Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető

Az előadások a következő témára: "Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető"— Előadás másolata:

1 Az európai villamosenergia-árak központi szabályozásának hatása a fogyasztói árak alakulására
Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető Stratégiai és nemzetközi menedzsment kutatóközpont Verseny és szabályozás 2013 Szakmai konferencia Budapest, szeptember 30.

2 Az előadás fókusza: fogyasztói árak alakulása és az árszabályozás
Árszabályozás lehetséges formái: Input Folyamat Output (kontrollálhatóság, tervezhetőség, regulátor általi megfigyelhetőség) Villamosenergiaárak összetevői: Áram (nagy)kereskedelmi ára Hálózati díjtételek (átvitel, elosztás, rendszerirányítás) Adók – ezen belül energiaadók és általános forgalmi adó 2012-ben az energiaár átlagosan csupán a fogyasztói ár 43 százalékát tette ki, míg a hálózati díjak átlagosan 32 százalékkal, a különböző adók 25 százalékkal részesedtek a teljes árból.

3 A lakossági szolgáltatások körében alkalmazott árszabályozási módszertanok Európában
A lakossági árszabályozás folyamatosan veszít népszerűségéből a tagállamok körében; A CEER 26 EU országot áttekintő 2012-es elemzése szerint a hatósági árszabályozást alkalmazó 14 tagállam közül 11 jelezte, hogy a szabályozott ár mechanizmusának kivezetését tervezi.

4 Az árszabályozás hatása az áramárak egyes komponenseire
Átlagos háztartási energiadíj Átlagos ipari energiadíj Átlagos háztartási hálózati díj Átlagos ipari hálózati díj Árszabályozás van (1=igen/0=nem) r= -,001 r=0,148 r=-0,353 r=0,061 Forrás: saját számítások az EUROSTAT, félévi adatsor, CEER és HEPI alapján Az árszabályozás ténye illetve annak hiánya nem befolyásolta az átlagos lakossági energiadíj mértékét (r=-0,01); A lakossági árszabályozást fenntartó országokban magasabbak az ipari energiadíjak és keresztfinanszírozásra utaló kapcsolat figyelhető meg a hálózati díjak átlagos mértéke tekintetében is; Az egyes fogyasztói szegmensek közül az árszabályozást fenntartó országokban alacsonyabbak a legkisebb fogyasztású fogyasztói szegmens árai, míg a liberalizált piacokon a nagyfogyasztói szegmensbe tartozó fogyasztók által fizetendő díjak kisebbek (méretgazdaságosság / keresztfinanszírozás).

5 Az európai uniós átlagos lakossági áramárak egyes komponenseinek alakulása háztartási fogyasztói csoportonként, félévében Tax=adók (beleértve az ÁFA-t); Net=hálózati díjak; Ener=energiaköltség Fogyasztási értékhatárok: H1<1000 kWh, H2: kWh, H3: kWh, H4: kWh, H5>15000 kWh

6 Nettó díjváltozás (FT/kwh)
Illusztráció a keresztfinanszírozásra: a rendszerhasználati díjak változása a magyar villamos energia szektorban 2010 és 2013 között Változás 2010. január november Nettó díjváltozás (FT/kwh) Átviteli hálózatra történő csatlakozás esetén 44,4% 0,68 Elosztó hálózatra történő csatlakozás esetén Nagyfeszültségű csatlakozás 29,3% 0,65 Nagy/középfeszültségű csatlakozás 26,7% 0,99 Középfeszültségű csatlakozás 29,9% 1,70 Közép/kisfeszültségű csatlakozás 30,5% 2,34 Kisfeszültségű csatlakozás I. (profilos) -8,0% -1,24 Kisfeszültségű csatlakozás II. (vezérelt) -3,7% -0,28 Kisfeszültségű csatlakozás III. (nem profilos) 9,7% 1,37 Átlag 1,7% 0,16 Forrás: saját számítások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján A „kötelező” lakossági rezsicsökkentés hatását a MEKH az ipari fogyasztók díjtételeinek emelésével ellensúlyozta.

7 Egy részletesebb kimutatás: a Household Energy Price Index kutatás (HEPI) által felmért lakossági áramárak A Household Energy Price Index (HEPI) 23 főváros adatait tartalmazza, 22 EU tagállam mellett a szerbiai adatokat. A számítás részletes metodológiája és az adatok a oldalon érhetők el

8 Az adók és a lakossági áramárak összefüggései
Az ÁFA, bár nem szektorális adó, jellemzően alacsonyabb azokban az országokban, ahol magasabbak az energia- és hálózati díjak; Az energiaadók mértéke és az adók nélküli árelemek között nem sikerült feltárni érdemi statisztikai összefüggést – úgy tűnik, itt az adó mértékét inkább egyéb energiapolitikai célok befolyásolták; Magyarország volt az egyetlen a vizsgált országok közül, ahol a háztartások egyáltalán nem fizettek energiaadót a vizsgált időszakban. 2014. február ÁFA százalék Energiaadó százalék Energia és hálózati díjak Pearson Correlation -,530* -,073 Sig. (2-tailed) ,011 ,746 N 22 *Szignifikáns kapcsolat 95%-os megbízhatósági szinten Forrás: HEPI, 2014 februári adatok

9 További érdekes megfigyelések az áralakulás és az árszabályozás összefüggésrendszerében
A háztartási áramárban fizetett energiaadó mértéke pozitív irányú összefüggést mutat a megújulók elterjedésével; Az ipari és lakossági energiadíjak közötti kapcsolat sokkal szorosabb, mint a hálózati díjak közötti – utóbbinál nagyobb a szabályozói beavatkozások hatása.

10 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Konklúzió helyett (ez a gondolat már nem szerepel a tanulmányban): 2014-ban az IMD éves versenyképességi jelentése alapján az a két ország, Németország (2014-ben 6. helyezés a 2013-as 9. hellyel szemben) és Dánia (9. hely a 12. hellyel szemben) tudott legnagyobb mértékben javítani helyezésén, amelyeknél a legmagasabbak a lakossági áramárak és amelyek a legnagyobb mértékben köteleződtek el az új, innovatív energiatermelési technológiák mellett. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!