AJÁNLÁSOK AZ AKTÍV ÉS FELELŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA NEVELÉS STRATÉGIÁJÁHOZ A Stratégia készítő bizottság tagjai: Falus Katalin Galambos Rita Kende Ágnes Mihály.

Az előadások a következő témára: "AJÁNLÁSOK AZ AKTÍV ÉS FELELŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA NEVELÉS STRATÉGIÁJÁHOZ A Stratégia készítő bizottság tagjai: Falus Katalin Galambos Rita Kende Ágnes Mihály."— Előadás másolata:

1 AJÁNLÁSOK AZ AKTÍV ÉS FELELŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA NEVELÉS STRATÉGIÁJÁHOZ A Stratégia készítő bizottság tagjai: Falus Katalin Galambos Rita Kende Ágnes Mihály Ottó Setényi János Szelényi Zsuzsanna

2 Aktualitása demokrácia deficit társadalmi feszültségek
világméretű gazdasági válság társadalmi kohézió szolidaritás tolerancia iránti igény aktív és felelős állampolgár - nem velünk született - nevelés

3 Definíciók Aktív/felelős állampolgári szerep:
közösségekben és a közéletben való tudatos és felelős részvétel a kölcsönös tisztelet alapján. Aktív szerepvállalás, amely összhangban van az emberi jogokkal és a demokráciával, így az erőszakmentesség jellemzi. Felelős szerepvállalás, amely mind egyéni, mind közösségi szinten megjelenik, és tudatos döntéshozást, valamint a döntések következményeinek mérlegelését és vállalását is jelenti.  Az állampolgári szerep gyakorlásának színterei: család, iskola, munkahely, lokális terület (település, kerület, lakótelep), helyi, térségi, nemzeti, regionális, európai és globális szint. Az állampolgári szerep tartalmi dimenziói: kulturális, társadalmi, politikai, gazdasági és környezeti területeket ölelnek fel. Aktív/felelős állampolgári szerepre nevelés: formális, nem-formális és informális lehetőségek összessége, amelyek az élet bármelyik szakaszában az aktív/felelős állampolgári szerepvállalást ösztönzik vagy segítik.

4 Az aktív/felelős állampolgári nevelés célja
a diákok képessé váljanak arra, hogy gondolkodó és felelős módon vegyenek részt a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben. Ahhoz, hogy erre képesek legyenek, nemcsak bizonyos ismeretekre, hanem bizonyos készségek és attitűdök = kompetenciák fejlesztésére is szükség van.

5 Nemzetközi kitekintés
EU –ban az 1990-es évektől kerül a középpontba A politikai-társadalmi rendszer megerősítését Hagyományos demokráciákban az értékek megerősítését Volt szocialista országokban kiépítését, elfogadatását szolgálja Eltérő fókuszok – képviseleti demokrácia mellett gazdasági, fogyasztóvédelmi, kulturális, globális kihívások, stb. Eltérő megoldások Oktatási vagy azon kívüli kiindulópont Önálló terület, vagy az az egész oktatást átható stratégia Tantárgy vagy interdiszciplináris, kereszttantervi megközelítés

6 Hazai helyzetkép A 90-es években elindult hazai fejlesztések, adaptációk: a demokratikus állampolgárság egy-egy fontos részeleme (pl. kisebbségek, konfliktuskezelés, tolerancia, másság, Holocaust) vagy a teljes körű állampolgári nevelés A Bizottság ajánlása a teljes körű állampolgári nevelést célozza meg. Az állampolgári szocializáció színterei családi szocializáció iskola különböző közösség(ek)

7 Tartalmi szabályozás A NAT (2007) – három követelménytípusban:
mint cél, ti. mint kulcskompetencia: „Szociális és állampolgári kompetencia” mint kiemelt fejlesztési feladat (kereszttantervi feladat): „Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés” mint az „Ember és társadalom” műveltségi terület egyik komponense

8 Konkrétan az iskolában
Iskola Három tantárgy – érettségi Kevés az erre képzett tanár Vannak jó gyakorlatok (iskolai élet demokratizálása, diákönkormányzatok megújítása, témahetek, helyi kezdeményezések helyi közösséggel, szülők bevonásával stb.) Pedagógusképzés és továbbképzés A pedagógusokat az új kihívásokra kell felkészíteni (nem frontális tanítás- tanulás, nyitott , egyértelműen nem megválaszolható kérdések, a pedagógus új szerepben) Tanárképzési követelmény – már bekerült a pedagógus kompetenciák közé!

9 Ajánlások Az iskola szintjén a diák önkormányzat szerepének tisztázása
az állampolgári nevelésben végzett tanórai vagy tanórán kívüli munkát az iskola és a fenntartó szakmai tevékenységként való elismerése közös tantestületi továbbképzések az iskola „átvilágítása” a demokratikus értékrend érvényesülése szempontjából pedagógiai módszerek megújítása más programokkal való kapcsolódás pl. az iskolai erőszak ellenes illetve a biztonságos iskola megteremtését célzó, illetve fenntartható fejlődés programokkal téma- vagy projekthetek társadalmi kérdések mentén az iskola nyitottá alakítása, iskolai vagy lakóközösségi önkéntes vagy közösségi szolgálati programokkal együttműködés a terület releváns szakmai és civil szervezeteivel együttműködés más iskolákkal, iskolahálózatok létrehozása.

10 Együttműködési lehetőségek
Civil szféra sok jó, adaptált és saját fejlesztésű program elszigeteltek, nincs hatékony együttműködés sem egymással, sem az iskolákkal Ajánlások tematikus adatbank létrehozása a téma határozott megjelenítése szakmai fórumokon együttműködés iskolákkal, iskolafenntartókkal és tanárképző intézményekkel az általuk adaptált illetve kifejlesztett külföldi és hazai jó gyakorlatok megosztása a széles szakmai közönséggel az oktatási intézmények érdekeltté tétele a felelős állampolgári szerepre való felkészítésben, és a megbízható civil szervezetekkel való együttműködésben.

11 Együttműködési lehetőségek
Média Helyi szinten: a helyi média bevonása az állampolgári- és médianevelésbe. Iskolai szinten: iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap vagy az iskolai zártláncú televízió működtetése.