Buda Béla dr. A krónikus beteg kommunikációs megnyilvánulásai

Az előadások a következő témára: "Buda Béla dr. A krónikus beteg kommunikációs megnyilvánulásai"— Előadás másolata:

1 Buda Béla dr. A krónikus beteg kommunikációs megnyilvánulásai
MRE tudományos ülés 2006. November 11.

2 1. Krónikus beteg – egykor és most
epidemiológia változások tbc és pszichiátriai kórképek mozgásszervi betegségek krónikus kezelések – szív – és érbetegségek, onkológiai kórképek metabolikus szindróma neurózis és depresszió kockázati tényezők funkciózavaroktól a távlati egészségtudatosságig változások a prognózisban és az életminőségben a kezelés és a gondozás nehézségei

3 2. A kommunikációs szemlélet
a betegtájékoztatás és a folyamatos, távlati betegvezetés növekvő fontossága túl az anamnézisen – a beteg személyiségének jelentősége, egészségviselkedés, betegviselkedés, önkép, autonómiaigények, együttműködés, tanácsadás és irányítás, stb. szerepe terápiás kapcsolat – a kapcsolat definíciója, a kommunikáció paraméterei, a bizalom és a tekintély változásai, megakadások és krízisek, a kapcsolat monitorizálása új kommunikációs szükségletek az orvos részéről: aktív odafigyelés, mögöttes jelzések /pl. érzelmi viszonyulás/ fontossága, a kommunikatív kapcsolat kontextusa, sajátos érzelmi igények

4 3. Kommunikációs vetületek a krónikus ellátásban
objektív adatok, leletek, funkciós paraméterek gyógykezelés, gyógyszerelés, mellékhatások – placebo és nocebofaktorok életminőség, családi és párkapcsolati, ill. munkahelyi helyzet, kompenzációs módok szubjektív élményvilág, önértékelés, szorongások és félelmek, rejtett funkciózavarok /pl. szexualitás/ figyelem a kapcsolatra, – az orvos saját viszonyulása, pl. ellenszenve, elfogultsága, gátlásai, stb.

5 4. Fókuszban a beteg kommunikációja
idő és figyelem a beteg szabad megnyilvánulására rendelési vagy kezelési kereteken kívüli találkozások felhasználása /kötetlen megnyilvánulási alkalmak céljára/ megfigyelési lehetőségek – pl. párkapcsolati, családi szituációk, viselkedés a terápiás személyzettel, betegtársakkal empátiás megértés alkalmazása /sérelmek, érzékenységek/ dinamikus /nyitott/ személyiségkép – „komplexusok”, kisebbségi érzések, elégtelenség, ill. lelki és emberi erőforrások fejlődés, fejlesztés, aktiválás

6 5. Terápiás célok a kommunikáción át
érdeklődés felkeltése, egészségnevelés, „empowerment” konfliktus- és krízismegoldás, a depresszió elkerülése autonóm felelősség, ill. egészségviselkedés a kórképpel kapcsolatosan önsegítés, civilszervezetek, érdekeltség, spirituális értékek és élményminőségek promóciója életmódváltozás, identitás, kreatív adaptáció

7 6. Gyakori problémák krónikus betegek kezelésében
hibás problémakezelési módok: kémiai, ill. viselkedési addikciók, ill. abúzusok „áttételes” viszonyformák, feszültséglevezetési, ill. kompenzációs szükségletekből eredően fatalizmus, önfeladás, depresszív kognitív sémák, túlérzékenység „noncompliance” – az együttműködés nehézségei és hibái regresszív jelenségek – pl. exacerbációk, szövődmények, funkcióromlások kapcsán alternatív gyógymódok csábítása

8 7. Egyszerű kommunikációs technikák az orvoslásban
dinamikus /nyitott/ orvosi önismeret – érzelmi viszonytudatosság, „viszontáttételek”, a hiteles kommunikáció problémája exploráció – az érzelmi problémák elmondásának jelentősége – „katarzis”, „korrektív emocionális élmény”, „értelem” és koherencia keresése „átkeretezési” technikák a lelki erősítés érdekében – a pozitív megerősítés fontossága empátiás viszonyulás és vezetés a dialógusban egyszerű szuggesztiók /kooperáció, tünet, funkció/ „proaktivitás” a kapcsolati kommunikációban és a terápiás célok elérésében, a „paradigmatikus konfliktus” vállalása gondoskodás, felelősség, egyedi figyelem, elfogadás és pozitív értékelés kifejezése

9 8. A kommunikáció fejlesztési lehetőségei az orvos számára
a fantázia felhasználása – „audiovizuális laboratórium” bennünk, a betegvezetési problémák belső elemzése saját hibák és kommunikatív elégtelenségek kritikus önvizsgálata elméleti tájékozódás az egyszerű lélektani szabályszerűségek és viselkedésbefolyásolási módszerek tekintetében /empátia, szuggesztió, placeboeffektusok, stb./ csoportos fejlesztési és tanulási módszerek /a Bálint-csoporttól a kommunikációs tréningekig/ megfigyeléses tanulás, tanácsadás, szupervízió /liaison konzultáció, konzílium, pszichológiai vizsgálatok/