Turmezeyné dr. habil. Heller Erika ELTE Tanító- és Óvóképző Kar

Az előadások a következő témára: "Turmezeyné dr. habil. Heller Erika ELTE Tanító- és Óvóképző Kar"— Előadás másolata:

1 A zenei írás-olvasást (notációt) befolyásoló egyes tényezők az általános iskolai zenei oktatásban
Turmezeyné dr. habil. Heller Erika ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Debrecen, szeptember 20.

2 A zenei írás-olvasás (notáció) szerepe zenei nevelésben
A Kodály-i hagyomány megkülönböztető sajátosságai: vokális megközelítés; a zenei notáció korai oktatása „… bizton remélhetjük, hogy mire 2000-et írunk, minden általános iskolát végzett gyermek folyékonyan olvas kottát.” Kodály : Százéves terv (1947) A külföldi zenepedagógiai irányzatok (Orff, Suzuki, Gordon) viszonya a notációhoz A notáció jelentősége a zenei kogníció szempontjából (Bamberger, 1991; 2005, Gromko és Poorman, 1998)

3 A vizsgált háttértényezők szerepének bemutatása
1. Az ének-zene tantárgy motivációs háttere Magyarországon: A többi tantárgyhoz képest az énekóra… presztízse utolsó a diákok, szülők; utolsó előtti a tantestület megítélése szerint. (L.Nagy, 2003) a legkönnyebb, legunalmasabb, legkevésbé hasznos. (Takács, 2001) jellemzően átélt érzelmi állapotai: apátia, unalom, szorongás. (Janurik, 2007) A tanulás iránti attitűd a zenei notáció teljesítményével függ össze leginkább. (Turmezeyné, 2007)

4 A sikeressé vált zenészek IQ-ja jóval átlag feletti (Kormann, 1989)
2. Az általános értelmesség (intelligencia) szerepe a zenei képességekben: A zenei és intelligenciatesztek eredménye közti kapcsolat jellemzően r = .3 erősségű (Shuter-Dyson, 1982) Az alacsony intelligencia „küszöb” szerepe a zenei képességek kibontakozásában (Turmezeyné, 2007) A sikeressé vált zenészek IQ-ja jóval átlag feletti (Kormann, 1989)

5 A fiúk/férfiak között magasabb a gyengén éneklők aránya (Bruhn, 1991)
3. A biológiai nem befolyása: A fiúk/férfiak között magasabb a gyengén éneklők aránya (Bruhn, 1991) Több zenei teszt magasabb standardokat ad meg a lányoknak/nőknek (pl. Bentley, 1968) A 2-4. osztály között a lányok teljesítménye bár magasabb, de fejlődésük üteme nem tér el a fiúkétól (Turmezeyné, 2007) További iskolai vonatkozás: a fiúk iskolai teljesítménye alacsonyabb (Vári, 2003)

6 A kutatás célja A zenei írás-olvasással kapcsolatos ismeretek, képességek fejlődésében szerepet játszó egyes háttértényezők –a motivációs háttér, az általános értelmesség (intelligencia), az iskolai eredményesség, a biológiai nem – szerepének vizsgálata 4-8. osztály között

7 VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A vizsgálat eszközei:
1. A zenei képességet mérő saját kidolgozású feladatrendszer 2. Az általános értelmesség vizsgálatához: a Raven-féle standardizált intelligenciateszt A motivációs tényezők: a tantárgy iránti érdeklődés vizsgálata a Duckworth-Entwistle-féle (1974) kérdőívvel, a tanulási motiváció vizsgálata a Kozéki-Entwistle-féle (1986), Kósáné (1998) által átdolgozott kérdőívvel 4. Az iskolai eredményesség: mutatója az országos kompetenciamérésben (szövegértés, matematika) elért pontértékek

8 Minta: 189 fő (7 iskola). Ebből:
96 (50,8%) lány, 93 (49,2%) fiú 46 fő (24,3%) tanult min. 1 évet zeneiskolában A vizsgálat menete: A zenei képességeket 2-4; 6 és 8. osztályban mértük. A felvétel csoportos és – az énekes feladatoknál - egyéni módon történt. Általános értelmesség (intelligencia): hatodik osztályban Motivációs tényezők: - tanulási motiváció: hatodik és nyolcadik osztályban, - tantárgy iránti érdeklődés: negyedik, hatodik és nyolcadik osztályban iskolai eredményesség: hatodik osztályban Statisztikai eljárások: leíró statisztika, páros t-próba, varianciaanalízis, khí-négyzet próba, korrelációszámítás, regresszióanalízis, faktoranalízis, klaszteranalízis (két lépéses), általános lineáris modell. Feldolgozás: PASW 19.0 for Windows programcsomaggal.

9 A kutatás eredményei A notációban elért összteljesítmény (%) változása 2-4. és 4-8. osztály között: (Általános lineáris modell, ismételt mérések: az eltérések minden esetben p<0.01 szinten szignifikánsak) 43,40% 48,98% 56,60% 50,58% ,92% 53,56%

10 A 4-8. osztályos mérés teljesítménye alapján 3 klaszter különült el (N1 = 27; N2 = 85; N3 =77).
Két lépéses Az átlagos értékek közti különbség a „jók”-nál az 1. szakaszban, a „közepesek”-nél a 2. szakaszban szignifikáns (p<.01) a páros t-próba alapján.

11 1. A tanulási motiváció és a zenei átlagteljesítmény összefüggése:
A Kozéki-Entwistle kérdőív dimenziói közül szignifikáns, de gyenge korreláció: 6-ban a „affektív” dimenzióval (r = .155; p = .036) 8-ban a „morális” (r = .166; p = .029) és a „presszióérzet” dimenziókkal (r = -.222; p = .003) A „kognitív” dimenzió és az összesített pontszám nem mutat összefüggést. Az eltérő zenei teljesítményűek (klaszterek) tanulási motivációja között nincs szignifikáns különbség.

12 2. A ének-zene tantárgy iránti érdeklődés
A kérdőív kategóriái: Eredményesség, siker lehetősége Hasznosság Nehézség Érdekesség Az erőfeszítés mértéke A tananyag érthetősége Az eredeti kategóriák, valamint összesített eredményük nem mutattak összefüggést sem a zenei teljesítménnyel, sem a tanulási motivációval.

13 A kérdőív kategóriái a mélyebb elemzés során markánsan 2 faktorba rendeződnek, melyek együttesen a változók varianciájának 68,9; 71,4; majd 72,1 %-át magyarázzák meg. (Főkomponens analízis, varimax rotáció) A 2 faktort tartalma alapján az „siker lehetősége” és a „hasznos-érdekes” névvel szerepeltetjük. A két faktorban elért érték nem változott szignifikánsan között. (Általános lineáris modell, ismételt mérések) Az egyes faktorok szerepe eltérő a notáció teljesítményében.

14 A két faktor („siker lehetősége” és „hasznos, érdekes”) összefüggése a zenei teljesítménnyel:
Pearson-féle korrelációs értékek (N = 189) A vizsgált területek gyakorisági összefüggésének jellege Az egyes klaszterek átlagos értékei közti eltérés a „siker lehetősége” faktorban p<.01 értéken szignifikáns. A „hasznos, érdekes” faktorban nincs eltérés a klaszterek között. (egyszempontos varianciaanalízis)

15 A könnyű siker megélésének változása
Az egyes klaszterek átlagos értékei közti eltérés p<.01 értéken szignifikáns.

16 3. A tanulási eredményesség és az általános értelmesség (intelligencia) összefüggése a notációs teljesítménnyel

17 Az intelligencia, valamint a tanulási eredményesség összefüggése az eltérő notációs teljesítménnyel
A gyengébbek Ravenjének felső tartománya u.a. A gyengék közt nincs jó tanuló

18 4. A fiúk és a lányok zenei teljesítményének, továbbá fejlődésük ütemének különbségei a osztály között Teljesítmény különbsége: p=.000; F = 11,32; df =1 Fejlődés üteme (idő*nem): p=.002; F=6,33; df=2,00 Teljesítmény különbsége: p=.004; F = 10,21; df =1 Fejlődés üteme (idő*nem): nem szignifikáns Általános lineáris modell, ismételt mérések

19 A nemek megoszlása a különböző teljesítményűek (klaszterek) között
Az eltérés p < .05 szinten szignifikáns. (khi-négyzet próba)

20 Nemek közti eltérés az egyes háttértényezők szerepében (6. osztály)
A többváltozós lineáris regressziószámításba (lépésenként) beléptetett független változók: tanulási motiváció (4 dimenzió), tantárgy iránti érdeklődés (2 faktor), intelligencia, kompetencia mérés főkomponens. A notáció teljesítményét leginkább előre jelző tényezők: Fiúk: iskolai eredményesség intelligencia Regressziós béta: .411**; .379** R=.673 R2 = .453 Lányok: intelligencia „olcsó siker” Regressziós béta: .597**; .213* R=.656 R2 = .431 Béta: a hatás erőssége, Rnégyzet: az elért teljesítmény varianciájából hány%, R: a modell és a függő vált. korrelációja

21 Összegzés: a zenei notációban jól teljesítő diák profilja
Már 3. osztályos korában megmutatja képességeit Magas intelligenciájú Jó tanuló Sikeresnek érzi magát az ének-zene tantárgyban, bár … azt nem tartja különösképpen érdekesnek vagy fontosnak.