Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.

Az előadások a következő témára: "Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac."— Előadás másolata:

1 Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.

2 Munkapiac Adásvétel tárgya: munkaerő
Háztartási szektor munkaerő kínálata Vállalati szektor munkaerő kereslete 3

3 Munkapiaci kínálatot befolyásoló tényezők
demográfiai folyamatok és jellemzők (szaporodás, migráció, összetétel) munkaerőforrás nagysága (várható életkor, szellemi, fizikai képességek, egészség állapot) munkavállalási hajlandóság (munkaidő vs. szabadidő, bér vs. segély) gazdasági aktivitás (foglalkoztatottak, munkanélküliek, inaktívak) 4

4 Kényszerű (strukturális, konjunkturális)
Önkéntes (frikciós) Kényszerű (strukturális, konjunkturális) 8

5 A makrogazdaság kínálati oldala A MUNKAPIAC ÉS AZ ÖSSZKÍNÁLAT
Munkaképes korú lakosság: a népesség azon része, amelyik a tanulási illetve a képzési fázison túl van, és a nyugdíj korhatár előtt áll. Aktív népesség: a népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni. Inaktív népesség: tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban.

6 Aktív népesség A munkaerőpiaci statisztikában az aktív népességet (NA) tekintik munka-kínálatnak. Az aktív népesség nő: teljes lakosság nő: demográfiai okok; bevándorlás. aktív és inaktív népesség közötti átjárhatóság által

7 Munkanélküliség csoportosítása
Kényszerű munkanélküliség pl. konjunkturális munkanélküliség strukturális munkanélküliség Önkéntes munkanélküliség pl. frikcionális munkanélküliség Természetes munkanélküliség 13

8 Mutatók: Aktivitási ráta: Aktív népesség / Munkaképes korú népesség
Munkanélküliségi ráta: Munkanélküliek száma / Aktív népesség Foglalkoztatási ráta: Foglalkoztatottak/Munkaképes korú népesség

9 Munkakínálati függvény
Egyéni munkakínálati függvény a mikróban Az aggregált munkakínálat nagysága a reálbér növekvő függvénye, megmutatja, hogy különböző reálbérszint mellett hányan kívánnak munkát vállalni Jellemzői: Nem indul az origóból (minimálbér) felső határ az aktív népesség Rugalmatlanabb, mint az egyéni kínálati függvény o o o 5

10 Munkakínálati függvény
A munkakínálati döntések során a reálbért (W/P) vesszük figyelembe, mely megmutatja, hogy a pénzbérért mennyi árut lehet vásárolni, vagyis mekkora a nominálbér (W) vásárlóereje. Reálbér= Nominálbér/Árszínvonal

11 A munkakínálati függvény
(NS) a háztartások munkakínálatát adja meg a reálbér függvényében. NS NA N W/P (W/P)1 (W/P)0 NA=Aktív népesség száma

12 A munkakereslet A munkakeresleti függvény: (ND) a vállalatok munkakeresletét (az alkalmazni kívánt létszámot) mutatja a reálbér függvényében. W/P ND N

13 Munkakereslet Feltételezzük a csökkenő határtermelékenységet (hozadék), ld. mikroökonómia Ha N nő csökken W/P és N között negatív a kapcsolat (fordított arányosság)

14 Munkakereslet A profitmaximalizáló vállalatok munkakereslete: REÁLBÉR = HATÁR-TERMELÉKENYSÉG

15 Munkakereslet algebrai meghatározása, Cobb-Douglash függvény esetén
Minden W/P-hez hozzárendelünk egy ND-t

16

17

18 Munkakereslet lineáris közelítéssel
W/P ND N

19 Munkapiac a neoklasszikus modellben
A munkapiac tökéletesen működik A nominálbér mozgása automatikusan létrehozza a munkapiaci egyensúlyt Megvalósul a teljes foglalkoztatás A teljes foglalkoztatás mellett a makrogazdaság kibocsátása maximális lesz POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÁS 15

20 Munkapiac a neoklasszikus modellben
Mivel a nominálbér rugalmas, a munkapiac mindig megtisztul W/P NS ND W/P* Nf N

21 A munkapiaci egyensúly
Ha Munkakínálat > Munkakereslet  akkor a nominálbér csökken. Ha Munkakereslet > Munkakínálat  akkor a nominálbér emelkedik W/P NS ND N*: teljes foglalkoztatás W/P*: egyensúlyi reálbér (W/P)* N N*

22 Munkanélküliség NS ND N0 N` NA Uö: önkéntes UK: kényszerű
Munkanélküliség a neoklasszikus modellben mindig önkéntes, ha csak valamiért nem merev a nominálbér. Akkor lenne kényszerű is. Valójában a keynesi modellben lesz feltétel. W/P NS UK ND Uö: önkéntes UK: kényszerű (W/P)0 UÖ N0 N` NA N

23 Munkanélküliség fajtái
Önkéntes (Uö): a munka nélkül maradt dolgozó tudatos, egyéni döntése. A fennálló reálbéréért nem hajlandó munkába állni, még keresi a megfelelő állást. Uö=NA-NS (aktív népesség-munkakínálat.) Kényszerű (UK): az adott reálbér mellett NS >ND.

24 Aggregált kínálati függvény meghatározása a neoklasszikus modellben:
Kifejezi, hogy különböző árszínvonal mellett a vállalati szektor mennyit szándékozik termelni (tervezett árszínvonal – tervezett kínálat nagysága) A neoklasszikus modellben az aggregált kínálat független az árszínvonaltól vagyis: AZ AGGREGÁLT KÍNÁLAT MINDEN ÁRSZÍNVONAL MELLETT MEGEGYEZIK A POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÁSSAL Az aggregált kínálati függvény árszínvonal szerinti rugalmassága 0 16

25 NS Y(KN) ND N 17

26 Hogyan hat? Nominálbérek változása Technológiai változás Tőkeállomány
Tömeges bevándorlás 18

27 Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén
II. Ys I. W/P P A kibocsátás független az árszínvonaltól csak a munkapiac függvénye A reálbér független az árszínvonaltól YP W/P Y Potenciális kibocsátás ND A munkapiac egyensúlyban van Ns Y(N) III. N IV. A tőkeállomány növekedésének hatása az összkínálatra P (W/P)2 (W/P)1 Ys1 Ys2 W/P W/P Y (YP)1 (YP)2 Y Ns ND1 ND2 Y(K2 ,N) Y(K1 ,N) ND2 Ns Y(N)2 ND1 Y(N)1 N N A munkakereslet eltolódása a tőke- állomány növekedésének hatására N A termelési függvény eltolódása tőke- állomány növekedésének hatására

28 Munkapiaci egyensúly Max. foglalkoztatottak,
tőkeállomány Munkapiaci kereslet Termelési függvény technológia Munkaerő kínálat Munkapiaci egyensúly Max. foglalkoztatottak, Egyensúlyi reálbér w Árszínvonal a pénzpiacról Potenciális jövedelem 19

29 Neoklasszikus árupiac
A kínálat a meghatározó Say-törvény

30 ÁRUPIAC Gazdasági szereplők termékek és szolgáltatások iránti kereslete = Vállalati szektor kínálata

31 Fogyasztási kereslet A háztartások intertemporális döntései alapján határozható meg Y= C+S Jelen és jövőbeni fogyasztásból származó összhaszon maximalizálása A fogyasztás és a megtakarítás a kamatláb függvénye

32 Fogyasztási függvény A kamatláb különböző értékeihez rendeli hozzá a fogyasztás különböző értékeit Negatív meredekség YP i C(i) Y,C

33 Megtakarítási függvény:
A kamatláb függvénye Pozitív meredekség i YP C(i) S(i) Y,C, S

34 Mi határozza meg a kamatláb nagyságát?
értékpapírok iránti kereslet Értékpapír piac Tőkekínálat = rendelkezésre álló befektethető tőke Megtakarítási függvény S(i)

35 Tőkekereslet Vállalati szektor támasztja
Beruházások finanszírozásának forrása Függ: kamatlábtól, várakozásoktól Beruházási függvény = tőkekeresleti függvény i I

36 Mitől függ a kamatláb nagysága?
= Megtakarítások S Beruházások I Egyensúlyi kamatláb

37 Árupiaci egyensúly I(i)=S(i)
Az egyensúlyt a kamatláb mozgása teremti meg. I(i)=S(i) i YP ie C(i) S(i) ie I,S,C I I(i) + C(i)=Y I(i)= S(i) Y,C, S I=S C

38 Kormányzati beavatkozás
Módosítja a rendelkezésre álló jövedelmet Keresletet teremt az árupiacon Kiszorító hatás (a magánszektor keresletét csökkenti) A makrogazdasági jövedelem nagyságát nem képes befolyásolni, csak annak megoszlását !!!

39 Adózás hatása Módosítja a rendelkezésre álló jövedelmet
Csökkenti a fogyasztást saját nagyságával A makrogazdasági jövedelem nagyságát nem képes befolyásolni, csak annak megoszlását !!!

40 Kormányzati kiadás hatása
Növeli az árupiaci keresletet Kiszorító hatás (a magánszektor keresletét csökkenti) Mind a fogyasztás, mind a beruházás csökken A makrogazdasági jövedelem nagyságát nem képes befolyásolni, csak annak megoszlását !!!