VÁMOS MIKLÓS ÉS ESTERHÁZY PÉTER ÍRÁSAI

Az előadások a következő témára: "VÁMOS MIKLÓS ÉS ESTERHÁZY PÉTER ÍRÁSAI"— Előadás másolata:

1 VÁMOS MIKLÓS ÉS ESTERHÁZY PÉTER ÍRÁSAI
BEAVATÁS - TÖRTÉNETEK VÁMOS MIKLÓS ÉS ESTERHÁZY PÉTER ÍRÁSAI

2 MI AZ A BEAVATÁS? Stílusváltozás- állapotváltozás:
- az avatás során az egyén egyik státusból egy másikba megy át; befogadja valamilyen zárt kör; Mítosz és rítus: - egyes mítoszokhoz szertartások, ceremóniák kapcsolódnak, eljátsszák a történetet: ilyen a beavatási szertartás is; Ősi és mai beavatás- történetek: - archetípus (visszatérő alaphelyzet); - keresztelő, esküvő, temetés, áldozás, konfirmáció, stb;

3 Hármas tagolás: - kiszakadás (az eddigi világ határain kívülre); - határvidéken tartózkodás; - beilleszkedés az új státusba; Funkciója: - titkok magyarázata, tanítás; Szereplői: - beavató személy (tanító): misztagogosz; - beavatandó újonc: novicius;

4 VÁMOS MIKLÓS (1950. január 29.)

5 AZ EMBER DOLGOZNI KEZD Novella és/vagy elbeszélés:
- novella: szigorú, vonalszerű szerkezet, éles fordulat; - elbeszélés: terjedelmesebb, cselkmény-sorozatot ábrázol szerkezeti kötöttségek nélkül; hiányzik az éles fordulat; - a pontos elhatárolás olykor lehetetlen; Vámos írása elbeszélésként kínálja magát;

6 ELLENTÉTPÁROK RENDSZERE
Cím és tartalom Szerep-lők közt Tárgyak, magatar-tások Cselek-mény és nézőpon-tok Stílusréte-gek közt

7 Cselekmény és nézőpont
ELLENTÉTEK Cím és tartalom A főszereplő neve helyett „az ember” „dolgozni” helyett a munkakerülést látjuk Cselekmény és nézőpont A cselekmény köznapi, fordulatmentes A nézőpont összetett, több szempontú Stílusrétegek Szaknyelv, ifjúsági nyelv, köznyelv Szemben egy választékos, költői szóhasználattal

8 SZEREPLŐK SZEMBENÁLLÁSA
Najn Iván Steyer elvtárs Ipari tanulók főnökök (Samu bácsi, Steyer) Samu bácsi (Big Bill) Steyer Pongrác művezető Najn Iván a többi tanuló Najn Iván Kovács Márton

9 Koszos zacskóból eszik Tapasztalt, „dörzsölt”
TÁRGYAK, MAGATARTÁSOK IVÁN Ruhái elegánsak Külseje ápolt Jaffát fogyaszt Beszéde igényes Tájékozat-lan MARCI Katona-bakancs Koszos zacskóból eszik Konyakot iszik Egyszerű, közvetlen Tapasztalt, „dörzsölt”

10 BEILLESZKEDÉS, A CSOPORT ALAKULÁSA
Mind a csoport, mind a főszereplő állapotváltozási, átértékelődési folyamaton megy át; A főszereplő előtt szokatlan értékrendű világszerkezet tárul fel: ami tilos, azt azért lehet; Kovács Marci Najn Iván beavatója: megtanítja kijátszani a szabályokat, megtalálni a kiskapukat, megismerni az embereket és elvárásaikat; Marci Ivánhoz való vonzódása révén „avatódik be” egy igényesebb életformába;

11 SZOCIALIZÁCIÓ ÉS SZEREPEK
Szocializáció = az ember igyekszik megfelelni különböző szerepelvárásoknak, miközben saját személyiségét is őrzi; szereptanulás; szerepkonfliktusok; Najn Iván szereptanulása: hogyan kell elsajátítani a munkahelyi lógást és az ezt leplező alakoskodást; Számára a szocializálódás értékvesztést, leértékelődést eredményez; A beavatás- történetek a szocializáció egy- egy vetületét , fordulópontját állítják elénk;

12 KETTŐS NORMARENDSZERŰ VILÁG
Az üzem, a nyomda kicsinyített mása, modellje a társadalomnak; Más a hivatalos és más a gyakorlatban érvényesülő érték- és normarendszer; A Kádár- korszak szocializmusára jellemző viszonyok: laza munkamorál, a teljesítmény- orientáció alig érvényesülése; A zárlat felől a cím ironikusan átértelmeződik;

13 FELOLVASÁS KÖVETKEZIK: PÁPAI VIZEKEN NE KALÓZKODJ!

14 ESTERHÁZY PÉTER (1950. április 14)

15 PÁPAI VIZEKEN NE KALÓZKODJ!
Az 1977-ben megjelent II. novelláskötet címadó novellája, a Locsi- fecsi pincérhangra sorozat pincér- novelláit vezeti be; Talányos címe felszólító módú igealakjával jövőidejűséget jelez: ez a szokatlan modalitás idegen az epikától; A szövegbeli beszélő egyszerre elbeszélő és megszólított, aki előírások, figyelmeztetések sorozatát osztja (látszólag) önmagának; Az egész szöveg idézőjelben távolságtartó iróniát eredményez;

16 RÁJÁTSZÁS MŰFAJI HAGYOMÁNYOKRA
ARS- POETICA BEAVATÁS- TÖRTÉNET ANEKDOTI-KUS NOVELLA INTELEM

17 RÁJÁTSZÁSOK Az intelem nyelvi viselkedésre is irányul;
ARS POETICA Az intelem nyelvi viselkedésre is irányul; A pincér mesterség az írói szakma és szerep metaforája; Az író mint pincér:„A szakma töredékesség.”; BEAVATÁS- TÖRTÉNET Előkép: Kosztolányi: Esti Kornél ( A „Vörös Ökörben” – iskola a kocsma helyén; Kornél első iskolanapja; a társadalom leképezése;); E. P.: Miklóska első munkanapja; „beavatásának" helye: vendéglő; a társadalom kicsinyített mása; Beavató: Sandró bácsi, novicius: Miklóska; ANEKDOTIKUS NOVELLA Előkép: Mikszáth késleltető hatású anekdotikus kitérői; E. P. anekdotái, viccei mozaikszerű villanások;szerepük helyzet- és/vagy jellemrajz ironikus megjelenítése; Nincs lekerekítet történet, mindentudó narrátor; INTELEM Előképek: Szent István király intelmei… ; Kölcsey: Parainezis; idősebb beavató életre szóló tanításai ifjú novicius számára; E.P. : Talányos beavató (Miklóska?, rajta kívülálló narrátor?) és beavatott (önmegszólítás?, egy másik személy? az olvasó?)

18 IDŐKEZELÉS Igemódhasználat és világkép A felszólító módú mondatok formájukkal ellentétes, múlt idejű és valójában kijelentő, tájékoztató tartalmakat hordoznak; forma és tartalom közti feszültség teremtődik; Felszólító mód, parancs= parancsuralom Kiszolgáltatottság/ fölényteremtés M., aki körülményeit kevéssé határozhatja meg, a tényeket úgy állítja be, mintha azok saját akaratának megvalósulásai lennének; Ezáltal a kiszolgáltatottság fölé próbál emelkedni, belső szabadságát védi, fölényt teremt jövőidejűséggel, felszólítással a jelenben; Időtartam A jövőbe vetített helyzetek egy nap időkeretébe illeszkednek, Miklóska első munkanapjának keretébe; az idősíkok egymásra épülnek;

19 NYELVFELFOGÁS Beszédszerűség A szöveg diskurzív jellegű;
Igyekszik eltávolítani a történetszerű befogadás poétikai fogódzóit; Nem a történések közti okozatiság, hanem a szavak közti viszonyrendszer jellemző; Nyelvfelfogás A nyelv nem zárt és egynemű készlet, hanem a mindenkori használatban létezik; E.P. írásában azt kell megértenie az olvasónak, hogy hogyan beszél a szöveg; Eljárások Szójáték, frazeológiai egységek kimozdítása megszokott jelentésükből, nyelvi regiszterek keverése, különféle nyelvi viselkedésmódoknak a megidézése, rájátszás irodalmi szövegekre; Humor és irónia forrásai;

20 INTERTEXTUALITÁS Intertextualitás Lat.= szövegköziség;
Irodalmi szövegek egymásrautaltságának és összekapcsolásának hangsúlyozását jelenti; Posztmodern sajátosság; Formái Rájátszás, idézés,újraírás, célzás, palimpszeszt, pastiche, paródia; A szövegek létmódjaként is értelmezhető, így a hagyományhoz való viszonyra is utal; Közlő és befogadó A közlő (az író) a közlés minimumára szorítkozik; A befogadó (az olvasó) aktivitását igényli, ezáltal megnyitja az irodalmi mű határait is;

21 JEGYZETEK Célzás: lat. allusio = utalás; elhagyáson alapuló gondolat-alakzat, nem nevezi meg, csak ráutalással sejteti a kifejezendő tárgyat, eseményt, fogalmat; Palimpszeszt: gör. palin = vissza, pszesztosz = levakarva letisztított: eredetileg olyan pergament, papirusztekercs, amelyről takarékossági okokból lemosták és ledörzsölték vagy késsel lekaparták az írást; a mai irodalomtudományban használt jelentése a romantikus eredetiség eszményének felülírásán alapulva azt sugallja,hogy minden szöveg újraírja és újraolvastatja a saját perspektívájából fontosnak bizonyuló hagyományt, mintegy rájuk települve alkot ú j jelentést; Paródia: gör. ellendal, eltorzított dal : valamely jól ismert mű, műfaj v stílus gunyoros , komikus hatású utánzata; Pastiche: ol. kenőcs, csiriz: egymástól eltérő stílusrétegek, -elemek keveredése a műben parodisztikus céllal; Posztmodern: lat. : az 1960 – as években kialakuló művészeti irányzat; jellemzői: a történetelvű elbeszélés felszámolása, a szövegek közötti kapcsolatok sokrétűségének előtérbe kerülése, a nyelvi közegre való ráutaltság tapasztalata, a mű határainak feloldása, stb;

22 BIBLIOGRÁFIA Arató László – Pála Károly: Átjárók. Irodalom. A szöveg vonzásában sorozat, II. kötet, Calibra Könyvek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001. Bara Katalin- Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XII. osztályszámára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004. Bárdos László – Szabó B. István: Irodalmi fogalmak kisszótára kiegészítésekkel. Tanlexikon, Korona Kiadó, Budapest, 2002.

23 „A fiúk a bányában dolgoznak…”
KÖSZÖNÖM A SZIVES FIGYELMET! (