Fokozatváltás a felsőoktatásban

Az előadások a következő témára: "Fokozatváltás a felsőoktatásban"— Előadás másolata:

1 Fokozatváltás a felsőoktatásban

2 A duális képzés bevezetése a felsőoktatásban
„A felsőoktatás magasabb sebességi fokozatba kapcsol” Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár

3 Tartalom A bevezetés indokai – járműipari példa és kezdeményezés
Nemzetközi, elsősorban német tapasztalatok Hazai példák és az első eredmények Törvényi és rendeleti háttér, aktuális állapot

4 A bevezetés indokai – járműipari példa és kezdeményezés
„A felsőoktatás magasabb sebességi fokozatba kapcsol”

5 A duális mérnökképzés indokai Magyarországon
A hazai ipar szereplői, legerőteljesebben a járműipari vállalatok kifejezetten igénylik a gyakorlat orientált képzésben részesült szakembereket Európa más országaiban (Németország, Hollandia, stb.) az un. kooperatív (vagy a német terminológia szerint itthon az utóbbi időben használt „duális”) képzés kifejezetten sikeresnek bizonyult A jelenlegi kétlépcsős képzés annak struktúrája miatt nem kínál elegendő lehetőséget a gyakorlati képzésre (különösen igaz ez az egyetemi BSc képzésben résztvevők esetén, de a főiskolák sem kivételek ez alól) A felsőoktatásban nagyon alacsony az ipari gyakorlattal rendelkező oktatók száma, a tipikus felsőoktatási karriermodell Magyarországon ettől nagymértékben eltér (ellentétben pl. Németországgal, ahol a kiemelkedő ipari karrier után/mellett a felsőoktatási tevékenység teljese elfogadott és reális alternatíva) Hasonlóan problémás az intézményekben a vállalatok által – a jól megalapozott szakmai tudás mellett – megkövetelt un. „soft-skill”-ek megszerzése (vezetési képesség, együttműködési készség, vállalati kultúra, stb.

6 Elvárások és vállalások
Az ipar az alábbi elvárásokat támasztja: Az akadémiai félévekben megszerzett erős elméleti alapozás azonnal kerüljön gyakorlati alkalmazásra a partner vállalatoknál A képzés időtartama ne haladja meg a 3 évet (6 félév), viszont az elvégzett munkamennyiség legalább egyezzen meg a normál BSc képzésével (210 kp) Az adott diszciplínára vonatkozó szakmai tananyag mellett a hallgatók a vállalatnál elmélyítendő képesség és készségekre vonatkozó elméleti tudást is szerezzék meg A hallgatók az adott szakterület aktuális ismereteinek megfelelő képzésben részesüljenek, azaz a képzésben az adott terület kiemelkedő szakemberei is vegyenek részt Az ipar vállalásai: Egyértelmű elkötelezettség ezen képzés típus mellett A képzés egyetemen/főiskolán folyó részéhez az ipari partnerek biztosítják a szükséges szakmai támogatást A hallgatók kiválasztási folyamat a gazdasági partnernél zajlik (már 17 éves kortól, az érettségi előtt), és csak a kiválasztott hallgatók felvételiznek a duális intézménybe (kétszeres szűrő)

7 Elvárások és vállalások
Az ipar vállalásai: A gyakorlati félévek során az ipari partner biztosítja a képzéshez szükséges legmagasabb szintű feltételeket A vállalat megfelel az intézmény ill. az akkreditációs testület követelményeinek (a vállalat is akkreditálásra kerül vagy az intézmény, vagy az akkreditációs testület által) A társadalom elvárásai: A képzésben résztvevő hallgatók tudása a vállalatoknál történő alkalmazásuk során kielégíti az ott támasztott igényeket, ilyen módon a képzés társadalmi megtérülése lényegesen gyorsabb A duális képzés lényegesen gyorsabban reagáljon a munkaerő piaci elvárásokra mint a hagyományos képzés A duális képzés a vállalati részvétel miatt lényegesen olcsóbb a társadalom számára Az intézmények a duális képzés mellett is elégítsék ki az abban nem résztvevő vállalatok igényeit

8 Nemzetközi, elsősorban német tapasztalatok
„A felsőoktatás magasabb sebességi fokozatba kapcsol”

9 A duális képzés elindításának indokai
A kezdeményező vállalatok: Daimler Benz, Bosh (1970) Alternatív oktatási forma, amely mind a hallgatók, mind a vállalatok számára attraktív A felsőoktatási intézményben eltöltött idő csökkentése (nem a munkamennyiségé!) A munkaadók kívánságának megfelelően rugalmas forma kialakítása, amely rövid időn belül képes reagálni a munkarő piaci követelményekre A vállalatok és a felsőoktatási intézménye tudásának egyesítése a hatékonyabb és magasabb szintű képzés érdekében A folyamatosan emelkedő felsőoktatási költségek megosztása az állam és a vállalatok között

10 A Baden- Würtemberg-i duális (kooperatív) képzés története
Hallgatói létszám 1974: Megalapításra kerül a “Berufsakademie Baden-Württemberg (BA)” elnevezésű egyetem 1982: A képzés strukturális kialakítása befejeződik, az egyetem 8 intézménnyel működik 1989: 15 évvel az alapítás után az intézménynek több mint 10,000 hallgatója van, a partner vállalatok száma meghaladja a et 2006: A „Berufsakadeie” oktatási formát átalakítják a bolognai rendszernek megfelelő BS struktúrába 2009: az intézményt hivatalosan is átnevezik: “Duale Hochschule Baden-Württemberg (DHBW)”, a hallgatók száma meghaladja a 25,000-et, akkrediált vállalati partnerek száma pedig a 10,000-et Vállalati partnerek száma

11 A munkamegosztás alapelvei
Tárgy tudás Egyetem: elméleti ismeretek Vállalat: gyakorlati ismeretek Metodikai ismeretek Egyetem: kutatás, számítás Vállalat: projektmunka Professzionális képesítés Szociális készségek Egyetem: prezentációs technika Vállalat: tárgyakástechnika

12 A képzés struktúrája és munkamennyiségei

13 Tények és jellemzők (DHBW)
20 akkreditált intenzív duális program üzleti, mérnöki és szociális területen (B.A., B.Eng., B.Sc.) Jelen pillanatban 2000 aktív vállalati partner, aki hallgatói szerződéssel rendelkezik (piacvezetőktől egészen kisméretű vállalatokig) A stuttgarti intézmény 6800 kiválasztott és felvételizett hallgatóval rendelkezik, hallgató kezdte meg a tanulmányait 2009-ben 150 főállású, és 1800 külső (részállású, óraadó) oktatóval rendelkezik a stuttgarti kar A hallgatói lemorzsolódási arány 5-10% (szemben a német intézményekben általános 30%-al) A hallgatók átlagos tanulmányi ideje csak kismértékben haladja meg a 6 szemesztert A hallgatók számára attraktív forma, kötelezettség csak a 3 év vállalati ösztöndíj alatt van Kisméretű (25 fős) tankörök, akik viszont a teljes képzés alatt együtt maradnak Kismértékű szabadságfok, meghatározott tárgyak

14 Tények és jellemzők (DHBW)
Kötelező külföldi szemeszter (akár vállalati, akár egyetemi), az ETS alkalmazása, bár a tartalom a fogadó intézménnyel közvetlen egyeztetést igényel A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a résztvevő vállalatok folyamatos minőségi auditálása A résztvevő oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a vállalati szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban A résztvevő vállalatok közvetlenül elérik a képzésben résztvevő hallgatókat A végzett hallgatók alkalmazási aránya 85-90% A duális formában végzett hallgatók vállalaton belüli minősítése lényegesen jobb (példa: HP minősítési rendszere)

15 Hazai példák és az első eredmények
„A felsőoktatás magasabb sebességi fokozatba kapcsol”

16 Duális képzés – Kecskeméti Főiskola
A járműmérnöki alapszakon a duális képzés 2012 szeptemberében indult. Számok: duális képzésre jelentkezők száma 2012-ben > 300 duális képzésben rendelkezésre álló létszám Nagy vonzerőt jelent a képzés a hallgatók számára!

17 Duális képzés-Szombathely, Zalaegerszeg

18 Duális képzés – időbeosztás
A teljes képzési idő alatt: felerészben a Főiskolán felerészben a vállalatnál tanulnak, dolgoznak a hallgatók

19 Első eredmények és visszacsatolások Török Erika, Pap-Szigeti Róbert, Ailer Piroska “A Kecskeméti Főiskola duális képzésének monitoring vizsgálata a hallgatók visszajelzései alapján” Hallgatói motíváció Rövid távon: szakmai gyakorlati tapasztalat szerzése, gyorsabb munkakezdés a rövidebb, de intenzívebb képzés miatt, modern technológiák megismerése Hosszú távon: lényegesen jobb elhelyezkedési lehetőség a munkaerőpiacon

20 Első eredmények és visszacsatolások Török Erika, Pap-Szigeti Róbert, Ailer Piroska “A Kecskeméti Főiskola duális képzésének monitoring vizsgálata a hallgatók visszajelzései alapján” Eredmények A duális hallgatók mindkét foglalkoztató cégnél több kreditet vettek fel és teljesítettek sikeresen, mint a nem duális képzésben tanuló társaik, és ebből adódóan göngyölt kreditátlaguk is magasabb. Az első tanév két félé súlyozott átlagait összevetve azt láthatjuk, hogy a duális képzésben tanuló hallgatók az első félévben kb. 0,4-del, a második félévben közel 0,7-del jobb átlagot értek el, mint a szintén járműmérnöki képzésben részt vevő társaik Lemorzsolódás gyakorlatilag nincs (1 hallgató külföldi képzés miatt) A mintatantervet követik, az alapképzést 7 féléven belül befejezik a hallgatók

21 Törvényi és rendeleti háttér, aktuális állapot
„A felsőoktatás magasabb sebességi fokozatba kapcsol”

22 Duális típusú képzések az országban Példák
Jelenleg is folyó képzések: Széchenyi István Egyetem – az Audival és más cégekkel közösen Miskolci Egyetem – ipari tanszék formában folytatott duális képzés Nyugat-Magyarországi Egyetem – Zalaegerszegen mechatronikai képzés Kecskeméti Főiskola Tervezett képzések (az Nftv által meghatározott kereteken belül): Nyugat-Magyarországi Egyetem – Szombathelyi gépészmérnök képzés Szegedi Tudományegyetem – szociális szakemberképzés Szolnoki Főiskola – több területen Miskolci Egyetem – informatika Óbudai Egyetem – több területen különböző cégekkel, pl. Salgótarjánban csak ilyen formában ….

23 Nftv. Szerinti képzés kialakításának státusza
Az Nftv. Júliusi módosítása lehetőséget teremtett a “duális” formában folyó képzés létrehozására A törvény létrehozta a Duális Képzési Tanácsot, amely Akkreditálja a vállalatot Meghatározza azokat a területeket is, amelyeken valóban van értelme a duális képzésnek, és a sikeres megvalósításának biztosítottak a feltételei, és engedélyezi a képzés indítását A Duális Képzési Tanácsba delegál: két tagot az oktatásért felelős miniszter: két tagot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egy tagot az agrárpolitikáért felelős miniszter egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter: három tagot a Magyar Rektori Konferencia: két tagot a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara: egy tagot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: egy tagot a Magyar Mérnöki Kamara: A tagok kinevezése az elkövetkező hetekben történik meg

24 A képzés főbb jellemzői
Duális formában folyó képzést csak meglévő alapszakra lehet akkreditáltatni (az eredeti tartalom nem sérülhet) A képzés indításához a Duális Képzési Tanácshoz be kell nyújtani: A képzés indításának indoklását Az intézményi tanrendet A vállalati tananyagot Az egyetem és vállalat közötti szerződést A “vállalat”-nak megfeleltethető vállalatok konzorciuma is, amennyiben az akkreditációs feltételeket közösen és fenntartható módon tudják teljesíteni

25 A képzés indításának ütemezése I.
(csütörtök) – felsőoktatási intézmény benyújtja a DKT részére a duális képzés indításának engedélyezéséhez szükséges dokumentumokat (szenátusi határozat, megállapodás céggel, tanterv, kapacitásszám, terület megjelölése) (kedd) –DKT dönt az akkreditációról (szerda) – Oktatási Hivatal közzéteszi felvételi tájékoztatót (Korm.r. 3.§ (4) bekezdés b) pont) – felvételi tájékoztató módosítására utolsó lehetőség (Korm.r. 3.§ (5) bekezdés) – képzésre jelentkezés határideje (Korm.r. 8.§ (1) bekezdés b) pont)

26 A képzés indításának ütemezése II.
– cég közzéteszi a jelentkezők felmérésének eredményét (tehát, hogy kit vállal felvenni szeptemberben) (csütörtök) – jelentkezési sorrend változtatásának utolsó időpontja, amennyiben a ponthatárhúzás (Korm.r. 10.§ (3) bekezdés: ponthatárhúzást megelőző 14. napig) (csütörtök) –ponthatárhúzás feltételezett időpontja (Korm.r. 26.§ (1) bekezdés b) pont: legkésőbb augusztus 05.) (kedd) – tanévkezdés feltételezett időpontja (nem írja elő jogszabály) (kedd) – beiratkozás, hallgatói szerződés (céggel) megkötésének feltételezett időpontja – októberi statisztika leadása

27 Köszönöm a figyelmet!