TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Közigazgatás közösen Workshop a közigazgatásban.

Az előadások a következő témára: "TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Közigazgatás közösen Workshop a közigazgatásban."— Előadás másolata:

1 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Közigazgatás közösen Workshop a közigazgatásban dolgozók számára 2011. október 26. Hotel Astoria Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 06 40 638 638

2 A projekt fő mutatói: Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.-2013.VI.30.
Támogatási összeg: 911 440 838 Ft Megvalósító: az Egyenlő Bánásmód Hatóság 3500 fő közvetlen érintett

3 A program 4 pillére: 1.) Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat 2.) Képzések 3.) Kutatások 4.) Kommunikáció

4 1.) Ügyfélszolgálat elérhetőek vagyunk 19 megyében és Budapesten
az egyenlőbánásmód-referensek heti rendszerességgel tartanak ügyfélfogadást havi rendszerességgel kistérségi jelenlét

5 Megyei egyenlőbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai
2009. szeptember szeptember 30.

6 Ügyfélforgalmi adatok Ügyfélforgalom havi átlaga: 116,6 fő Összesen: 2915 fő

7 Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele
Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele? Összesen: 305 fő

8 Panaszosok demográfiai adatai Az ügyfél lakóhelye a kistérségek típusai szerint Összesen 305 fő

9 Ügyfélelégedettség-mérés
az egyenlőbánásmód-referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október szeptember 30. Önkitöltős kérdőívvel

10 Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? Összesen: darab Átlag: 9,53

11 2.) Képzések „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és
a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés résztvevőinek statisztikai adatai a 2010 szeptember szeptember 25-ig megrendezett 25 képzés alapján

12 Képzésen résztvevők Demográfiai adatok: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerint Összesen 459 fő

13 Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal? Összesen 459 fő
„Igen” válasz esetén 1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.

14 című képzés hallgatóinak véleménye
„Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés hallgatóinak véleménye a szeptember és szeptember közötti időszakban megrendezett 25 képzés alapján

15 Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés
Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés? Összesen 459 fő Átlag: 9,33

16 A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek elfogadásához? Összesen 459 fő

17 7 társadalomtudományi kutatás:
3.) Kutatások 7 társadalomtudományi kutatás: Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok: Egyenlő munkáért egyenlő bért A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései

18 7 társadalomtudományi kutatás:
A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása. A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában

19 Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet
Néhány eredmény a Jogtudatosság és az egyenlő bánásmód követelménye 7. kutatási témából Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet 1000 fős országos reprezentatív lakossági vizsgálat

20 A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció
A népesség 1/3-át érintette már diszkrimináció Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb diszkriminációs okok: életkor, társadalmi származás, egészségi állapot Faktoronkénti sorrend: Életciklus/családi, (életkor, anyaság, családi állapot) Etnikai/szociális (etnikai hovatartozás, társadalmi származás) Egészségi állapot (fogyatékosság, egészségi állapot) Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció. A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb 20

21 TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54-en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban. 21

22 Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát. (%)
Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) fős országos reprezentatív minta

23 Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását. Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával. Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik. 23

24 Létezik-e Magyarországon olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát?

25 Mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdéseit?

26 Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról ?

27 Esélyegyenlőség a munka világában kutatássorozat 4 témája
1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata 3.) Esélyegyenlőségi terv 4.) Védett tulajdonságú munkavállalók munkaerő-piaci helyzete

28 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért
A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy az úgynevezett üvegplafon-jelenség, másfelől a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz. A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.

29 A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint)

30 A jövedelemhátrány jövedelem-kvintilisenként a teljes mintában, a verseny- és a költségvetési szférában (%) Forrás: Bértarifa-felvétel, 2009.

31 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata
Mind a szellemi, mind a fizikai munkakörök betöltése esetén a formális csatornák mellett vagy helyett jelentős arányban alkalmazzák a munkahelyek az informális csatornákat Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés döntően nemi és életkori megkötést jelent, emellett szórványos esetben találkoztunk családi állapotra vonatkozó kitétellel. A munkáltatók és a HR-esek többsége nincsen tisztában azzal, hogy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek, pl. a családi állapottal és a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések feltevése, ugyanakkor a munkavégzés szempontjából fontosnak tartják ezeket megkérdezni.

32 A tiltott kérdések feltevő munkahelyek aránya az egyes szférákban

33 3.) Az esélyegyenlőségi terv hatása
a közszférában az intézmények több mint felében (55-60%) van esélyegyenlőségi terv, a versenyszférában mindössze 6%, a civileknél 7% számol be ilyen dokumentumról. A terv meg(nem)születését befolyásoló tényezők: törvényi kötelezettség és pályázati feltétel. Azon munkáltatóknál, amelyeknél van valamilyen esélyegyenlőségi dokumentum, nagyobb arányban (a versenyszférában: 13%, a civileknél 9%) számoltak be diszkriminációs tapasztalatról az elmúlt egy évre vonatkozóan.

34 Milyen okból vagy céllal jött létre
az Esélyegyenlőségi terv/az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó más írásos dokumentum

35 4.) A védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalók foglalkoztatottsága a munkáltatók attitűdjeinek tükrében A városban vagy faluban élők esélyei nem rosszabbak a fővárosiakéhoz képest a rugalmas munkavégzési formák elérése szempontjából. A régiós különbségekből kiemelendő, hogy Kelet-Magyarországon jobbak a rugalmas munkavégzés lehetőségei, mint Nyugat-Magyarországon. A magántulajdonban lévő magyar vállalatok nagyobb részben biztosítják a rugalmas munkavégzés lehetőségét, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál. A hátrányos helyzetű munkavállalók közül a kisgyermekeseket és a nyugdíjasokat foglalkoztatják leginkább a munkahelyek, és alapvetően megbízhatónak, terhelhetőnek és lojálisnak tartják őket. A romák több mint tízszeres eséllyel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján, mint a többi vizsgált munkavállaló.

36 A különféle rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók körében szektoronként (százalékban)

37 59 novella 7 fénykép 332 grafika és festmény 18 szobor
4.) Kommunikáció A Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások 2010-ben: 59 novella 7 fénykép 332 grafika és festmény 18 szobor

38 Élőben a játszótérről országos vándorkiállítás
Időpont Település Helyszín 2010. október november 08. Budapest Csepel Plaza 2010. november november 30. Szentendre Pest Megyei Könyvtár 2010. december december 10. Esztergom Féja Géza Közösségi Ház 2011. január január 14. Oroszlány Művelődési Központ 2011. február február 04. Tatabánya Puskin Művelődési Központ 2011. március Pécs PTE Jogtudományi Kar 2011. március március 12. Kecskemét Vásárhelyi Pál Általános Iskola 2011. március március 19. Kecskemét Tóth László Általános Iskola 2011. március március 30. Jászberény Déryné Művelődési Központ 2011. április április 27. Szolnok Aba-Novák Kulturális Központ 2011. május május 5. Tatabánya Vértes Center 2011. május- július Országszerte Esélynap 2011 2011. augusztus 12.- augusztus 14. Budapest Sziget Fesztivál 2011. szeptember szeptember 30. Eger Bartakovits Béla Közösségi Ház

39 A referensek kommunikációs eredményei
Eszköz Célérték június 30-ig 2009. szeptember október 25. között Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) 120 126 Televízió 160 34 Rádió 500 19 Internet 1 203 Egyéb rendezvény, konferencia 10 83

40 Hírleveleink 2009 júliusa óta 11 magazint jelentettünk meg.

41 Köszönöm a figyelmet! 00 36 (1) 336 76 58 marta.panczel@ebh.gov.hu
Dr. Pánczél Márta projektvezető EBH TÁMOP 00 36 (1)