A gazdasági élet problémái

Az előadások a következő témára: "A gazdasági élet problémái"— Előadás másolata:

1 A gazdasági élet problémái
I. Munkanélküliség

2 Mukanélküliség Munkanélküliség: ha a nemzetgazdaságban aktív lakosság > foglalkoztatottak Önkéntes vagy kényszerű A modellekben eltér Neoklasszikus: alapvetően önkéntes (súrlódásos) Keynesiánus: alapvetően kényszerű (konjunkturális strukturális)

3 Munkanélküliség a neoklasszikus modellben
A túl magas reálbérszinttel magyarázzák. Ha a reálbér egyensúlyi szinten van, akkor a munkakínálat megegyezik a munkakereslettel, egyensúlyban van a piac. Ha a reálbér nő, akkor a munkakereslet kisebb, mint a munkakínálat = munkanélküliség De az egyensúlytalanság az árszínvonal alkalmazkodása révén megszűnne! Ha a piacok tökéletesek, hogyan jöhet létre tartós munkanélküliség? + Ellentmond a tényeknek!

4 Munkanélküliség a neoklasszikus modellben
Külső okok Ez azért maradhat fent tartósan, mert az árak merevek. Miért merevek? A neoklasszikus modell csak az önkéntes munkanélküliekre tudnak magyarázatot adni (1-2). A kényszerű munkanélküliséget csak a gazdaságon kívüli okokra tudják visszavezetni (3-4). Különböző magyarázatok:

5 Különböző magyarázatok
Keresési modell: a munkavállalók nem rendelkeznek megfelelő információval, hosszabb ideig ragaszkodnak a magasabb bérhez. Implicit szerződések: a munkavállalók az alacsonyabb, de biztosabb munkahelyeket részesítik előnyben, konjunktúra idején viszont ragaszkodnak a magasabb bérekhez. Hatékony bérek modellje: a munkáltató nem tudja teljes mértékben ellenőrizni az alkalmazottait, ezért a tényleges kiemelkedő munkát kiemelkedő bérezéssel jutalmazza. A szakszervezetek: vannak olyan rétegek, amelyek a választásoknál nagyobb szerepet játszik, ezért a vezetőségnek jobban kell képviselniük ezen rétegeknek az érdekeit (bennfentesek kívülállók).

6 Munkanélküliség a neoklasszikus modellben
A klasszikus munkanélküliség: munkapiaci túlkínálatot és árupiaci túlkeresletet jelent. Általános egyensúlyi modell (Malinvaud) Ha bér valamiért emelkedik és rögzül = munkapiaci túlkínálat. A foglalkoztatást a kereslet határozza meg, ami az egyensúlyinál alacsonyabb foglalkoztatást = kisebb árupiaci kínálat = árupiaci túlkereslet Előbb utóbb megszűnik magától.

7 Munkanélküliség a neoklasszikus modellben
P (W/P)1 (W/P)e AS0 AS1 Kínálat visszaesik Valamiért a Reálbér nő Y W/P Foglalkoztatás csökken NS Y(K0,L) ND N

8 Mukanélküliség a keynesiánus modellben
Az árupiaci kereslet elégtelensége az ok Ha adott P mellett az összkereslet kisebb, mint a teljes foglalkoztatás melletti kibocsátás, akkor a termelés ehhez a kereslethez igazodik, ami munkanélküliséget eredményez Gazdaságpolitika kezelheti

9 Mukanélküliség a keynesiánus modellben
Kezdetben: Adott P*, ekkor árupiaci kereslet: Y0 Ez adott technológia mellett N0 munkával elégíthető ki Ekkor a munkanélküliség: NS-N0 Változatlan P mellett, ha nő az árupiaci kereslet (Y1-re), akkor a munkanélküliség: NS-N1 Gazdaságpolitika! P P* AD’ AD Y N N ND N(Y) NS NS N1 N0 P0 P1 Y0 Y1 Y

10 Munkanélküliség Árupiaci kereslet növelésének módjai:
Költségvetési politika (G, TR, T) Monetáris politika (forgalomban lévő pénzmennyiség növelése)

11 Munkanélküliség csökkentése állami megrendeléssel
G nő → AD jobbra tolódik → vállalati szektorban ND nő → kínálat nő A munkahelyteremtő program ára: Felborul a pénzpiaci egyensúly Kamatláb nő kiszorítás Az árszínvonal növekszik

12 Munkanélküliség csökkentése állami megrendeléssel
LM IS IS’ Y P AD’ P0 AD P Y N ND N N(Y) NS N1N0 P0 P1 P’ P Y0 Y1 Y

13 Munkanélküliség csökkentése monetáris expanzióval
LM LM’ Y nő, P nő, viszont i csökken IS Y P AD’ P0 AD P Y N ND N N(Y) NS N1N0 P Y0 Y1 P0 P1 P’ Y

14 Megszüntethető? A munkanélküliséget elméletileg teljesen meg is lehet szüntetni a fenti módszerekkel De két korlátozó feltétel: a bizonytalan várakozásokat: fiskális és monetáris politika korlátai a minimálbérek magas szintjét. Utóbbinál: ha a minimális reálbér magasabb a teljes foglalkoztatást jelentő egyensúlyi reálbérnél (P’-nél: az ehhez tartozó reálbér már magasabb a minimálbérnél). Túlkínálat van, és kényszerű munkanélküliség

15 Láttuk,hogy a kereslet növelésének hatásra Y növekedésével N is nő
Így a munkanélküliség csökken, amíg el nem érjük a „teljes foglalkoztatást”, illetve potenciális jövedelmet. Mekkora a munkanélküliség a potenciális jövedelemnél? Ha ez előtt vagyunk mi a kapcsolat a munkanélküliség változása és a jövedelem változása között (rugalmasság)?

16 Okun-törvény Statisztikailag vizsgálta az USA-ra
A potenciális jövedelemnél 4% a munkanélküliség A munkanélküliség jövedelemrugalmassága 3,2 = A jövedelemnek 3,2%-kal kell növekednie, hogy a munkanélküliség 1%-kal csökkenjen. Képletben: Koronként és országonként változó!