KÖZGAZDASÁGTAN II. Csányi Tamás, 2014.

Az előadások a következő témára: "KÖZGAZDASÁGTAN II. Csányi Tamás, 2014."— Előadás másolata:

1 KÖZGAZDASÁGTAN II. Csányi Tamás, 2014

2 TÉMÁK A vállalatok, mikroökonómiai szemmel
Piac, a színtér és a híd a makroökonómia felé A makroökonómia tárgya Kérdések a nemzetgazdaságok szintjén Globalizáció

3 Vállalat Két input Profitmaximálás Alternatív költségek
Tőke Munka Profitmaximálás Alternatív költségek Lehetséges termelés függvénye

4 PPC – lehetséges termelés fv.

5 Keresleti függvény

6 Kínálati függvény

7 Egy példa Egy termék keresleti függvénye Q = 200 – 2 p. A kínálati függvény Q = p – 40. Ha a piacon éppen 100 Ft-os ár alakult ki, mennyi lesz a túlkínálat vagy a túlkereslet mértéke? Mennyi lesz az egyensúlytalanság mértéke 50 Ft-os ár esetén? Mennyi az egyensúlyi ár, és az egyensúlyi kínálat, ill. keresett mennyiség?

8 Példák megoldásokkal 1 A háztartás elmélete
H1m-1 Egy termék keresleti függvénye Q = 200 – 2 p. A kínálati függvény Q = p – 40. ha a piacon éppen 100 Ft-os ár alakult ki, mennyi lesz a túlkínálat vagy a túlkereslet mértéke? Megoldás A kereslet D: Q = 200 – 2 p = 200 – 2  100 = 0 A kínálat S: Q = p – 40 = 100 – 40 = 60 A túlkínálat tehát 60 (b) Mennyi lesz az egyensúlytalanság mértéke 50 Ft-os ár esetén? A kereslet D: Q = 200 – 2 p = 200 – 2  50 = 100 A kínálat S: Q = p – 40 = 50 – 40 = 10 A túlkereslet tehát 90. Mennyi az egyensúlyi ár, és az egyensúlyi kínálat, ill. keresett mennyiség? Azt keressük, hogy milyen ár mellett lesz egymással egyenlő a kereslet és a kínálat. D(p) = S(p) 200 – 2 p = p – 40 innen az egyensúlyi ár, p = 80 Ilyen árnál D = S = 40

9 Példák megoldásokkal 2 H1m-2 Egy termék keresleti függvénye q= 100 – 2p. A kínálati függvény q = –20 + p. Mennyi a túlkínálat vagy túlkereslet a p=45 ill. a p= 30 árnál? Milyen változások indulnak el a különböző egyensúlytalansági helyzetekben? Megoldás Ha p=45, akkor D=10, S=25, a túlkínálat 15 egység. Az eladók kénytelenek csökkenteni az árat, alacsonyabb áron pedig csökken a kínálat, nő a kereslet, tehát a piac az egyensúly felé mozdul el. Ha p=30, akkor D=40, S=10, a túlkereslet 30 egység. Most a vevők azok, akik hajlandók magasabb árat is fizetni, a magasabb ár viszont ösztönzi a kínálatot és visszafogja a keresletet, a túlkerslet enyhül, az egyensúly felé mozdul a piac. Mennyi az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség? Megoldás A D=S egyenletből: p=40, q=20. Mennyi a fogyasztói és a termelői többlet egyensúly esetén? A fogyasztói többlet az árszínvonal fölötti és a keresleti görbe alatti terület A termelői többlet az árszínvonal alatti és a kínálati görbe fölötti terület: 12 Ft forgalmi adót vetnek ki a termék minden egységére. Hogyan változik a kereslet és a kínálat, ill. az egyensúly? Hogyan változik a termelői és a fogyasztói többlet? Mennyi a kormányzat adóbevétele? A kínálati görbe fölfelé eltolódik 12-vel. Az inverz kínálati függvény . Az 12-vel eltolt inverz függvény Az új egyensúlyi pont: q=12, p=44 A fogyasztói ill. termelői többlet F=36, T=72

10 Piac, a gazdaság színtere
Tökéletes (axiómák) Nem tökéletes (a kereteken belül) Reális (amit látunk)

11 A tökéletes piac axiómái
Kornai: Antiequilbrium, 1972 Nagy számú szereplő, mindkét oldalon Homogenitás Csak árinformáció Az informáltság tökéletes Az erőforrások folyamatosak Racionális viselkedés

12 A nem tökéletes piac elméleti képe
Externáliák Közjavak Monopóliumok Állami beavatkozások

13 A piac, ahogy van I. Nagy számú szereplő, mindkét oldalon Homogenitás
Csak árinformáció Az informáltság tökéletes Az erőforrások folyamatosak Racionális viselkedés

14 A piac, ahogy van II. A modern szervezetelmélet alaptétele: a környezetfüggőség A vállalat nemcsak gazdasági egység A környezet elemei: a külső érintettek Fogyasztók Szállítók Versenytársak Stratégiai partnerek Állami intézmények Helyi és önkormányzati állampolgári közösségek Civil társadalom Természeti környezet

15 A makroökonómia tárgya
Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét? Mi határozza meg a foglalkoztatottságot? Mi okozza az inflációt? Milyen tényezők befolyásolják a fizetési mérleg alakulását?

16 ALAPFOGALMAK I. Gazdasági folyamatok: 1 év alatt megtermelt javak termelésével, felhasználásával, jövedelmek keletkezésével, elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgások • Reálfolyamatok: javak létrehozása (termelési folyamat), elosztása (elosztási folyamat), felhasználása • Jövedelmi folyamatok: a jövedelmek keletkezése és felhasználása, pénzmozgás

17 ALAPFOGALMAK II. KIBOCSÁTÁS (Q): termelés, output
a gazdaság által létrehozott javak összessége JÖVEDELEM (Y, Yield): realizált (értékesített) kibocsátás: munkajövedelem + tőkejövedelem = makrojövedelem FOGYASZTÁS (C): a jövedelem azon része, melyet szükségleteket kielégítő javakra költenek MEGTAKARÍTÁS (S): el nem költött jövedelem

18 ALAPFOGALMAK III. FELHALMOZÁS:
olyan javak, melyeket arra fordítanak, hogy velük bővítsék a termékek előállításához szükséges eszközöket beruházás: állótőke pótlása és bővítése (gépek, épületek) készletfelhalmozás: - folyamatos termeléshez szükséges input-készlet értékesítésre váró output-készlet

19 ALAPFOGALMAK IV. BERUHÁZÁS: Elhasznált állóeszköz pótlása
Állóeszközök bővítése Bruttó beruházás = pótlás bővítés

20 ALAPFOGALMAK V.

21 ALAPFOGALMAK VI. GDP - Gross Domestic Product (hozzáadott értékek összege) Hozzáadott érték = Megtermelt javak értéke — Folyó termelőfelhasználás Folyó termelőfelhasználás: nyersanyagok segédanyagok energiahordozók alkatrészek, félkésztermékek

22 ALAPFOGALMAK VII. NDP (Net Domestic Product) NDP = GDP - amortizáció
A termeléshez felhasznált tőkejavak értékcsökkenését azért kell levonni, mert a tőkejavak értékét régebben (a megtermeléskor) számításba vettük.

23 ALAPFOGALMAK VIII. GDP + hazai gazdasági szereplők külföldi munka- és tőkejövedelme - külföldi gazdasági szereplők hazai munka- és tőkejövedelme = GNI NDP + hazai gazdasági szereplők külföldi munka- és tőkejövedelme - külföldi gazdasági szereplők hazai munka- és tőkejövedelme = NNI

24 ALAPFOGALMAK IX. Bruttó nemzeti jövedelem GNI (Gross National Income)

25 ALAPFOGALMAK X.

26 ALAPFOGALMAK XI. Az infláció az árszínvonal tartós emelkedése
Mérése: fogyasztói kosár indexei Fajtái, mérték szerint: Kúszó, vágtató, hiper Fajtái, ok szerint: Keresleti infláció azért alakult ki, mert a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellett nőttek. Költség- (kínálati) inflációról akkor beszélünk, ha a kínálat változatlan kereslet mellett csökken.

27 Belehúztak…

28 Makrogazdasági szabályozás I.
Szereplők: Globális szervezetek Kormányzat Jegybank Társadalmi szervezetek Munkavállalók Munkaadók Egyebek

29 Makrogazdasági szabályozás II.
Főbb területei Gazdaságpolitika Növekedés Infláció Munkanélküliség Fiskális politika Költségvetési politika Adózás Társadalmi kiadások

30 A gazdaságpolitika típusai I.
JELLEMZŐK Liberális Jóléti Totális ALAPVETŐ ÉRTÉK Szabadság Testvériség „Egyenlőség” KOORDINÁCIÓS MECHANIZMUS Piac Piac és újraelosztás Bürokratikus újraelosztás A SZABÁLYOZÁS Hatékonyság Korrigált hatékonyság Állami gondoskodás SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZ Monetáris Újraelosztás Központi tervezés ADÓZÁS Alacsony, egy kulcsos Magas, progresszív Totális központosítás

31 A gazdaságpolitika típusai II.
Alaptípus Élénkítő Megszorító FŐ ÉRTÉK Növekedés Egyensúly Költségvetés oldala Bevételi Kiadási Bevétel forrása Diverzifikált Privatizáció Példák New Deal, III. Birodalom, Magyarország 2010- Görögország 2010-

32 Egyéb kérdések I. Jegybank Alapkamat Repo
Függetlenség a kormánytól Alapvető cél a fizetőeszköz stabilitása Eszközei Alapkamat Repo Nyílt (vagy nem) piaci műveletek

33 Egyéb kérdések II. Árfolyam változás hatásai
Gyengül – több forintot fizetünk egy euróért Jól járnak, akik euróban várnak pénzt: Exportőrök Külföldön dolgozó magyarok Érkező turisták Erősödik – kevesebb forintot fizetünk egy euróért Importőrök Kiutazó turisták

34 Globalizáció A gazdaság szereplői döntéseiknél, amikor potenciális befektetéseikről, fogyasztóikról, erőforrás-beszerzési lehetőségeikről gondolkodnak, az egész világon adódó lehetőségeket mérlegelik. (Coca Cola, 1944, - vagy tán a népvándorlás?)

35 A globalizáció logikája
a tőke maximális értékesülésre törekvése akadályok lebontása nemzeti határok a piaci koordináció nemzetköziesítése

36 A globalizáció dualitása
Nemzetállamok (bürokratikus koordináció) Piacok (piaci koordináció) főszereplő: a szavazatmaximalizáló politikus főszereplő: a profitmaximalizáló üzletember mindkettő kényszerpályán mozog mindkettőre nézve érvényesek etikai koordinációs elemek mindkettő hajlamos az agresszióra 2012. október 1. Vállalatgazdaságtan 4. előadás

37 A pénz és tőkepiacok globalitása
Teljes körű Átláthatatlan Gyors Érzelemmentes Lufi halmaz - kockázatos

38 MINTAFELADAT b)Számítsuk ki a reálkibocsátást !
Egy gazdaságban kétféle terméket termelnek , gabonát és sarlót. Az ország két évi termelési és áradatai a következők: b)Számítsuk ki a reálkibocsátást ! c)Határozzuk meg a nominál és reál gazdasági növekedést! d)Hogyan változott az árszínvonal egyik évről a másikra?

39 a) Számítsuk ki a két év folyóáras kibocsátását!
2003 2004 Termék ár mennyiség összérték gabona 5 100 5×100=500 6 90 6×90= 540 sarló 10 20 10×20 =200 12 18 12×18=216 kibocsátás 700 756 a) Számítsuk ki a két év folyóáras kibocsátását! b)Számítsuk ki a reálkibocsátást ! c)Határozzuk meg a nominál és reál gazdasági növekedést! d)Hogyan változott az árszínvonal egyik évről a másikra?

40 Megoldás: Megállapítás: a termelés 2004-ben kisebb volt, mint 2003-ban, hiszen mindkét termékből kevesebbet termeltek ( 100 >90 és 20> 18) Az árak növekedése ( 5 < 6 és 10 < 12 )miatt azonban a nominális kibocsátás növekedett: 700 < 756 Az ország reálkibocsátása 2004-ben ( a évi termelést évi árakon értékeljük): 2004 Ár(2003) Mennyiség(2004) összérték 5 90 5×90 =450 10 18 10×18=180 630 Látszik, hogy a változatlan áron számított kibocsátás (reálkibocsátás) csökkent egyik évről a másikra( 630 < 700 )

41 Most már azt is ki tudjuk mutatni, hogy hány százalékkal változott a nominál- és a reálkibocsátás:
Nominálkibocsátás növekedési üteme : α YN = YN 2004 /YN 2003 = 756 / 700 = 1,08 = 8 %-os növekedés Reálkibocsátás növekedési üteme: α Y = Y 2004 / Y2003 = 630 /700 = 0,9 = 10 %-os csökkenés A nominálkibocsátás és a reálkibocsátás közötti eltérést az árszínvonal változása idézi elő. Árindex: α P = P2004 / P 2003 Kapcsolat a három változó között: YN = P · Y Y = YN / P P = Y N / Y

42 P 2004 = YN2004 / Y2004 = 756 / 630 = 1,2 = 20%-os növekedés
→ ha a évi árakat egységnyinek tekintjük , akkor 2004-ben az árak színvonala 1,2 volt, vagyis az árszínvonal egyik évről a másikra 20 %-kal nőtt. Kiszámíthatjuk ezt a nom. és reál kibocsátás növekedési üteme alapján is: αYN = 1,08 α Y = 0,9 αP = αYN / α Y = 1,08 / 0,9 = 1,2