A KÖRNYEZET ÉS A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK EGYES GLOBÁLIS KÉRDÉSEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi.

Az előadások a következő témára: "A KÖRNYEZET ÉS A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK EGYES GLOBÁLIS KÉRDÉSEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi."— Előadás másolata:

1 A KÖRNYEZET ÉS A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK EGYES GLOBÁLIS KÉRDÉSEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi Gazdaságtan szak, Proszeminárium Békásmegyer, 2012. február 27.

2 A környezet és a közlekedési folyosók egyes globális kérdései 4 A környezetről röviden 4 A fenntarthatóságról általában –Amiről kevés szó lesz: klíma, kibocsátások, üzemanyagok… –„Fenntartható mobilitás” ? (Nem a mobilitás mértékét akarjuk fenntartani) 4 Térbeli fenntarthatóság –Fenntarthatóság és térbeli dimenziója –Mit tehet a közlekedés? –Mire szolgálnak a folyosók – és mire nem jók

3 A környezetről röviden 4 A környezetvédelem fókuszának változása 1972-2012 4 A Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 4 A Európai Unió környezetvédelmi alapelvei 4 A tanulságok összefoglalása

4 A környezetvédelem fókuszának módosulása az elmúlt negyven évben 4 „1972” A Római Klub jelentése „A növekedés határai” ENSZ konferencia Stockholm 1973 olajár-robbanás A környezetvédelem megközelítésmódja felértékelődik 4 Három-négy évtized alatt a súlypontok módosulnak 4 Hol kell beavatkozni? Erőforrások kimerülése => környezet terhelése (szennyezése) 4 Mikor kell beavatkozni? A prevenciós skálán való eltolódás 4 Ki dönthet a tennivalókról? A szabályozás centruma eltolódott

5 A környezetvédelem fókuszának módosulása az elmúlt negyven évben 4 A szabályozás centruma eltolódott 4 Adminisztratív limitek, jogszabályok, hatósági előírások 4 jogos-nem jogos: bürokratikus logika 4 Piackonform szabályozás – hatékonysági mérlegelés 4 megéri – nem éri meg: technokratikus logika 4 Társadalmi elfogadottság szükségessége 4 illik – nem illik: laikus megközelítés jogosultsága

6 A környezetvédelem fókuszának módosulása az elmúlt negyven évben 4 Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése)

7 A környezetvédelem fókuszának módosulása az elmúlt negyven évben 4 Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

8 A környezetvédelem fókuszának módosulása az elmúlt negyven évben 4 Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

9 A környezetvédelem fókuszának módosulása az elmúlt negyven évben 4 Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

10 A környezetvédelem fókuszának módosulása az elmúlt negyven évben 4 Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

11 A környezetvédelem fókuszának módosulása az elmúlt negyven évben 4 Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

12 A környezetvédelem fókuszának módosulása az elmúlt negyven évben 4 Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

13 A környezetvédelem fókuszának módosulása az elmúlt negyven évben 4 Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

14 Az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 4 1958 - A Római Szerződés egyáltalán nem tartalmazott környezetpolitikai rendelkezéseket 4 Később sincs átfogó környezetpolitikai szabályozás, hanem a tagállamok szabályozását kezdik harmonizálni – elsősorban a versenysemlegesség felügyelete szempontjából. pl. veszélyes anyagok szállításának szabályozása, csomagolás és megjelölés módja, járművek zajszintje, levegőszennyezés

15 Az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 1972 Párizs csúcskonferencia: A gazdasági növekedés nem végcél, hanem valójában az életminőség és az életszínvonal javítása a cél Az Európai Unió környezeti akcióprogramjai - Első(1973-1976) alapelvek rögzítése - Második (1977-1981) környezeti elemek védelme - Harmadik(1982-1986) környezeti szempontok integrálása a gazdasági döntéshozatalba - Negyedik(1987-1992) szennyezések kumulálódása - Ötödik (1993-2000) konkrét ágazati akcióprogramok - Hatodik(2001-2010) 5 + a globális problémák

16 Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának alapelvei 4 Elméleti alapok Etikai érv (egyedek és fajok joga a túléléshez), Jóléti érv (emberi egészség, jövő generációk és szolidaritás), Gazdasági érv (egységes elbírálás, potyautas kizárása)

17 Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának alapelvei 4 Alapelvek Magas szintű védelem (best practice), 4 Az elővigyázatosság elve (ami bizonytalan, azt ne piszkáljuk) 4 A megelőzés elve (a szennyezés forrását megszüntetni) 4 ’Szennyező fizet’ elve 4 Az integrálás elve (a szakpolitikákba) 4 A szubszidiaritás elve 4 A fenntartható fejlődés elve 4 A partnerség elve (párbeszéd és együttműködés)

18 Környezet: a tanulságok összefoglalása 4 A környezeti probléma bő negyven éve került az érdeklődés előterébe. Azóta jelentős változások jellemzik a megközelítés helyét (előtérbe került a természet terhelhetősége), a beavatkozás időzítését (fokozatos előrekúszás a nagyobb prevenció irányába), és a döntéshozók szempontjait illetően (a tiszta környezeti-szakmai szempontokba beintegrálódnak a gazdasági, majd a társadalmi szempontok). 4 Ez alatt az időszak alatt az EU hat környezeti akcióprogramot dolgozott ki. A 2001-ben elfogadott hatodik program új prioritásként nagyobb súlyt helyez a globális környezeti problémák kezelésére, ugyanakkor érvényben maradtak az ötödik program prioritásai is.

19 A fenntarthatóság 4 A „három krumpli” 4 Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG

20 A fenntarthatóság 4 A „három krumpli” 4 Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG

21 4 A három pillér rendszerösszefüggésbe rendezve 4 Erős fenntarthatóság: a környezeti korlátokat önmagukban be kell tartani A fenntarthatóság KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG

22 A fenntarthatóság térbeli dimenziója 4 ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk képességét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” 4 Röviden: intergenerációs szolidaritás 4 Az időbeli megközelítés mellett a fenntarthatóság térbeli feltételeiről is beszélni kell - intra-generációs szolidaritás azaz az egyidőben élők térbeli együttélése, egymásra utaltsága. „Olyan fejlődés, amely kielégíti az itt élők szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a máshol élők képességét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” 4 (Átgázolunk-e másokon)

23 A fenntarthatóság térbeli dimenziója 4 Az intergenerációs szolidaritás egyirányú, amennyiben a saját tevékenységünkkel kapcsolatos felelősségünk fogalmazódik meg utódaink iránt. (Kései utódaink aligha tehetnek értünk bármit is.) 4 Az intra-generációs viszony kétirányú, hiszen mások tevékenysége is kihathat a mi lehetőségeinkre. De nekünk sem csak passzív szerep jut. Tennünk is kell azért, hogy a tevékenységünk fenntartható maradjon, változó környezetben. Itt tehát nem csak szolidaritási, hanem önvédelmi kérdésről is van szó.

24 4 Két kulcsfogalom: A „helyek tere” és az „áramlások tere” (Castells, Manuel 1996 The Rise of the Network Society - The Information Age.) A “helyek tere” a védelemre szorul az “áramlások terével” szemben. 4 Helyek terén fizikai értelemben vett teret, a számunkra jelentéssel és jelentőséggel bíró környezetünket kell érteni, – míg az áramlások tere a kívülről érkező hatások erőterét jelenti. 4 Castells ezzel nem akarja kizárni a külső hatásokat, és nem tagadja a belső struktúra változásának a lehetőségét, csak azt jelzi, hogy a túl gyors és túl hirtelen külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső viszonyokat, ez ellen védelemre van szükség. A fenntarthatóság térbeli dimenziója

25 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Fentiek lefordíthatók térségi, gazdasági és közlekedési kapcsolatokra - olyan funkciókon keresztül, mint a feltárás, (ami a ‘helyek terének’ belső kapcsolatrendszere) ill. a megközelítés, átszelés és elkerülés. (az ‘áramlások terének’ a pályái) ( ld. Tér és Társadalom 2001/3-4 ). Különböző hálózati relációk egy régióhoz képest Forrás: Plogmann (1980) nyomán kiegészítésekkel.

26 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 (1) Egy térség összerendezett működésének feltétele a megfelelő belső hálózat rendelkezésre állása. 4 A hálózat nem önmagáért fontos: - a közlekedés feladata az, hogy a kiindulópontok és a végpontok világát prosperálóvá tegye. 4 A kishatósugarú, szomszédsági kapcsolatok fontossága: beágyazódás, klaszterek, modulok 4 Egy térség fizikai hálózatai memóriaként őrzik a korábban kialakult kapcsolatok pályáit, és megkönnyítik, hogy a hasonló irányú kapcsolatok ismét létrejöjjenek. =>

27 Source: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3. Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége

28 Source: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4. Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka 1998- ban

29 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 (2) A belső struktúra mintázata meghatározó abban, hogy életképessé válik-e egy adott térség. 4 A szigorúan hierarchikus felépítésű struktúrák jellemzője, hogy a csomópontjaik megkerülhetetlenek és ezáltal kulcshelyzetűekké válnak. Következmények: merevség, sebezhetőség, rugalmatlanság. => 4 A rácsos szerkezet lényege, hogy a térség különböző pontjait a lehetőségekhez mérten hasonló feltártsági pozíció felé közelíti - azaz valamelyest csökkenti (és nem növeli) a pontok helyzetéből adódó különbségeket. =>

30 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetése Forrás: Rodrigue, J-P (1998-2003), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

31 Közlekedési hálózatok és a földrajzi szegregáció Forrás: Rodrigue, J-P (1998-2003), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

32 4 (3) Egy térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a megközelítés sokirányúsága és sokoldalúsága.. 4 (4) A külső kapcsolatokon belül meg kell különböztetni a nagyléptékű gerinckapcsolatokat és a szomszédsági (együttműködési) kapcsolatokat. ( Utóbbi a belső feltáró kapcsolatok meghosszabbítása.) 4 (5) A hatások szimmetriája vagy aszimmetriája az összekapcsolt térségek fejlettségi különbségétől függ. Fejlett és fejletlen térségek összekötése esetén mérlegelni kell, hogy mi az a mérték és ütem, amit a külső kapcsolatok ugrásszerű változásából a fejletlenebb belső struktúra még elvisel.

33 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 (3) Egy térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a megközelítés sokirányúsága és sokoldalúsága.. 4 (4) A külső kapcsolatokon belül meg kell különböztetni a nagyléptékű gerinckapcsolatokat és a szomszédsági (együttműködési) kapcsolatokat. ( Utóbbi a belső feltáró kapcsolatok meghosszabbítása.) 4 (5) A hatások szimmetriája vagy aszimmetriája az összekapcsolt térségek fejlettségi különbségétől függ. Fejlett és fejletlen térségek összekötése esetén mérlegelni kell, hogy mi az a mérték és ütem, amit a külső kapcsolatok ugrásszerű változásából a fejletlenebb belső struktúra még elvisel. ( Egyformán jó-e mindkettőnek, ha összenyitjuk az oroszlán és a zebra ketrecét? )

34 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Forrás: Az országos közúthálózat 1991-2000 évekre szóló-fejlesztési programja 1991, KHVM. Az európai folyosók előképe, az 1975-ben bevezetett útszámozás

35 4 Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ? Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

36 4 A hálózat kiterjesztése kelet felé Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

37 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

38 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

39 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

40 Forrás: http://www.khvm.hu/EU-integracio/A_magyarorszagi_TINA_halozat/Image11.gif A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

41 4 A (korábbi) EU Közös Közlekedéspolitika (1992) hatásai térségünkre: az “áramlások tere” dominanciája 4 Magyar Közlekedéspolitika (1996): az “Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése” domináns szerepet kap, mégpedig olyan értelmezésben, mintha ennek fő letéteményese a folyosók mielőbbi kiépítése lenne. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemelődik a régióközi kapcsolatok szintje (az “áramlások tere” hordozója) a városközi és faluközi kapcsolatok rovására (ami viszont a „helyek tere” kapcsolati háttere). 4 (1) a folyosók rossz mintázata ( K-Ny túlsúly ); (2) a folyosók túlzott súlya a közlekedés rétegein belül; (3) hibás hazai struktúra, egyközpontúság erősítése ( ld. később )

42 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Ha csak a főutak működnek…

43 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 (6) A tranzitot a belső viszonyok minimális megzavarásával kell átbocsátani a térségen. Egy ország központi fekvése kedvező adottság, - ahogy a nyersanyagban való gazdagság is az. A tranzit nem zárható ki, de: ( a ‘szolgalmi út’ metaforája: avagy ne a ‘helyen’ keresztül …) - Le kell számolni a mennyiség mítoszával („több tranzit-több haszon” => ellenpélda: nemzetközi idegenforgalom ) - Ágazati munkamegosztás a tranzit lebonyolításában - Rendszerében el kell különíteni egymástól a tranzit- és a helyi érdekeltségű forgalmat. ( Nálunk ennek az ellenkezője történik )

44 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A tranzitforgalmat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein keresztül tervezi átvezetni

45 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 (7) Az ökológiailag (forgalmilag, társadalmilag) érzékeny területek elkerülése egyre nagyobb hangsúlyt kap. Példa: A Fertő-tó térségét elkerülő forgalmi áramlatok kialakítása Ausztriában Ellenpélda: a Balaton partja mentén végighaladó autópályák szorgalmazása (aztán megépítése), A főváros térségén keresztül kialakított pán-európai folyosók rendszere Magyarországon. (már az M6-os is megépült)

46 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

47

48 A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya 2000. szept. 13

49 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy célszerű magyarországi régióközi folyosó- hálózat struktúrájának a modellje Fő elemei: három kelet-nyugati folyosó, négy észak-déli folyosó, továbbá átlós kiegészítő elemek. A modell érzékeltet két, a tranzit-folyosók szempontjából elkerülendő érzékeny térséget: a fővárosi agglomerációt és a balatoni üdülőkörzetet. Az országot átszelő két legfontosabb páneurópai folyosó (IV-es és V-ös) javasolt átvezetését vastag vonal jelöli.

50 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

51

52

53 Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

54 És a hivatalos autópálya-fejlesztési tervezet GKM 2003 „Sztráda express”

55 Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat 1963-2010. http://www.khem.gov.hu/data/cms1558708/gyorsforg_k.jpghttp://www.khem.gov.hu/data/cms1558708/gyorsforg_k.jpg

56 Országos kerékpárút törzshálózat tervezete OTrT 2003

57 Közlekedés: a tanulságok összefoglalása 4 A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. 4 A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. 4 Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg épített autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.

58 A KÖRNYEZET ÉS A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK EGYES GLOBÁLIS KÉRDÉSEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi Gazdaságtan szak, Proszeminárium Békásmegyer, 2012. február 27. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !