Viszkok Bence 12.c A leképezési hibák világa

Az előadások a következő témára: "Viszkok Bence 12.c A leképezési hibák világa"— Előadás másolata:

1 Viszkok Bence 12.c A leképezési hibák világa

2 Tartalom jegyzék A lekérdezési hibák világa

3 Gömbi eltérés (szferikus aberráció)
Gömbi eltérés (szferikus aberráció). Egyszínű (monokromatikus) fénnyel történő leképezés esetén is előálló hiba, amelyet az okoz, hogy a lencse szélein áthaladó sugarak nagyobb eltérítést szenvednek, mint az optikai tengellyel kis szöget bezáró fénysugarak. Ezért ugyanarról a pontról a lencse szélein áthaladó sugarak a lencséhez közelebbi pontban alkotnak képet, míg a közepén áthaladók a lencsétől távolabb metszik egymást.

4 Színi eltérés (kromatikus aberráció)
Színi eltérés (kromatikus aberráció). A fehér fénnyel történő leképezés során keletkezett kép különböző részei különbözőképpen elszíneződnek. Ennek az az oka, hogy a lencse törésmutatójának értéke függ a fény színétől is, aminek következtében a széleken áthaladó, tehát nagyobb mértékben eltérített fénysugarak jobban szóródnak (l. prizma, színszórás), mint amelyek a lencse közepén haladnak át. Így a kép belső része kékes, külső része vöröses elszíneződést mutat.

5 Üstököshiba (kóma). A főtengelytől távoli pontból nagyon ferdén és nagy nyílásszögben érkező fénysugarak az ernyőn pontszerű kép helyett üstököscsóvához hasonlító fényfoltot alkotnak. A kóma oka az, hogy a tárgypontból kiinduló sugarak a lencsén különböző mértékű eltérítést szenvednek.

6 Nem pontszerű leképezés (asztigmatizmus)
Nem pontszerű leképezés (asztigmatizmus). Ugyanúgy mint a tükör esetén, még ha keskeny fénynyaláb esik is a lencsére, ha az optikai tengellyel nagy szöget zár be, nem egyetlen pontba képeződik le, hanem két rövid, egymásra merőleges, éles vonallá húzódik össze. Az egyik vonal a  lencséhez közelebb, a másik a lencsétől távolabb keletkezik. A két képvonalat a tárgypontból különböző irányban induló sugarak hozzák létre.

7 Képgörbület (képmező elhajlás)
Képgörbület (képmező elhajlás). Ha a lencse optikai tengelyére merőleges, nagy kiterjedésű sík tárgyat képezünk le, a róla keletkező képpontok nem egy síkban, hanem általában görbe felületen keletkeznek Nagy képek kivetítésekor ezért gyakran alkalmaznak a széleinél kissé hajlított vásznat. Torzítás. A kép élességétől független, a kép alakjára vonatkozó leképezési hiba. Ha egy négyzetrácsos hálót képezünk le, két jellegzetes forma, hordó, ill. párna alakú. torzítás alakulhat ki. Ezeknél a nagyítás a kép különböző részein nem egyforma. A hordó alakú torzításnál a nagyítás a középen nagyobb, mint a széleken, a párna alakúnál pedig fordítva, a széleken nagyobb.

8 Köszönöm a figyelmet!! Források: Mozaik kiadó: Fizika tankönyv.