Gáspár Bencéné Dr. Vér Katalin

Az előadások a következő témára: "Gáspár Bencéné Dr. Vér Katalin"— Előadás másolata:

1

2 Gáspár Bencéné Dr. Vér Katalin
Az SQL nyelv elemei Gáspár Bencéné Dr. Vér Katalin nyomán Barna Róbert KE GTK Informatika Tanszék

3 Mi is az az SQL Az SQL, azaz Structured Query Language (strukturált lekérdezőnyelv) relációs adatbázis-kezelők lekérdezési nyelve. Angol nyelvterületen 'eszkjuel' a kiejtése. A hagyományokhoz való hűség jegyében sokan 'szíkvel'-nek ejtik, ugyanis korábban Structured English Query Language (SEQUEL) volt az elnevezés, és ezt rövidítették le.

4 Az SQL története Alapjait az IBM-nél fektették le, még az 1970-es években (SEQUEL). Elvi alapot a relációs adatmodell szolgáltatott, amit Edgar F. Codd 12 szabállyal írt le. Az IBM, az Oracle és más gyártók is érdekeltek voltak egy szabványos lekérdező nyelv kifejlesztésében, amivel a relációs adatbázisok „programozhatók” lehettek. Az iparági összefogással létrejött ANSI NCITS (National Committee on Information Technology Standards) H2 csoport lerakta az SQL alapjait.

5 Az SQL története A szabványt az ANSI (Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet – American National Standards Institute) 1986-ban, az ISO (International Organization for Standardization) 1987-ben jegyezte be. Az első változatot SQL86 néven szokták emlegetni. Az SQL-t folyamatosan továbbfejlesztették, hat jelentős kiadást különböztetünk meg: SQL86, SQL89, SQL92, SQL99, (v. más néven: SQL3) SQL:2006, SQL:2008

6 Az SQL tulajdonágai Az SQL egy szabványosított lekérdező nyelv, melyet több relációs adatbáziskezelő ismer, különböző operációs rendszeri környezetben. Az SQL nem algoritmikus nyelv, nem tartalmaz algoritmus szerkezeteket (elágazás, ciklus stb.).

7 Az SQL tulajdonágai Az SQL halmaz orientált nyelv, mely a relációkon dolgozik. A halmaz orientáltság azt jelenti, hogy nem kell definiálni a művelet végrehajtásának lépéseit, hanem a feladat nem eljárás szerű megfogalmazását kell megadni, melyek a reláció vagy relációk kiválasztott sorain hajtódnak végre.

8 Az SQL felhasználási lehetőségei
Az SQL nyelv két felhasználási lehetősége: önálló SQL, vagy 4. generációs eszközbe építve beágyazott SQL Az SQL nyelv önálló felhasználása esetén csak a nyelv utasításai állnak rendelkezésre. Ilyen eszközök a jelentés készítő, az űrlap készítő vagy menü készítő lehet. A beágyazott SQL esetén egy harmadik generációs algoritmikus nyelvbe (C, PL/SQL, Pascal FORTRAN, PHP stb.) ágyazva alkalmazzuk az SQL nyelv elemeit.

9 Az SQL elemei Az SQL a következő elemekre osztható:
Adat definiciós nyelv (Data Definition Language – DDL), Adatmanipulációs nyelv (Data Manipulation Language, DML), Lekérdező nyelv (Data Query Language – DQL) , Adatvezérlő nyelv (Data Control Language, DCL). Az SQL utasítások kulcsszavakból (SQL names, keywords), azonosítókból, műveleti jelekből, literálokból (számszerű, dátumjellegű, szöveges konstansok) állnak. Minden utasítást pontosvesszővel kell lezárni.

10 Adattípusok a DBASE IV-ben
A dBase nyelv gyakorlatilag az adatbázisokkal egyidõs, egyike a legelsõ adatbáziskezelõ nyelveknek. Mint ilyen, nem is tekinthetõ igazán programozási nyelvnek, pusztán az adatbázisokon gyakran végzett műveletek leírására és fájlban való rögzítésére szolgáló eszköznek. Ez volt az első széleskörben elterjedt adatbázis kezelő program. Az alap ötlet Wayne Ratliff-tól származik aki 1978-ban assembly-ben írt egy adatbázis programot (még CP\M alá) hogy segítse az irodai futball-házibajnokságot. dBase II was the first widely used database management system (DBMS) for microcomputers. (1981–1983) dBASE III was the first release written in the C programming language to make it easier to support and port to other platforms. (1983–1985) dBASE IV The new version was going to be more powerful, faster, easier to create databases with, improved indexes, networkable, support SQL internally as well as interact with SQL Server, and would include a compiler. (1988–1990) A dBase IV öt alapmezőtípust támogat: Numerikus (N) Szöveges (C) Dátum (D) Logikai (L) Memo (M)

11 Adattípusok a DBASE IV-ben
Karakteres (C): Max 254 hosszú tetszőleges szöveges adat karakterenként egy byte-on ASCII kódban helyigény szöveg hossza + 2 byte. Numerikus (N): Előjeles számok ábrázolására alkalmas. Az egyetlen, matamatikai műveletek végrehajtására alkalmas típus. Dátum (D): 8 karakter hosszú (hónap/nap/év). Értelmezettek rajta bizonyos alapműveletek pl. egészszám hozzáadása ill kivonása egy dátumból, vagy dátumok összegének, különbségének meghatározása) Logikai (L): Tetszőleges kétértékű adat tárolására. Mérete 1 byte. Memo (M): Tetszõleges karakteres szöveges adat tárolására alkalmas. A felső határát a használt szerkesztő határozza meg. Az adatbázisban mindig 10 karakternyi helyet foglal el. A tartalom maga külön .dbt kiterjesztésű fájlban tárolódik.

12 SQL adattípusok MS Acces 2003
Tárolási méret Leírás BINARY Karakteren-ként 1 bájt Bármilyen adat tárolására alkalmas. Az adatokon semmilyen átalakítás nem történik (például szöveggé alakítás). Az adatok kimenetként később is a bináris mezőbe való beíráskor megadott formában jelennek meg. BIT 1 bájt Yes és No értékeket, valamint mindig két lehetséges érték egyikét tartalmazó mezők. MONEY 8 bájt Rögzített tizedes jegyű számok a következő értékhatárok között:  – ,5808 és ,5807

13 SQL adattípusok MS Acces 2003
Tárolási méret Leírás REAL 4 bájt Egyszeres pontosságú lebegőpontos szám a következő határok közt: – 3,402823E38 és – 1,401298E-45 között negatív értékek esetén, + 1,401298E-45 és + 3,402823E38 között pozitív értékek esetén, és 0. FLOAT 8 bájt Dupla pontosságú lebegőpontos szám a következő határok között: – 1, E308 és – 4, E-324 negatív értékek esetén, + 4, E-324 és + 1, E308 között pozitív értékek esetén, és 0.

14 SQL adattípusok MS Acces 2003
Tárolási méret Leírás TINYINT 1 bájt 0 és 255 közötti egész szám. SMALLINT 2 bájt Kisebb egész szám – és között. INTEGER 4 bájt Nagyobb egész szám – és között. DECIMAL 17 bájt Pontos numerikus adattípus, amelynek értékei és között lehetnek. Megadhatja mind a pontosságot (a szám hány jegyet tartalmaz: 1-28), mind pedig a tizedesjegy-pontosságot (hány tizedes jegyet tartalmaz: 0 - megadott pontosság). Az alapértelmezés szerinti pontosság: 18, a tizedesjegy-pontosság pedig nulla.

15 SQL adattípusok MS Acces 2003
Tárolási méret Leírás DATETIME (Lásd: DOUBLE) 8 bájt A 100. és év közé eső dátum- vagy időpontérték. UNIQUE-IDENTIFIER 128 bit Egyedi azonosítószám távoli eljáráshívásokhoz. TEXT 2 bájt/ karakter Nulla és 2,14 GB közötti terjedelmű. IMAGE Szükség szerinti Nulla és 2,14 GB közötti terjedelmű. OLE objektumok esetén használatos. CHARACTER Nulla és 255 karakter közötti terjedelmű.

16 A példák olvasása A parancsok ismertetésénél
NAGY betűvel az SQL parancsokon belüli fix szöveg, kisbetűvel a felhasználó által megadható részek, [ ] szögletes zárójelbe a parancsok elhagyható részei, ... (három pont) az előző rész ismételhetőségére utal, | (függőleges vonal) jelet az egymást kizáró paraméterek közé, ezek közül csak egy adható meg.

17 Az adat definíciós nyelv
Segítségével hozhatjuk létre illetve szüntethetjük meg a relációkat, az indexeket illetve a nézet táblázatokat. A nézet táblázat az adatbázisban fizikailag nem létező relációs műveletek (szelekció, projekció, összekapcsolás, halmazműveletek) segítségével létrehozott táblázat, mely a relációkhoz hasonlóan kezelhető

18 Adatdefiniáló utasítások
A relációk létrehozása CREATE TABLE reláció_név (attribútum_név adattípus [(szélesség)] [NOT NULL]. (attribútum_név adattípus [(szélesség)] [NOT NULL]. ... ); Névadási szabályok: a névben csak az angol ABC betűi, a számjegyek és az _, #, $ karakterek szerepelhetnek ??? a névnek betűvel kell kezdődnie a neveknek hatáskörükön belül egyedinek kell lennie (nem lehet egy adatbázisban két azonos nevű reláció, egy relációban két azonos nevű attribútum, stb.)

19 Adatdefiniáló utasítások
Táblák módosítása ALTER TABLE reláció_név ADD attribútum_név adattípus [(szélesség)]; Teljes táblák törlése DROP TABLE reláció_név; Nézettáblák létrehozása, módosítása, törlése létező reláción vagy relációkon végrehajtott művelet eredményét tartalmazó olyan új táblázat, amely mögött a valóságban nem áll megfelelő táblázat CREATE VIEW nézettábla_név [alias_név, alias_név ...] AS lekérdezés;

20 Az adatmanipulációs nyelv
Az SQL adatmanipulációs része biztosítja a relációk feltöltését, az attribútumok módosítását és a sorok törlését.

21 Az adatmanipulációs utasítások
Új sorok beszúrása INSERT INTO táblanév [(mező_név_1, mező_név_2, ...)] VALUES (érték, érték, ...); A mezők tartalmának módosítása UPDATE reláció_név SET attribútum_név = érték, attribútum_név = érték, ... [WHERE feltétel]; Sorok törlése DELETE FROM reláció_név [WHERE feltétel];

22 A lekérdező nyelv Figyelem! A szelekció művelete és a SELECT utasítás
A lekérdező nyelv egyetlen utasításból (SELECT) áll, mely számos alparancsot tartalmazhat, és a lekérdező utasítások többszörös mélységben egymásba ágyazhatók. Figyelem! A szelekció művelete és a SELECT utasítás csak nevében hasonló, egymásnak nem felelnek meg.

23 A lekérdező utasítás SELECT [DISTINCT] oszloplista projekció FROM táblanév_lista Descartes-szorzat [WHERE feltétel] szelekció [GROUP BY oszloplista] csoportosítás [HAVING feltétel] csoport-feltétel [ORDER BY oszloplista]; rendezés A projekció során egy tábla oszlopai közül csak bizonyosakat őrzünk meg az eredmény táblában. A szelekció művelete során egy relációból csak az adott feltételt kielégítő sorokat őrizzük meg az eredmény relációban

24 Descartes (direkt) szorzat
A és B direkt szorzatának eredményeképpen olyan számpárokat kapunk, amelyek-nek első tagja A-nak eleme, második tagja B-nek eleme. A 1 2 3 B 7 8 A × B {1,7} {1,8} {2,7} {2,8} {3,7} {3,8}

25 Descartes (direkt) szorzat
A reláció szó „eredetileg” kapcsolatot jelent, és a matematikában a reláció alatt több alaphalmaz Descartes szorzatának egy részhalmazát értik. Minden tábla a hozzá tartozó rekordtípus elméletileg lehetséges előfordulásainak egy részhalmazát tartalmazza, ahol minden rekordelőfordulás a mezőkhöz tartozó domain halmazokból tartalmaz egy-egy elemet az egyes mezőiben, így egy rekordelőfordulás nem más, mint a domain halmazok Descartes szorzatának egy eleme. Így maga a tábla, vagy reláció nem más, mint a domain halmazok Descartes szorzatának egy részhalmaza, tehát a tábla, a reláció matematikai értelemben is megfelel a reláció definíciójának. A domain alatt a mező által felvehető értékek halmazát értjük.

26 Descartes (direkt) szorzat

27 A lekérdező utasítás A SELECT utasítás alapváltozata:
SELECT [DISTINCT] oszloplista FROM táblanévlista [WHERE feltétel]; A felsorolt táblák Descartes-szorzatából szelektáljuk a feltételnek eleget tévő sorokat, majd ezekből projekcióval választjuk ki az eredménytábla oszlopait. A DISTINCT opciót akkor kell kiírni, ha az azonos sorokból csak egyet kívánunk megtartani. Ha az oszloplista helyére * karaktert írunk, ez valamennyi oszlop felsorolásával egyenértékű. A SELECT legegyszerűbb változatával adattábla listázását érhetjük el. (SELECT * FROM Diak;)

28 A lekérdező utasítás SELECT [DISTINCT] oszloplista FROM táblanévlista [WHERE feltétel]; A WHERE záradékban feltételt kell megadni, és csak a feltételnek megfelelő sorokat válogatja ki. A kifejezések elemei lehetnek oszlopok nevei, operátorok, mezőkre vonatkozó függvények. Csak azonos típusú kifejezéseket hasonlíthatunk össze (pl. numerikust numerikussal stb.). Ha több feltételt is megadunk akkor meg kell adni a feltételek közötti viszonyt is az AND, az OR és a NOT szavakkal.

29 A lekérdező utasítás SELECT [DISTINCT] oszloplista FROM táblanévlista [WHERE feltétel]; Az összehasonlításra használható operátorok: <, >, <=, >=, =, valamint nem egyenlő: != vagy <>. Egy mező értéke, két határérték között van-e? mezőnév BETWEEN érték1 And érték2 Adott értékek között van-e: mezőnév IN (érték1, érték2, …) Megfelel-e a mintának: mezőnév LIKE minta Mintában használható helyettesítő karakterek: *, ?, #, [karakterlista], [!karakterlista]

30 Adatvezérlő nyelv Az adatvezérlő utasításokkal az adatvédelmi és a tranzakció-kezelő műveletek hajthatóak végre.

31 Adatvezérlő utasítások
Védelemmel, jogosultságokkal kapcsolatos utasítások Adott felhasználónak az adatbázis valamelyik objektumára valamilyen jog adása: GRANT jog ON objektum TO {felhasználó|PUBLIC} [WITH GRANT OPTION]; Jogok: SELECT (olvasási), UPDATE (módosítási), INSERT (beszúrási), DELETE (törlési. Objektum pl.: Tábla, lekérdezés, … Felhasználói név vagy PUBLIC = mindenki A felhasználó a kapott jogot továbbadhatja másoknak: WITH GRANT OPTION

32 Adatvezérlő utasítások
Védelemmel, jogosultságokkal kapcsolatos utasítások Jog visszavonása felhasználótól REVOKE jog ON objektum FROM felhasználó;

33 Adatvezérlő utasítások
Tranzakciókezelő utasítások Műveletek eredményének véglegesítése COMMIT; Műveletek eredményének visszagörgetése ROLLBACK;

34 Házi feladat 2. A megismert SQL utasítás mindegyikére (kivéve az adatvezérlő utasítások) 1-1 konkrét példát írni az előzőleg elkészített házi feladat adatbázisába! Az Adat definiciós nyelv és az Adatmanipulációs nyelv utasításainak hozzanak létre egy SQL utasítások nevű táblát. Ebben hozzanak létre egy Utasítás nevű, Feljegyzés típusú mezőt. Ebbe írják bele a két utasítást! A Lekérdező nyelv utasítását a Lekérdezések, SQL nézetében lehet megadni. A kész feladatot mellékleteként kérem elküldeni a címre .

35 A házi feladat beérkezésének végső határideje:
Leadási határidő A házi feladat beérkezésének végső határideje: 2012. november

36 Köszönöm a figyelmet!