Dr. Pataki Pál Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet ZRt. Textile Engineering and Testing Institute Co. Kezelési jelképek és alkalmazásuk az.

Az előadások a következő témára: "Dr. Pataki Pál Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet ZRt. Textile Engineering and Testing Institute Co. Kezelési jelképek és alkalmazásuk az."— Előadás másolata:

1 Dr. Pataki Pál Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet ZRt. Textile Engineering and Testing Institute Co. Kezelési jelképek és alkalmazásuk az új MSZ EN ISO 3758:2005 szabvány figyelembevételével MSZT konferencia Budapest 2006. április 27.

2 MSZT konferencia 2006. április 27. Az EN ISO 3758:2005 forrása

3 MSZT konferencia 2006. április 27. Az MSZ EN ISO 3758:2005 forrása

4 MSZT konferencia 2006. április 27. Az MSZ EN ISO 3758:2005

5 MSZT konferencia 2006. április 27. MSZ EN ISO 3758:2005 Tartalomjegyzék Előszó Bevezetés 1. Alkalmazási terület 2. Szakkifejezések és meghatározásuk 3. A jelképek leírása és meghatározása 4. A jelképek elhelyezése és használata A melléklet (tájékoztató): Jellemzők és rendelkezésre álló vizsgálati módszerek a kezelési jelképek helyes kiválasztásához B melléklet (tájékoztató): Regionális és nemzeti szokások a kezelési útmutató megadásánál C melléklet (tájékoztató): A természetes szárítás jelképei D melléklet (tájékoztató): Kiegészítő kifejezések példái Irodalomjegyzék

6 MSZT konferencia 2006. április 27. Bevezetés grafikus jelképek a fogyasztók, a mosodai szakemberek és a vegytisztítók segítségére nyelvtől független jelképek széles választékban a korszerűsítés követi az új technológiákat, az új fehérítési módszereket, a vegytisztítás alternatívájaként megjelent, szakember által végzett vizes kezeléseket a legáltalánosabb az öt-jelképes rendszer (GINETEX tagországok), úgymint mosás – fehérítés – szárítás – vasalás – vegytisztítás vagy szakember által végzett vizes kezelés az „A” melléklet vizsgálati módszerei segítenek kiválasztani a megfelelő kezelést a „B” és „C” melléklet tartalmazza a kiegészítő pontokkal megadható hőmérsékleti értékeket, valamint a természetes szárítás jelképeit a „D” melléklet néhány példát ad a szöveges kiegészítésekre

7 MSZT konferencia 2006. április 27. 1. Alkalmazási terület meghatároz egy grafikus jelképrendszert, amely a textiltermékek megjelölésére ajánlott, és tájékoztatást nyújt a termékek visszafordíthatatlan károsodásának megelőzésére a textilkezelés során előírja a jelképek használatát a kezelési útmutató szerint ez a nemzetközi szabvány minden textiltermékre alkalmazható, amely abban az alakban van, ahogyan a fogyasztóhoz kerül

8 MSZT konferencia 2006. április 27. 2. Szakkifejezések és meghatározásuk textiltermékek (80%-os szabály) mosás (áztatás, előmosás, főmosás, centrifugálás, facsarás) fehérítés (klóros vagy aktív oxigénes, aktiválószer) szárítás (forgódobos, természetes) vasalás és préselés professzionális /”hivatásszerűen végzett”/ textilkezelés (vegytisztítás ill. vizes tisztítás, beleértve az azt követő szárítási és helyreállító utókezelési eljárásokat is)

9 MSZT konferencia 2006. április 27. 3. A jelképek leírása és meghatározása 3.1 Alapjelképek és kiegészítő jelképek: - mosás (mosóteknő) - fehérítés (háromszög) - szárítás (négyzet) - vasalás és préselés (kézi vasaló alak) - professzionális textilkezelés (kör) - nem megengedett kezelés (Szent András kereszt a jelképen) - kíméletes kezelés (egy vonal a jelkép alatt) - nagyon kíméletes kezelés (egy kettős vonal a jelkép alatt) - kezelési hőmérséklet (számokkal, ami Celsius fokot jelent vagy pontokkal, ami mást-mást jelent a mosásnál, a szárításnál ill. a vasalásnál)

10 MSZT konferencia 2006. április 27. 3.2. Mosás (1)

11 MSZT konferencia 2006. április 27. 3.2. Mosás (2)

12 MSZT konferencia 2006. április 27. 3.3. Fehérítés

13 MSZT konferencia 2006. április 27. 3.4. Szárítás 3.4.1. Természetes szárítás („C” melléklet) 3.4.2. Dobos szárítás (szokásos hőmérséklet: max.70°C alacsony hőmérséklet: max.50°C)

14 MSZT konferencia 2006. április 27. 3.5. Vasalás és préselés

15 MSZT konferencia 2006. április 27. 3.6. Szakember által végzett textilkezelés (1) egy kör jelképezi a vegytisztítást ill. a vizes tisztítást (ez nem alkalmazható a valódi bőrre és szőrmére) a vizes tisztítási jelkép feltüntetése nem kötelező

16 MSZT konferencia 2006. április 27. 3.6. Szakember által végzett textilkezelés (2)

17 MSZT konferencia 2006. április 27. 4. A jelképek elhelyezése és használata a jelképeket közvetlenül a terméken vagy annak címkéjén ill. ahol ez nem lehetséges, a csomagoláson kell elhelyezni a címke legalább olyan ellenálló legyen a kezelésekkel szemben, mint maga a termék a jelképek legyenek könnyen olvashatóak (pl. a jelkép alatti vonalat ne takarja varrat) és jól megtalálhatóak a lényeges jellemzőket és a hozzájuk tartozó vizsgálati eljárásokat az „A” melléklet tartalmazza a jelképek sorrendje: mosás – fehérítés – szárítás – vasalás – professzionális textilkezelés (kivétel azokban az országokban, ahol rendelet vagy védjegyoltalom ezt is szabályozza) a jelképek által javasolt kezelések a textiltermék egészére vonatkoznak

18 MSZT konferencia 2006. április 27. „A” melléklet - Jellemzők és vizsgálat módszerek(1) A.1. Fogalommeghatározások - jellemzők (amelyek fontosak a textiltermékek használhatóságához és amelyekre kedvezőtlen hatással lehetnek a kezelések) - vizsgálati módszerek: laboratóriumi (laboratóriumi készülékeket használó vizsgálati módszer); gépi /gyakorlati (a gyakorlatban használtakhoz hasonló, szabványosított eljárásokat alkalmazó vizsgálati módszer); érzékszervi értékelés (csak emberi érzékszerveket alkalmazó értékelési módszer) A.2. Jellemzők A.3. Vizsgálati módszerek

19 MSZT konferencia 2006. április 27. „A” melléklet (2)

20 MSZT konferencia 2006. április 27. „A” melléklet (3)

21 MSZT konferencia 2006. április 27. „A” melléklet (4)

22 MSZT konferencia 2006. április 27. „A” melléklet (5)

23 MSZT konferencia 2006. április 27. „A” melléklet (6)

24 MSZT konferencia 2006. április 27. „A” melléklet (7)

25 MSZT konferencia 2006. április 27. „A” melléklet (8)

26 MSZT konferencia 2006. április 27. „B” melléklet – Regionális és nemzeti szokások(1) B.1. Általános előírás - a világ egyes országaiban vagy régióiban fennálló eltérő követelmények B.2. Regionális követelmények a GINETEX országokban - GINETEX (International Association for Textile Care Labelling); - a GINETEX tagországoknak az öt-jelképes címkét kell alkalmaznia; - a vegytisztítási jelképet az öt-jelképes címkesorba kell beilleszteni, a vizes tisztítást (ha feltüntetjük) pedig a vegytisztítási jelkép alatt; - a természetes szárítás jelképeit nem kötelező használni. B.3. Nemzeti követelmények az Egyesült Államokban - négy- jelképes mosási vagy egy vegytisztítási útmutató a legáltalánosabb; - ha mosási útmutató nincs megadva, bármilyen kezelés megengedett; - szöveges útmutató hiányában mindig meg kell adni a mosási hőmérsékleteket pontokkal is.

27 MSZT konferencia 2006. április 27. „B” melléklet (2)

28 MSZT konferencia 2006. április 27. „B” melléklet (3)

29 MSZT konferencia 2006. április 27. „C” melléklet – A természetes szárítás jelképei C.1. Általános előírások - csak ott kell alkalmazni, ahol előírják, de ott egységesen; - az öt-jelképes címkesor alatt tüntetjük fel; - szövegesen is megadható C.2. Fogalommeghatározás C.3. A jelképek leírása és meghatározása

30 MSZT konferencia 2006. április 27. „D” melléklet – A szöveges kiegészítések példái D.1. Fogalommeghatározás - kiegészítő tájékoztatás a termékek használatához és rendbehozatalához C.2. A kiegészítő kifejezések példái - a lehető legkevesebb legyen és fontos információkat tartalmazzon

31 Dr. Pataki Pál Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet ZRt. Textile Engineering and Testing Institute Co. The End