WYSIWYG (What You See Is What You Get) rendszerű programok

Az előadások a következő témára: "WYSIWYG (What You See Is What You Get) rendszerű programok"— Előadás másolata:

1 WYSIWYG (What You See Is What You Get) rendszerű programok
Szövegszerkesztés WYSIWYG (What You See Is What You Get) rendszerű programok

2 A szövegszerkesztők osztályozása
Egyszerű szerkesztők (text editor) - nem lehet formázni - parancs-, konfigurációs állományok és forrásprogramok szerkesztése - pl. Jegyzettömb, gedit, vi editor stb. Professzionális szövegszerkesztők (word processor) - rendkívül sok formázási lehetőség - levelek, dolgozatok, szórólapok stb. - pl. Word, OpenOffice Writer stb. Kiadványszerkesztők (desctop publishing, DTP) - nyomdai előkészítő munkák megoldására könyvek, újságok, hirdetések stb. - pl. TEX, QuarkXpress, Indesign, Linux alatt: Scribus stb.

3 A dokumentumkészítés folyamata
A szövegszerkesztő program indítása A szöveg bevitele (forrásfájl használata) A dokumentum mentése A tartalom, helyesírás ellenőrzése A dokumentum formázása Hosszabb dokumentumhoz tartozó jellemzők beállítása (élőfej, élőláb, tartalom, jegyzékek) A kész, formázott dokumentum mentése és nyomtatása, elektronikus postázása

4 A szövegbevitel szabályai
Gépeléskor a kurzor a sor végén automatikusan a következő sorra vált. A bekezdés végét Enter-rel jelezzük Bekezdésen belül rövid sorokat (pl.: vers) Shift+Enter kombinációval oldjuk meg Több szóköznyi helyet pl. tabulátorral oldunk meg. Soha ne legyen két „white space” karakter egymás mellett (Space, Tab, Enter, Shift+Enter) Szomszédos bekezdések távolságát térközzel állítjuk be, a sorok távolságát pedig sorközzel. Kerüljük az üres bekezdéseket! Az oldalváltást is bízzuk a programra. (Kényszerített oldaltörés: Ctrl+Enter)

5 Tipográfia A tipográfia nyomtatott betűkkel foglalkozó szakma és művészeti ág, melynek célja olyan írásképet kialakítani a betűtípusok és betűcsaládok alkalmazásával, mely egyszerre esztétikus és célszerű.

6 A tipográfia céljai figyelemfelkeltés olvashatóság javítása
fontos részek kiemelése rendszerezés egységes megjelenés kialakítása esztétikai élmény nyújtása

7 Miért formázzunk??? a formázás célja a tartalom eljuttatása, befogadása: nem azért formázunk, mert lehet, vagy mert elvárják, hanem azért, hogy könnyebben, gyorsabban lehessen olvasni a szép professzionális kinézetű dokumentum kialakítása művészet, de legalábbis jól meghatározott mesterség De... már néhány alapvető szabály betartása is ugrásszerűen javíthatja nyomtatott dokumentumaink megjelenését

8 Küllemük alapján három alapvető csoport létezik
Betűtípusok Küllemük alapján három alapvető csoport létezik

9 Talpas (antikva) betűtípusok
Nem egyenletes vonalvastagságú betűk (Serif) A betűvégeknél talpak találhatók Újságok, könyvek szerkesztésénél, hivatalos levelezésben Pl.: Times, Garamond, Nimbus Roman

10 Talpalatlan (groteszk) betűtípusok
Egyenletes vonalvastagságú betűk (Sans Serif) A betűvégek egyenesen végződnek Súlyos betűtípus, címeknél használják Pl.: Arial, Helvetica, Nimbus Sans

11 Egyéb (reklámbetűk) Különféle kézírást utánozó betük, iniciálék
Minden, ami az elözö két csoportba nem fér be Script, Monotype Corsiva, Comic Sans

12 Betűstílusok (betűváltozatok)
A hétköznapi használatban az alábbiakat alkalmazzuk általában

13 Betűváltozatok Normál
Félkövér (bold) nagyon erős kiemelés, pl.:címeknél, írott szövegben a dupla aláhúzás Dőlt (italic, kurzív) kiemelés, írott szövegben az aláhúzás Ki erős kiemelés, ált. személynevek írásánál használjuk, nem szépirodalmi szövegben NAGYBETŰS (nem javasolt, kiabálásnak felel meg)

14 A betűfokozatok méreteit tipográfiai pontban adjuk meg
Betűméret A betűfokozatok méreteit tipográfiai pontban adjuk meg

15 Betűk mérete Didot és Berthold által kidolgozott rendszer
1 méter = 2660 pont 1 pont(pt) = 0,376 mm (ez a legkisebb) 12 pt = 1 ciceró = 4,511 mm Az angolszász mértékrendszer ettől kicsit eltér

16 Az adott betűtípus betűváltozatainak variálását jelenti
Szövegközi kiemelés Az adott betűtípus betűváltozatainak variálását jelenti

17 A kiemelések szempontjai
Egyensúly – túl sok kiemeléssel a szöveg összképe zavaros lesz Célzatosság – csak az átgondolt kiemelések érik el céljukat Következetesség – Fontos, hogya kiemelések rendszere, stílusa egységes maradjon végig a dokumentumban

18 Nem javasolt módok a kiemelésre
Elszórtan használt félkövér betűváltozat nem szerencsés, mert feltűnő sötét foltokat képez, megbontva a harmóniát TELJESEN ROSSZ GONDOLAT CSUPA NAGYBETŰS (VERZÁL) KIEMELÉST ALKALMAZNI, SORTÁVOLSÁG SZEMPONTJÁBÓL ELFOGADHATATLAN Kerülendő az aláhúzás. A nyomtatott szöveg olvasásakor az információt a betűk felső, egyedi részéből nyerjük, az aláhúzás elvonja a figyelmet, rontja az olvashatóságot. Ne alkalmazzunk ritkítást, ami az írógép korszakából maradt ránk, nem esztétikus.

19 Javasolt módok szövegközi kiemelésre
A kurzív (dőlt) kiemelés esztétikus, a betűknek nem csupán a dőlésszöge különbözik az állótól. hanem a rajzolata is más. Kiemelkedik a szövegből, de nem rontja az összképet. A kiskapitális betűváltozat alapvetően személynevek kiemelésére használatos Definíciók, tételek kiemelésére, sorok elején, egymás alatt lehetséges mód a vastag betűs szedés, ekkor hatékonyan fókuszálja a szemet a kiemelt szóra.

20 Üres helyek A szöveget a szerző hozza, a tipográfus „csak” az üres helyeket adja hozzá. Ezek alapvetően meghatározzák az olvashatóságot

21 Betűköz A számítógépes szövegszerkesztő programokban a betűközöket készen kapjuk, csak a professzionális kiadványszerkesztésben van szükség a betűköz finomhangolására Egalizálás = az egymást követő betűpárok optikai kiegyenlítése, főleg verzál írásnál szükséges Ligatúra = ikerbetűk. Két vagy több betű egybeírását, összekapcsolását, egyesítését jelenti.

22 Szóköz Kvirt (négyzet) = tipográfiai relatív mértékegység, az aktuálisan alkalmazott nagy M betű szélességével egyezik meg Elfogadott gyakorlat, hogy a szóközöknek 1/4 és 1/3 négyzet közé kell esniük Több szóközt egymás után leütni = tipográfiai bűncselekmény!!

23 Sorköz A túl sűrű sorok nehezítik az olvasást
Az erősen ritkított sorok komoly papírpazarláshoz vezetnek A jól olvashatóság érdekében 10-20%-kal érdemes növelni a sorközöket, tehát tízes betűmérethez 12-es sortávolság illik Csupa nagybetűs szövegnél növelni kell a sorközt

24 Tördelés Hosszabb szöveg oldalnyi adagokba rendezése, ill. az alkotórészek (főszöveg, jegyzetek, illusztrációk) összerendezése

25 Lapméretek a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban, kivéve némely amerikai országot közös oldalarányon alapulnak: 1:√2 az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát

26 Lapméretek A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 m². A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk B sorozat: A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re név méret [mm] terület [m2] A0 841 x 1189 1,0000 A1 594 x 841 0,5000 A2 420 x 594 0,2500 A3 297 x 420 0,1250 A4 210 x 297 0,0625 név méret [mm] terület [m2] B0 1000 x 1414 1,4140 B1 707 x 1000 0,7070 B2 500 x 707 0,3535 B3 353 x 500 0,1765 B4 250 x 353 0,0882

27 Margók, szedéstükör A szedéstükör (laptükör) a lapnak az a része, ahova a főszöveg kerülhet. Mellette kétoldalt, valamint alatta, fölötte helyezkednek el a margók

28 A tördelés súlyos hibái: fattyúsorok
Ha egy oldal legutolsó sorában kezdődik egy bekezdés, azt özvegy sornak hívják (mögötte áll valami, de előtte semmi) Ha egy oldal egy bekezdés utolsó sorával kezdődik azt árvasornak hívják (mögötte nem áll semmi, csak előtte) A szóközök, a betűköz minimális módosításával megszüntethető, de a mai dokumentumszerkesztő programoknak meg lehet adni, hogyan viselkedjenek a fattyúsorokkal

29 Címrendszer Azonos szintű címeket azonos betűfajtával írjuk, és a méret is legyen azonos Cím után soha ne tegyünk pontot Alacsonyabb rendű cím fölött mindig több térköz kell, mint alatta, így érződik, hogy az utána következő szöveghez tartozik Legyen rövid, tömör Oldal aljára ne kerüljön cím

30 Olvashatóság Hosszabb szövegek folyamatos olvasására csak a kisbetűs szedés az alkalmas, a betűk fel-, lenyúló szárai, az ékezetek jellegzetes alakja miatt A csupa nagybetűs szöveg 10-12%-kal lassabban olvasható

31 Olvashatóság A talpas betűk talpai vezetik a szemet, ezért könnyebb olvasni Manapság egyre több talp nélküli betűtípust használnak, így ezt is megszokta a szemünk Egyhasábos dokumentum esetén 40-nél kevesebb és 80-nál több karakter ne kerüljön egy sorba A olvashatóságot a nagy kontraszt, a világos alapon sötét betűk segítik, de a túl fényes vakító háttér is zavaró lehet

32 Melyik a legjobban olvasható?

33 Érdekesség Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát, melyin serenrodbn vnanak a bteuk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és az ultosó bteuk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteut mgaát, hneam cska a szót eszgébéen. A cmabritgei emegyeten kéüszit eikgy tnuamálny áitllsáa sznreit a szvkaaon Bleül nicsn jlneestögfée akann, mkénit rdeeözndenk el a btüek: eyegüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen. Ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlö, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jlneeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.

34 Mohai István: Tipográfiai alapismeretek Pannon Egyetem 2006
Forrás: Mohai István: Tipográfiai alapismeretek Pannon Egyetem 2006