Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5.

Az előadások a következő témára: "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5."— Előadás másolata:

1 Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5.
PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5. Dr. Tarnóczi Tibor

2 A termelés összetételének elemzése
A piac állandó mozgásban van, igényei állandóan változnak, amihez a vállalkozásoknak a nyereséges tevékenység folytatása érdekében alkalmazkodniuk kell. A folyamatos alkalmazkodás eredményeként a termelés összetétele is időszakról-időszakra, illetve a tervezetthez képest is megváltozik. Az egyes termékek/szolgáltatások részarányának a változása pedig a vállalkozás valamennyi gazdasági mutatószámát befolyásolhatja. A gazdasági tevékenység elemzése során szükséges, hogy ezeket a hatásokat kimutassuk.

3 Számított üzemi szintű átlagos mutató
ΔX = az üzemi szintű átlagos gazdasági mutató változása X0 = bázisévi (vagy tervezett) átlagos értéke a gazdasági mutatónak X1 = tárgyévi (vagy tényleges) átlagos értéke a gazdasági mutatónak v1i = az i-edik termék/szolgáltatás tárgyidőszaki (tényleges) részaránya; v0i = az i-edik termék/szolgáltatás bázisidőszaki (tervezett) részaránya; x1i = az i-edik termék/szolgáltatás tárgyidőszaki (tényleges) gazdasági mutatója x0i= az i-edik termék/szolgáltatás bázisidőszaki (tervezett) gazdasági mutatója

4 Részhatás-különbség ΔX’ = a részhatás-különbség
vsi = az i-edik termék/szolgáltatás standardizált részaránya. A termékek/szolgáltatások gazdasági mutatója (x) változásainak hatását számszerűsíti.

5 Összetételhatás-különbség
ΔX’’= az összetételhatás-különbség xsi= az i-edik termék/szolgáltatás standard gazdasági mutatója A termelés összetétele (v) változásának hatását mutatja az üzemi szintű, átlagos gazdasági mutató alakulására.

6 Főátlag-index vagy összhatás-index
A valóságos, tényleges összetett viszonyszámok hányadosa, amely a vizsgált jelenség együttes, átlagos színvonalának változását fejezi ki.

7 Részhatás-index vagy részátlag-index
Csak a részátlagok (részviszonyszámok) változásait méri változatlan (standard) összetétel mellett.

8 Összetételhatás-index vagy arányeltolódási-index
A szerkezetben bekövetkező módosulások egyedi hatását méri az együttes színvonalváltozásban. Azt fejezi ki, hogy miként változott volna a teljes színvonal, ha csupán az arányok tolódnak el, vagyis rögzített részviszonyszámokkal dolgozunk.

9 A költség A vállalkozások a termelési folyamatban különféle inputokat használnak fel, ezeket nevezzük a termelés ráfordításainak (pl.: munka-ráfordítás, anyag-ráfordítás, energia-ráfordítás. Közgazdasági megközelítésben a ráfordítások pénzben kifejezett értékeként definiáljuk a költségeket (bérköltség, anyagköltség, energiaköltség, stb.) A költségek ismerete, elemzése és a velük való ésszerű gazdálkodás elengedhetetlen feltétele az eredményes vállalati működésnek.

10 A számviteli költség a vizsgált évben felmerült, és a számviteli rendszerben nyilvántartott költségek. A számviteli költség a folyó költségeknek és az adott évben a tartós lekötések (gépek, épületek, stb.) elszámolható értékcsökkenésének, amortizációjának összege. A folyó költségek azon termelési ráfordítások értékéből tevődnek össze, amelyek az adott időszakban merülnek fel, és a termék eladásával meg is térülnek.

11 A gazdasági költség a számviteli költségnél tágabb fogalom, mert magába foglalja a termelés érdekében felmerült valamennyi ráfordítás pénzben kifejezett értékét, a számviteli költségek mellett az un. alternatív költségeket, vagy más elnevezéssel haszonáldozati költségeket is. A haszonáldozati költségek azáltal keletkeznek, hogy egy döntés mindig kizár egyéb erőforrás-hasznosítási alternatívákat.

12 A költségek csoportosítása
A költségek csoportosítása a számviteli megközelítés alapján: Költségnemenként Költséghely szerint Költségviselő szerint Termék előállítás folyamatában betöltött szerepük szerint: Közvetlen költségek Közvetett (általános) költségek Változási jellegük (vállalatgazdasági megközelítés) szerint Állandó költségek Változó költségek

13 Állandó és változó költség
A termeléshez szükséges inputok között találunk olyanokat, amelyek a vállalati működés meghatározható szakaszán, a kibocsátás egy-egy intervallumán belül nem változnak, adott nagysággal vannak jelen. Ezeket állandó inputoknak nevezzük, a megszerzésükkel kapcsolatosan megjelenő költségeket pedig fix vagy állandó költségeknek. Azokat az inputokat, amelyek mennyisége változik a vállalati kibocsátással, változó inputoknak nevezzük, s a vállalati működés során ezek változó költségként kerülnek számbavételre.

14 Az állandó és az átlagos állandó költségek viselkedése a kibocsátás függvényében

15 Változó költségek Proporcionális (arányosan változó) költségek
Degresszív költségek Progresszív költségek

16 Proporcionális (arányosan változó) költségek

17 Degresszív költségek

18 Progresszív költségek

19 Költségek változása Az állandó költség változatlan, a termék önköltsége (a fajlagos költség) nő. A proporcionális költségváltozás esetén a termelési méret csökkenése közömbös az önköltségre, a fajlagos költség értéke változatlan marad. A progresszív költségváltozás esetén a termelési méret csökkenése kedvezően hat a termék önköltségére, mert 1% termelési volumen csökkenés az önköltség 1%-nál nagyobb csökkenését eredményezi. Degresszív költségváltozás esetén a termelési méret csökkenése kedvezőtlenül hat az önköltségre, mert 1% termelési volumen csökkenés esetén az önköltség 1%-nál kisebb mértékben csökken. Ez a költség-visszamaradás (költség-remanencia) jelensége.

20 A lépcsőzetes költségalakulás elméleti összefüggése