Erdély Erdély címere Katt..

Az előadások a következő témára: "Erdély Erdély címere Katt.."— Előadás másolata:

1 Erdély Erdély címere Katt.

2                                                           Egy kis történelem: Erdély,  /Transilvania, magyarul az Erdőn-túli terület / Európa egyik legszebb része, a kontinens közepén, a Kárpátok alkotta koszorúban fekszik.  A több ezer éve lakott területet, szépsége, gazdasága, földrajzi helyzete miatt sok nemzet akarta magáénak megszerezni. Nyugodtan állíthatjuk: egyetlen erdélyi lakos sem vallhatja magát valamilyen "tősgyökeres" nemzetiségűnek: a történelme során Erdély lakossága állandóan keveredett. 

3 Természetesen: mindenki a történelmet a saját szemszögéből nézi és magyarázza, ősei vérének nemzetiségi arányában.  A lakosság mégis Erdély egyetlen király szülöttjére a legbüszkébb, kinek neve: "Mátyás, az igazságos".

4

5 Keresztül-kasul Erdélyben:
Zilah: A beszámolót természetesen szülővárosommal kezdem. A Meszes lábánál elterülő Zilah már a honfoglalás idején lakott település volt.  1241-ben a tatárok feldúlták, felégették. A legenda szerint csak egy tyúkól maradt meg a városból. A múlt században még szinte kizárólag magyarlakta városba az első világháború után már megkezdődtek az első nagymérvű betelepítések, s mára körülbelül 80%-ban, románok lakta város.

6 Személyes érintettségem Erdély történelmével, paradox módon, még születésem előtt kezdődött. 
Amikor a II. Bécsi Döntés értelmében Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, szüleim Budapestről Zilahra költöztek, mivel apámat, mint tartalékos tisztet, behívták katonának Marosvásárhelyre, anyám, pedig Zilahon kapott pedagógusi állást.  Én Zilahon születtem, de a hadi helyzet változása után visszaköltöztünk, előbb Veszprémbe, majd Budapestre.

7

8 A közelmúltban több mint 60 évi távollét után, meglátogattam a szülővárosom, és meg akartam nézni a házat, ahol laktunk.  Már a határon érdekes volt, hogy a román határőr kérdésére, hogy hova megyünk, azt válaszoltam, hogy Zilahra. Azt mondta olyan város nincs, akkor kapcsoltam, hogy a román neve Zalau, és már mehettünk tovább.  A városba érve, sikertelenül kérdezősködtem a keresett utcát illetően, majd bementem a városi önkormányzathoz, ahol a recepciós természetesen nem beszélt magyarul, de amikor angolra váltottam, rögtön hívott egy magyar tisztviselőt. 

9 Kiderült, az utcát már régen lebontották, nem is tudják merre lehetett
Kiderült, az utcát már régen lebontották, nem is tudják merre lehetett. Kissé nekikeseredve beültünk egy presszóba, ahol a mellettünk lévő asztalnál magyarok ültek, és tőlük kértünk útbaigazítást.  Ennek alapján elsétáltunk, a régi városrész magyarok lakta területére, és megszólítottunk egy kapuban álldogáló idős nénit. Kiderült ismerte a szüleimet, anyám tanította őt, és még engem is látott csecsemőként annak idején.

10  Szülővárosomban

11         Szováta: A város nevezetessége a Medve- tó, melynek nagy értéke, hogy meleg vizű, ún. heliotermikus tulajdonságú.   Különlegességét az adja, hogy vize tömény sóoldat, melynek felszínén egy vékony édesvíz réteg van. A víz a nap melegétől fokozatosan felmelegszik, a víz sótartalma, és hőmérséklete a mélységgel együtt növekszik. 

12 A különleges összetételű víz számos betegség, főként a női meddőség leküzdésére kiválóan alkalmas. Gyönyörű, festői környezetben erdőkkel övezett dolinákba fekszik. Nevét, kiterített medvebőrre emlékeztető alakja miatt kapta, bár hallani olyan történetet is, hogy a meddőség megszüntetésébe időnként egy- egy medve is közreműködött. 

13

14   Medvére várva

15                                                             A Békás szoros: A Keleti-Kárpátok legszebb szurdokvölgye. A szorosnak három fő része van, a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. Nevét a benne kanyargó Békás patakról kapta. A Tó környéke és a Békási szoros pazar látnivalók sokaságával a székelyföld természeti szépségeinek legszebbike.

16 A természet csodája

17     A Gyilkos tó, régi nevén Veres tó, 1837 júliusában képződött a Gyilkos hegy és a Cohárd hegy összecsúszásából.  A leomló törmelék elzárta a Veres patak útját, és így keletkezett a tó. Ma Székelyföld egyik legismertebb és leglátogatottabb természeti ritkasága, melyet a víz alá került fenyőerdő maradványa tesz egyedivé.

18

19 Gyergyóújfaluba a Maros vadregényes völgyén keresztül érkeztünk meg. 
Erdély keleti részén, a Hargitai és Görgényi havasok a Gyergyói-medence délkeleti csücskében fekszik. A falu határától északra az Ostoros vulkán kráterében található az Ördögtó, amely sok legendában feneketlen tóként jelenik meg. A valóság azonban, hogy a tó fenekén mocsár van, hasonló a Szent Anna tónál található Mohoshoz, mely ma tőzegláp.

20

21 A Tordai-hasadék: Erdély egyik legszebb és talán legtöbbet látogatott kirándulóhelye. Számos Szent László-legenda kapcsolódik a hasadék kialakulásához.  A monda szerint László király serege kemény ütközetett vívott a túlerőben levő kunokkal Torda határában. A reménytelen helyzetben László király úgy döntött, hogy visszavonulást fúvat, nehogy odavesszen a serege, és a Torda feletti hegy irányába kezdtek vonulni. A kunok rögtön a nyomukba eredtek, már-már utolérték a magyarokat, amikor László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott.   

22 Abban a pillanatban kettéhasadt a hegy, a kunok meghökkenve álltak meg a szakadék peremén, majd ijedtükben visszafordultak. Így keletkezett a Tordai-hasadék, s a szerencsésen megmenekült király lovának patkónyomai ma is látszanak a hasadék fölötti Patkós-kövön.

23 A Tordai hasadék az Aranyos patakkal

24   Tordaszentlászlón volt a szállásunk, egy magyar családnál. 
  A viszonylag szerény körülmények között élő néni szeretettel fogadott bennünket, de tele volt panasszal. A lánya Magyarországba, Budapestre költözött, és a néni már nehezen bírja a házkörüli munkát.  Sajnos általános dolog, hogy az erdélyi fiatalok otthagyják a szülői házat, máshol keresik a boldogulásukat, magára hagyva az öregeket. Különösen jellemző ez a tény az értelmiségi fiatalokra, miközben Erdély elmaradottságán keseregnek, többnyire az „óhazától” várják a megoldást, ahelyett, hogy ők tennének többet Erdély felemelkedéséért.

25 A székelyföldről származó fiatal, kitűnően felkészült idegenvezetőnk is megható szavakkal ecsetelte szülőföldjének elmaradottságát, miközben ő már budapesti lakos, és ezen az úton hozta el kisfiát is egy budapesti iskolába. Korond főutcája állandó jellegű kirakodóvásár, ahol nemcsak a helyi, hanem a környék mestereinek termékei is várják a vásárlókat.

26

27  Tessék választani   

28    Farkaslaka "Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk; s a föld, amelyen élünk és meghalunk" /Tamási Áron/ Sírfelirata: "Törzsben Székely volt,       Fia Hunniának       Hűséges szolgája       Bomlott századának„

29

30 Szejkefürdő: Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe. Neve szorosan összefonódik Székelyföld szerelmesének, Orbán Balázs nevével, akit ide temettek el, a sírhoz székely kapuk szabadtéri kiállításán keresztül juthatunk el. 

31

32 Székelyudvarhely a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik.  Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja.

33

34 Csíksomlyó: A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró hely a Székelyföld szívében.  Csíksomlyó története a XII-XIII. századra nyúlik vissza. Nevét a Somlyó hegyétől (1035 m) kapta, a Csík előnév a tájra utal. A későbbi búcsújárás kezdete a templomban található csodatevő szobornak köszönhető.   Mária adott erőt és bátorságot, a hitüket védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján diadalt arathassanak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond seregei felett.   Napjainkban a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyre inkább az összmagyarság ünnepe, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.

35

36 Nagyvárad:   A történelem viharaiban sokat szenvedett Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábor építőmunkájának eredménye. Nagyváradtól elválaszthatatlan a csodatevő Szent László király kultusza. A monda szerint Szent László a Körös mentén vadászott, amikor egy angyal jelent meg előtte. A nagy király - Szűz Mária tiszteletére - monostort emeltetett, és mivel a területen vár is volt, elnevezte Váradnak. Régi feljegyzések szerint a középkori Váradnak - éppen Szent László áldásos tevékenységét követően - Budánál is több temploma volt. Az elkövetkező századokban a püspökség számos híres tudóst, történészt, írót adott a magyarságnak. 

37

38

39 Marosvásárhely: Az Erdélyi-medence közepén, a Maros két oldalán fekszik. A város területe és környéke már az újkőkor óta lakott.  Jelentős esemény volt a város történelmében, a  Mátyás királytól kapott szabadalom, és a János Zsigmond fejedelem jelenlétében megtartott országgyűlés, amelyen megerősítették a vallásszabadságot.   Ja, és a papám itt volt katona, de ezt nem említik az annalesek.

40

41

42 Kolozsvár:   A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven. Később, a középkorban Erdély kulturális központja lett.  Az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a "Kincses Kolozsvár" elnevezést, melyet gazdagságának és kulturális szerepének köszönhetett. A várost régóta Erdély fővárosának tekintik, bár hivatalosan sohasem volt az.  Az erőltetett románosításnak köszönhetően a magyar lakosság száma, ma már kevesebb, mint 25%. 

43

44 Ott jártunkkor a nacionalista orientációjáról ismert Gheorghe Funar kolozsvári polgármester ásatásokat végeztetett a Mátyás szobor körül és alatt, római kori romokat keresve.  Ő volt az, aki a szobor talapzatára elhelyeztetett egy feliratot, amely szerint a király román származású.  Jellemző, hogy még az utcai szemeteseket is román színekre festette.

45

46 Kolozsvár nevezetessége, a Házsongárdi temető, melyet 1585
Kolozsvár nevezetessége, a Házsongárdi temető, melyet május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, a pestisjárvány kezdetén.  A Házsongárdi temető a neves erdélyi írók, művészek, pedagógusok, nyelvészek, filozófusok, papok, teológusok, püspökök és közéleti személyiségek mellett számos természettudós nyughelye is. Itt nyugszik többek között: Apáczai Csere János, Dsida Jenő, Xántus János, Szádeczky-Kardoss Gyula. A temető méltatlanul elhanyagolt, lepusztult látvány.

47 Dsida Jenő síremléke

48    A sírokról ellopják a fém címereket, kereszteket, sok helyen a síremlékről leverik az eredeti elhunyt nevére utaló jelképeket, és újra feliratozzák. Gyalázat !!!

49 A síremlékről ellopták a címert

50     Nagyenyed helyén már a kelták idejében is település állt. Nagyhírű református kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén, 1704-ben a császári csapatok a várost és a kollégiumot felgyújtották, s hatalmas pusztítást vittek végbe.  Sokáig büszkén emlegették azokat a hősies diákokat, akik fűzfadorongokkal verték agyon a zsákmánnyal megrakodva kivonuló labancokat. Erről szól Jókai elbeszélése, „A nagyenyedi két fűzfa”

51 A nagyenyedi vártemplom

52   Torockó talán Erdély legszebb faluja, mind természeti fekvését, mind építészetét illetően.  A település fölé emelkedő Székelykő jellegzetes formája miatt Torockón kétszer kel fel a nap, ahogy ezt Jókai az "Egy az Isten" című regényében megírta.

53

54 Arad: Erdély déli kapuja, ahová I. István egy Arad nevű ispánt nevezett ki az akkor már álló földvár élére, és azt a vármegye székhelyévé tette. 1214-ből származik a várispánság első írásos említés aug. 2-án a magyar kormány Aradra menekült.  A város eleste után október 6-án itt végezték ki a magyar sereg tizenhárom tábornokát. Az emlékmű mellé, egy oda nem illő sportpályát építettek.

55

56 A hősi emlékmű

57           Vajdahunyad vára a Zalasd vize mellett egy szirtfokon áll. A hunyadiak ősi várát Zsigmond király adományozta Hunyadi János apjának.  A várat a történelem során többször átépítették, ma, meglehetősen lepusztult állapotú múzeum.

58

59 Parajd látnivalóinak zöme a sóval kapcsolatos
Parajd látnivalóinak zöme a sóval kapcsolatos. Így érdemes sorra megtekinteni a sóbányát, a benne kialakított asztmakezelő központot, a sómalmot, a sósfürdőt.

60   A parajdi sós fürdő

61 A sóbánya

62        Általános észrevételek: A környezetvédelem szemmel láthatólag nem fontos szempont. Az ipartelepek környékén a légszennyezés szinte elviselhetetlen mértékű.  Óriási kémények okádják a fekete füstöt. A vizeiket sem védik megfelelően, gondoljunk csak a néhány évvel ezelőtti ciánszennyezésre, vagy a Veres pataki aranybánya létesítésére. Nagyon sok az elhanyagolt ház a székely falvakban, az udvarokat felveri a gaz, miközben az emberek napközben is kint üldögélnek a házuk előtt. 

63 Láttunk” pityóka” földeket, ahol a gaztól alig látszott a krumpli
Láttunk” pityóka” földeket, ahol a gaztól alig látszott a krumpli. Érdekes kontraszt volt, hogy hazafelé, a határt átlépve, éjszaka is dolgozó traktort láttunk a földeken. Elég sok panaszt hallottunk, de tenni akarásnak a nyomát sem láttuk. Az erdélyi ételek kitűnőek, itt sikerült meggyőznöm a feleségem, hogy édes káposztából is lehet ízletes töltött káposztát készíteni.

64

65 Erdély, a Székelyföld csodaszép országrész nagyszerű természeti adottságokkal, kedves emberekkel, akik talán saját maguk is többet tehetnének a felemelkedésükért.

66 A felfedező csoport

67                                                           Dal: Ott ahol zúg az a négy folyó
            "Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti." (Cs. Szabó László)   Erdély