másként, mint úgy, hogy a társadalomnak meg kell bíznia a diplomás szakemberekben. Nehezíti a bizalmi elv érvényesülését, hogy számos olyan esemény történt, amely a csúcstechnika veszélyeivel szemben érzékennyé tette a közvéleményt: a hirosimai atombomba, vagy a csernobili, a bhopali katasztrófa, stb. Ezért nem véletlen, hogy a múlt század második felében, a diplomásokkal - s így a mérnökökkel - szembeni társadalmi elvárások fontosnak tartják, hogy a hivatások gyakorlói a közérdek iránt etikailag elkötelezettek legyenek. Ennek következtében mondhatjuk, hogy a mérnök tevékenysége nem pusztán technikai jellegű, hanem környezeti, társadalmi, gazdasági és morális összetevői is vannak. a mérnökség egy – sajátosan gondolkodó és cselekvő – réteg. Hagyományosan kötelességtudó, felelősségérzettel tevékenykedő, és előre tekintő közösség. Természettudományos alapismereteivel és munkája révén mind a társadalmi, mind a természeti környezetet figyelembe vevő, előre látó – sokszor nemzedékekkel előre tekintő – és előre gondolkodó szelete a társadalomnak.

6 a polgári védelem A polgári védelem fogalma alatt minden olyan humanitárius feladat értendő, amelynek az a célja, hogy védelmet nyújtson a polgári lakosságnak az ellenségeskedés, a háborús cselekmények, illetőleg a katasztrófák ellen, és segítse azok közvetlen hatásainak leküzdésében, illetve a túlélés feltételeinek biztosításában. A polgári védelem második világháború utáni története érthetően a légoltalommal kapcsolatos elképzelések mentén alakult. Az ötvenes évek közepétől vett részt a természeti csapások (földrengés, árvizek) elleni küzdelemben is. 1964-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével a légoltalom átalakult az egész országot átfogó polgári védelmi rendszerré. Erőteljesen fejlesztették az állomány kiképzését, az ifjúság és általában a lakosság felkészítését. Jelentős több tízezer embert megmozgató gyakorlatokat tartottak 1970-ben a tiszai árvíznél a polgári védelem is jól vizsgázott. Az 1970. évi árvíz arra is ráirányította a figyelmet, hogy a háborús veszély mellett, sokkal fenyegetőbbek azok a természeti és civilizációs katasztrófák, amelyekkel szemben szintén meg kell védeni a lakosságot. dunaharaszti földrengés 1956. január 12. M=5,6; I max =VIII.

7 az 1985-ös Peremartoni földrengés tapasztalatai és tanulságai A ‚vörös iszap’ katasztrófa, Devecser-Kolontár Katasztrófák

8 az 1985-ös Peremartoni földrengés tapasztalatai és tanulságai  1985.augusztus 15. 6:29, Berhida-Peremarton (M=4,9; Imax=VII)  A károk nagyságrendje:  A mentés-kárelhárítás / további kármegelőzés szervezete:  A hivatalos mérnöki közreműködés formái  a civil közreműködés szerepe és formái  tanulságok

9 Az 1985. augusztus 15-én helyi idő szerint 6 óra 29 perckor kipattant M 4.9 földrengés elsősorban Peremartonban és Berhidán okozott épületkárokat, de az epicentrális területtől távolabb, is történtek épületsérülések. A makroszeizmikus megfigyelések alapján a rengés intenzitása Peremartonban elérte a VII-es fokozatot. Műszeres megfigyelések szerint a rengés magnitúdója M=4.9 volt. A főrengést követő utórengések többségét csak Berhidán érezték. 1985. augusztus 15. 6:29 Berhida-Peremarton (M=4.9, I max =VII)

10  E terület szeizmikus aktivitása régóta ismert, már 1100-ból ismerünk egy bizonytalan feljegyzést, 1799-től pedig rendszeres feljegyzések vannak kisebb-nagyobb érezhető földrengésekről. A térség egyike hazánk leginkább földrengéses területeinek, az 1985-ös földrengést megelőzően 159 földrengésről tudunk, melyek nagy része Várpalota környékén keletkezett.  Feltételezések szerint a Balatonfő-blokk (Küngösi-táblarög) mozgásának horizontális összetevője és a Berhidai-medence egyidejű süllyedése gerjesztette a rengéseket.  az utórengések egy szűk sávban, a Séd medrének környezetében keletkeztek, azon a területen, ahol a Berhidai-medence találkozik a Küngösi táblaröggel. Az elmozdulás törési síkok mentén történt, Ny- K-i irányú horizontális és vertikális mozgások kombinációjaként  Az esemény bekövetkezése utáni ijedelem elsősorban az érintett terület és az epicentrumhoz közeli Peremarton vegyipari üzemekkel az első világháború után sűrűn betelepített státusa és a lehetséges veszélyforrások összetettsége következménye volt.

11 A helyszínre, peremartoni iskola előcsarnokába települt a földtani és geofizikai intézet egy mérő állomással az utórengések mérésére.

12 Földrengés fogalmak és definíciók

13 Az anyagi károk mértékéről hiteles adat nem szerezhető be, csak annyit tudunk, hogy a károk Peremarton- Berhida térségén kívül a szomszédos – Papkeszi Királyszentistván Sóly és több balatonparti településre – Balatonkenese Balatonakarattya Balatonfőkajár Balatonfűzfő és Balatonalmádira is kiterjedtek, de vizsgálni kellett több veszprémi építmény pl. magas házak kémények állapotát, ezen kívül a szomszédos Fejér megyei településekről - Lepsény, Polgárdi, Füle, Jenő - is érkeztek bejelentések. Az anyagi károk összesítéseként 1,50 milliárd forintos összesítés jutott el a szakmai közreműködők kezébe A károk nagyságrendje:

14 A jogi kereteket a polgári védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) Mt. határozat teremtette meg. Ennek keretein belül a katasztrófa másnapján alakult meg a helyre állítási operatív bizottság, a tanácsi szervezetek, a megyei építőipari, tervező és beruházási vállalat vezetőnek részvételével. Feladata az életveszély elhárítása, a vagyoni kár elhárítása volt. Ezzel párhuzamosan működött a Veszprém Megyei Honvédelmi Bizottság a fegyveres testületek valamint a polgári védelem és a tűzoltóság bevonásával. A bizottság első intézkedésével Berhida,Papkeszi,Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonalmádi közigazgatási területét elemi csapás sújtotta területté nyilvánította és ezzel gazdálkodási kötelezettségek és anyagi szolgáltatások teljesítését rendelte el., A párhuzamosságokat növelve felügyeletet gyakorolt és intézkedéseket felhívásokat tett az MSZMP Veszprém Megyei Bizottsága és a Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is, amelyek már augusztus 21-én felhívásban fordult az ország nyilvánosságához segítséget kérve a kármentesítéshez és helyreállításhoz. A mentés-kárelhárítás / további kármegelőzés szervezete: A megye vezetésének döntése értelmében a közvetlen veszély elhárítása és a kármentesítés saját megyei erőforrások felhasználásával történt, és ezek lezárultával kértek központi állami segítséget, és bár a jogszabály lehetőséget biztosított nem történt kormánybiztos kijelölés sem

15 Az operatív bizottság a tervezési-szakértői kérdések koordinálására a BME tanárát dr. Csák Bélát kérte fel, és az állami tervező szervezeteket jelölte ki a károk felmérésére A hivatalos mérnöki közreműködés formái A helyreállítási bizottság első intézkedései között készültségbe helyezte a megye építőipari szakembereit, ezen belül a statikusokat, akik az elsődleges életveszély elhárításában, a vagyonbiztosításban a polgári védelemmel egy időben, az előzetes szakvélemény elkészítésében vettek részt. A károk nagyságrendjét látva az Építési és Városfejlesztési Minisztérium több száz statikust rendelt a körzetbe a kárfelmérés meggyorsítására.

16 A károsultak jogos türelmetlensége miatt, a megyei irányítás állami ÉVM és önkéntes mérnöki segítséget kért, a közreműködő több száz önkéntes nagyrészt a saját elképzelései szerint és több száz különböző formájú jegyzőkönyvet produkált. a civil közreműködés szerepe és formái A közvetlen élet és balesetveszély elhárítása után jelentős társadalmi mozgósítás történt. A kor jellemzőjeként a kialakulatlan civil szerveződéseket pótolva mozgalmi – KISZ- esek, szakszervezetek és szocialista brigádok tettek felajánlásokat és vettek részt a helyreállításban. A központi szervezésű és elosztású újjáépítési számlákkal kapcsolatos bizalmatlanság miatt, sokan választottak ki olyan károsultat, aki nem rendelkezett biztosítással és közvetlenül őt segítették a helyreállítás költségeinek fedezésében, vagy az idős egyedül álló emberek esetében fizikai munkával.

17 A vizsgálható hatások és a károsodások elemzése alapján módosították a földrengés mint hatás figyelembe vételének módját szabályozó Műszaki Irányelvet is tanulságok a földrengés mint 1:1 –es modellkísérlet tesztelte a környék és reprezentatív mintaként az ország épületállományát, amelyek tervezésénél építésénél még szóba sem jöttek a földrengés elleni védelem kérdései és igényei. A modellkísérlet szigorú és megbízható minősítést adott építési szokásainkat, tervezési gyakorlatunkat, alkalmazott anyagainkat, kivitelezési technológiánkat és hatósági engedélyezési eljárásainkat illetően. Az általánosnak mondható magyar építési szokások hiányosságait mutatta jó néhány új épület súlyos károsodása. Egyértelművé vált, hogy a kaláka módszerért, a felelős műszaki vezető nélküli építkezésekért, a kontármunkáért, súlyos árat kell fizetni

18 A ‚vörös iszap’ katasztrófa, Devecser-Kolontár  A vörös iszap  A károk nagyságrendje:  A mentés-kárelhárítás / további kármegelőzés szervezete:  A hivatalos mérnöki közreműködés formái  a civil közreműködés szerepe és formái  tanulságok

19 Az előbbiekben tárgyalt természeti katasztrófához leginkább hasonló helyzet 2010. október 4-én, következett be elő hazánkban. Ezúttal nem természeti katasztrófa, hanem emberi mulasztás okozta ökológiai veszélyhelyzet állt elő, amikor átszakadt a MAL egyik ajkai zagytározó gátja,erősen lúgos folyadékkal - vörös iszappal -elárasztva Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely térségét. Magyarország történetének legnagyobb ökológiai következményekkel járó katasztrófáját előidézve. vörös iszap katasztrófa, Devecser-Kolontár

20 2010. október 4-én 12:25 perckor átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 300x500 méteres vörösiszap-tárolója, X. kazettájának nyugati gátja átszakadt.. A gátszakadás következtében kiömlő, körülbelül 600-700.000 köbméternyi iszap elöntötte a környező települések mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a térségben. Az iszapfolyam helyenként elérte a 2 méter magasságot. A katasztrófában tíz ember meghalt, százötvenen megsérültek, 300 ember szorult sürgősségi ellátásra. Az elöntött mezőgazdasági területek nagysága meghaladja az 1000 hektárt.

21 Egy tonna timföld előállításakor 1,5-2 tonna vörös iszap keletkezik. Magyarországon a vörös iszapot nem dolgozzák fel, csak tárolják. Az évtizedek alatt összesen 55 millió tonna vörös iszap halmozódott fel a zagytározókban szerte az országban. Ajka mellett (nyitott): 10 tározóban 50 millió köbméter szürke- és 30 millió köbméter vörös iszapot tárolnak. A vörös iszap

22 Az alumíniumgyártás nyersanyagának - a bauxitnak- timfölddé (alumínium-oxid) alakítása során keletkező a vörös iszap, mely többféle fémvegyület elegye Lúgos kémhatású, fokozottan veszélyes hulladék. Ólom, higany, arzén, kadmium, tallium nehézfémeket tartalmaz. Színe a vas-oxid tartalma miatt vörösesbarna

23 Külterületi mentesítés - VM miniszteri biztos - 2011.12.31. Szennyezett terület nagysága 10,17 km 2 ; Talajcsere 2,67 km 2 ; Beszállítva1.091.343 m 3 szennyezett föld és 164.743 m 3 bontási törmelék; kísérleti jelleggel dudaritos mentesítés (50 ha) kiszállítási útvonalak és depóniák építése, határoló gátak és árkok építése; termőföldek rekultivációja A károk nagyságrendje

24 Belterületi kárelhárítás Károsodott ingatlanok bontása: 320 db Új házak építése: 112 db 2011.07.29 Helyreállítás: 55 db Használt ingatlan vásárlás: 129 db Ingatlan utáni pénzbeli kárenyhítés: 73 db Ingóságok utáni pénzbeli kárenyhítés : 575 db Másodlagos kárenyhítés: 378 Mezőgazdasági vállalkozások kárenyhítése: 44 A vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása összesen 38 milliárd forintba került, ebből 21 milliárd forint a környezeti elemek helyreállítása

25 A károk földrajzi eloszlása

26 Magyarország történetének legnagyobb ökológiai következményekkel járó katasztrófája történt 2010. október 04-én. A jelzést követően elsődleges beavatkozóként a helyszínre vonult Ajka Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, ezzel egy időben intézkedés történt a szabadnapos állomány berendelésére. A legmagasabb riasztási fokozat mellett a katasztrófavédelem és a tűzoltóság állományát folyamatosan bővítették mind a személyi állományt mind a gépjárműparkot. A mentés kárelhárítás/további kár megelőzés szervezete Parancsnok Törzs Újjáépítési Munkacsoport Jogi Munkacsoport Logisztikai Munkacsoport Műveletirányítási Munkacsoport Vegyi Felderítő Csoport Adomány raktár Központi raktár

27 Felkészülve a helyzet hosszan tartó kezelésére, a BM OKF Főigazgatója a mentés, a veszélyhelyzet kezelés helyszíni irányítására Kolontáron tábornoki vezetésű Operatív Törzset hozott létre,. Az együttműködő szervek az Operatív Törzsbe összekötőket delegáltak. 2010. november 05-től ÚJJÁÉPÍTÉSI KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT (4 váltás, 44 fő/váltás → 2 váltás, 6 fő/váltás) A veszélyhelyzet visszavonását követően 2011. július 1-től Újjáépítési Katasztrófavédelmi Törzs (ÚKT) 2011. október 14-től A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából Újjáépítési Operatív Csoport került létrehozásra Az ÚOCS átvette az ÚKT folyamatban lévő feladatait

28 A szakértői / mérnöki feladatok:  környezetvédelmi vizsgálatok  épületek és műtárgyak károsodásai  vegyi / korróziós hatások - korróziós vizsgálatok A hivatalos mérnöki közreműködés formái A miniszterelnökkel egy időben, október 7-én szombaton érkezett meg az MMK küldöttsége - statikus, geotechnikus, környezetvédelmi és építési korróziós szakemberekkel-a BM kapcsolattartójával. a szükséges tennivalók meghatározására, Ezután október 8-án vasárnap a Veszprém Megyei Mérnöki Kamara koordinálásával megkezdődött a közvetlen veszélyelhárítás, és vagyonvédelem biztosításához szükséges szakemberek önkéntesek felkérése, a környező megyék és Budapest területéről. A BM Építési Főosztály irányításával szakértői stáb felállítására került sor: Ennek munkájában a kezdeti időben a BM állományába tartozó építésfelügyelet átvezényelt munkatársai is részt vettek, akiknek a feladata a pontos helyet tulajdonost, helyrajzi számot tartalmazó kárjegyzék felállítása volt. A szakértői stáb másik része a Mérnöki Kamara önkénteseiből állt, statikusok, környezetvédelmi mérnökök, építési korróziós szakemberek alkották.

29

30 A civil közreműködést az egyházi és civil karitatív szervezetek és szerveződések, - például a vadászkamara aki a károsodás utáni hétvégén ingyenkonyhát működtetett – mozgatták. Tevékenységük az effektív kárelhárítási fizikai munkától az adományok gyűjtésén és elosztásán keresztül a legkülönbözőbb területekre terjedt ki. A katasztrófa híre megmozgatta a társadalmat. a civil közreműködés szerepe és formái.Az érintett települések lakosságának helyi tájékoztatására és a közösség életének a katasztrófában történő segítésére civil, közösségi összefogással a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete Közös Hullámhossz Hírszolgálat (KHH) néven rádióállomást indított előbb Ajka, majd Devecser központtal. mentésben az első perctől aktív segítséget vállaló, és a segélyek elosztásában és koordinálásában is részt vevő devecser–kolontári plébános, Mód Miklós adott helyet és lehetőséget a rádiónak a működésre. Külön nehézséget okozott az elköltözött vagy ideiglenesen kitelepített lakosok elérése, így fontos volt, hogy Ajkán is szólt a rádió, így az oda telepítettek folyamatos híreket kaptak a helyi eseményekről

31 A veszélyhelyzet tesztelte a hazai ingatlan nyilvántartás rendszerét, és súlyos problémákra világított rá. Nem a Földhivatalok hanem a nyilvántartás rendszerének hibáira. A mentés, élet és balesetveszély elhárítás során a legnagyobb nehézségét az ingatlanok –utca házszám helyrajzi szám, tulajdonos és ezek térképen történő - azonosítása jelentette, ennek rendbe tétele, a károsultak jegyzékének összeállítása 20-30 ember egy hetes munkáját jelentette, ami egy rendben lévő, karban tartott nyilvántartás esetén megtakarítható lett volna tanulságok

32  a Bakony Mentőcsapat mérnöki támogatása katasztrófák között-felkészülés

33 A Bakony Mentőcsapat mérnöki támogatására létrehozott team kialakítása a kolontári tapasztalatok alapján történt, tagjai statikusok közlekedéstervező, hidász, környezetvédelmi és vegyészmérnökök és az infrastruktúrával összefüggő feladatok miatt villamosmérnök. A térinformatikai rendszerek kezelése és kézbentartására – a kár pontos helye helyrajzi száma, tulajdonosa meghatározására -térinformatikus kollégát is bevontunk a csapatba. a Bakony Mentőcsapat mérnöki támogatása

34 A katasztrófák lezajlása időtartama jellemzően nagyon rövid. A részletesen elemzett természeti katasztrófa a Berhidai földrengés kevesebb mint egy perc alatt zajlott le, de viszonylag lassan zajló Kolontári ökológiai katasztrófa, az árhullám levonulása is 12:25-14 óra között másfél óra alatt történt. Ez alatt és közvetlenül ezt követően még a mentőcsapatoknál megkívánt riasztási egységidők betartása mentén sincs mód a beavatkozásra, az idő a vészhelyzet mibenlététől függő szükséges felszerelés összeállítására kell. Ez az idő a mérnöki gondolkodásra jellemző ’egy lépéssel előbbre tartás’ feladatinak átgondolására a fejben történő felkészülésre, az első azonnali feladatok átgondolására kell, azért, hogy a helyszínre érkezve ne ’elveszett gyerekként szédelegjünk’, hanem céltudatosan az emberek segítségére tudjunk lenni. a katasztófák alatti mérnöki támogatás lehetőségei és formái

35 Itt kell következni a két konkrét katasztrófa helyzetre történő reagálás elemzésének, ami csak szubjektív lehet, mert mindkettőnek aktív, cselekvő résztvevője voltam:  1985-Peremarton-Berhida  2010 Kolontár A katasztrófák utáni helyreállítás mérnöki feladatai

36 1985 Peremarton-Berhida

37  1985-ben a polgári védelem sem szervezeti felépítésében sem lehetőségeiben jogosításában nem volt felkészítve a vészhelyzetre. Ezért léptek a polgári/tanácsi igazgatás intézményei előtérbe. A Megyei Honvédelmi Bizottság és a fegyveres testületek időben a helyszínre érkeztek és hatékonyak voltak, de az irányítás és koordináció szervezetei összehangolatlanok voltak nagy átfedésekkel és keresztbe szervezéssel dolgoztak a helyreállítási operatív bizottság az első pánikhangulattal terhelt időszakon kívül nem sikerült kézben tartania az eseményeket, mert a politika mindig közbeszólt.  Érdekes megfigyelni, hogy az 1985. augusztus 15-e után hat héttel, október 10-én tartották az első hivatalos sajtótájékoztatót, ami napjainkban elképzelhetetlen volna.  Az eseményeket statikus mérnökként megélve a legfontosabb tapasztalat a hazai épületállomány rendkívül gyenge minőségének megtapasztalása volt. Tanulságként azt szűrtem le, hogy nem lett volna szabad az öreg fafödémes vályogházakat, a takarékosság jegyében, olcsó és könnyen kivitelezhető pallókoszorús módszerekkel toldozgatni, hanem le kellett volna bontatni azokat.

38 2010 Kolontár

39  2010-ben a katasztrófa relatív lassú lezajlása lehetőséget adott, a közvetlen reagálásra és a katasztrófavédelem szervezetei éltek is a lehetőséggel, segítséget nyújtottak és hősiesen végezték feladataikat. A veszélyhelyzet utáni operatív irányítás és koordináció olajozottan működött.  Századunk azonban az informatika százada és az információk továbbítása és az információ áramlás fenntartása gondokat okozott. A 12:25 kor bekövetkezett gátszakadás után fél órával vagy több mint egy órával később a Devecseriek és a Somlóvásárhelyiek csak saját hozzátartozóik telefonhívásaiból tájékozódhattak nem volt vészhelyzeti tájékoztatás, és ez sokáig nem javult semmit. Október 7-én a gátszakadás helyszínén ellenőrzést végezve kétségbe esve hívott a családom, hogy hol vagyok, mert újabb gátszakadás történt, és nem akarták elhinni, hogy rálátok a tározókra és nyoma sincs újabb iszapömlésnek. Ennek megváltoztatása, fejlesztése olyan fontos követelmény amin életek múlhatnak.  1985-ben már szembesültem a falusi, kisvárosi épületállomány minőségével, 2010-ben a szegénységgel való szembesülést kellett megélnem, amit fiatal munkatársaimnak is kötelező penzumként, a lakóházakat lakásokat velem járva személyes tapasztalatként írtam elő.

40 KATASZTRÓFAVÉDELEM: KOZÁK ATTILA–DR.HORNYACSEK JÚLIA : A POLGÁRI VÉDELEM KIALAKULÁSA, SZEREPE A KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYSÉGES RENDSZERÉBEN HARGITAI HENRIK: KÖZÖS HULLÁMHOSSZ HÍRSZOLGÁLAT ( AZ ELSŐ VESZÉLYHELYZETI IDEIGLENES KÖZÖSSÉGI RÁDIÓ MAGYARORSZÁGON) CIVIL SZEMLE 2011/1–2. SZEMÉLYES DOKUMENTUMOK ÉS FÉNYKÉPEK FORRÁSOK: ELMOZDULÁS”- ÍRÁSOK ÉS KÉPEK AZ 1985-ÖS VESZPRÉM MEGYEI FÖLDRENGÉSRŐL – SZERKESZTETTE: HALÁSZ BÉLA, VESZPRÉM 1988 SAJÁT DOKUMENTUMOK ÉS FÉNYKÉPEK