Győr – Moson – Sopron Győr – Moson – Sopron megye területi változási.

Az előadások a következő témára: "Győr – Moson – Sopron Győr – Moson – Sopron megye területi változási."— Előadás másolata:

1 Győr – Moson – Sopron Győr – Moson – Sopron megye területi változási

2

3

4

5

6

7

8 1.1802 Moson vármegyéhez kerül 1 Sopron vármegyei település (Illmitz) 2.1850-1860 Vas vármegyéhez kerül 1 Sopron vármegyei település (Léka) 3.1850-1860 Vas vármegyéhez kerül 2 Sopron vármegyei település (Várkesző, Egyházaskesző) 4.1884 Moson vármegyéhez kerül 7 Pozsony vármegyei település (Darnó, Kiliti, Remete, Kisbodak, Lipót, Püski, Zselyi) 5.1918 Komárom vármegyéhez kerül 7 Győr vármegyei település (Balony, Csiliznyárád, Csilizpatak, Csilizradvány, Kulcsod, Medve, Szap). A községeket a trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolják (82 km2). 6.1920 Ausztriához csatolnak 28 Moson vármegyei települést (1087 km2). A trianoni békediktátumot a gyakorlatban 1921-ben hajtják végre. 7.1920 Ausztriához csatolnak 113 Sopron vármegyei települést. A trianoni békediktátumot 1921-ben hajtják végre, a felkeléssel „elért” népszavazás eredményeként „csak” 104 települést kap Ausztria (1530 km2), Magyarországnál maradt Sopron és 8 község: Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva. 8.1920 Moson vármegyéhez kerülnek a Csehszlovákiához csatolt Pozsony vármegye 9 településének Dunától délre eső külterületei (Gutor, Somorja, Csölösztő, Tejfalu, Doborgaz, Keszölcés, Vajka, Süly, Nagybodak) 9.1923 Sopron vármegyéhez (Magyarországhoz, Ausztriától) visszacsatolják Ólmodot 10.1923 „Győr, Moson, és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye” megalakítása 3 megcsonkított vármegye összevonásával 11.1938-1945 Komárom vármegyéhez kerül 7 település (a Magyroszághoz visszacsatolt terület részeként; a községeket a II. világháborút követő békediktátum ismét Csehszlovákiához csatolja) 12.1945 Győr-Moson vármegyére változtatják „Győr, Moson, és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye” nevét. 13.1947 Csehszlovákiához csatoltnak 3 Győr-Moson vármegyei települést (Dunacsúny, Horvátjárfalu, Oroszvár). 14.1950 Vas megyéhez csatolnak 16 Sopron vármegyei települést (a Csepregi járás déli részét). 15.1950 Győr-Sopron megye létrehozása (Győr-Moson vármegye és Sopron vármegye összevonásával) 16.1950 Győr-Sopron megyéhez csatolnak 1 Vas vármegyei települést (Kemenesszentpéter) 17.1954 Veszprém megyéhez csatolnak 1 Győr-Sopron megyei települést (Kemenesszentpéter) 18.1954 Veszprém megyéhez csatolnak további 4 Győr-Sopron megyei települést (Csikvánd, Gyarmat, Malomsok, Szerecseny) 19.1990 Győr-Moson-Sopron megyére változik Győr-Sopron megye neve 20.1992 Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolnak 3 Veszprém megyei települést (Csikvánd Gyarmat, Szerecseny) 21.1999 Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolnak 2 Veszprém megyei települést (Bakonypéterd, Lázi) 22.2002 Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolnak 6 Veszprém megyei települést (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány)

9

10

11 Győr-Sopron megye városkörnyéki igazgatási rendszere (1984-től)

12

13 A megye mikrotérségei A megye mikrotérségei (MTA vizsgálat, 1997)

14

15

16

17

18 Adatok a megyéről Területe: 4.208,49 km 2 Lakosság: 439.240 fő (2003) Megyeszékhely: Győr Települési önkormányzatok száma: 182 Megyei jogú városok száma: 2 (Győr, Sopron) További városok száma: 7 (Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár, Fertőd, Tét, Pannonhalma, Jánossomorja) Községek száma: 173 A legmagasabb pont: 661,2 m Kék-hegy (Fenyőfő határában) Legmélyebb pont: 119,4 m Dunai sziget (Nagyszentjános határában) Fontosabb folyók: Duna, Rába, Mosoni-Duna, Marcal, Répce, Rábca, Lajta, Ikva, Hansági-főcsatorna, Cuhai-Bakony-ér, Kardos-ér, Vezseny-ér, Pándzsa Fontosabb állóvízek: Fertő, Barbacsi-tó, Fehér-tó.