2007: Szent Erzsébet éve- esélyegyenlőség (empowerment) éve

Az előadások a következő témára: "2007: Szent Erzsébet éve- esélyegyenlőség (empowerment) éve"— Előadás másolata:

1 Esélyteremtés- leszakadó rétegek megerősítése a társadalomban Empowerment

2 2007: Szent Erzsébet éve- esélyegyenlőség (empowerment) éve
Mit jelent az esély, „power”? kontroll a saját életünk, jövőnk felett, külső és belső szabadság, a kihívásokkal való megküzdés képessége Esély nélküliség- tanult tehetetlenség, kontrollvesztés, a megbirkózási képességek elégtelensége, kiszolgáltatottság, valójában rabszolgaság Esélyteremtés- a megbirkózási készségek, a kontroll megszerzés lehetőségeinek erősítése, a külső és belső kiszolgáltatottság csökkentése

3 Az esélytelenség fő formái:
Legsúlyosabb a lelki esélytelenség- a belső szabadság hiánya „Boldogok a lélekben szegények” mit jelent? A legnehezebb élethelyzetekben is „szabadok” mint Vácz Jenő atya, Püspökszentlászló Victor Frankl: az élet értelmének keresése, szélső élethelyzetekben mutatkozik meg Kitelepítettek pozitív példái – a szegénység önmagában nem jelent esélytelenséget

4 Miért veszélyeztetettek a leszakadó rétegek, különösen a gyermekek?
Az alacsonyabb társadalmi rétegekben a reménytelenség, céltalanság, ellenségesség, anómia sokkal gyakoribb, Ez átadódik a következő generációkra is Pl bántalmazó szülő gyermeke gyakran bántalmazó társsal él A cél: az önrontó, ördögi körök feltörése legalább a következő generációkban

5 Rendkívül súlyos anómiás állapot
Társadalmi normák, közös erkölcsi elvek meggyengülése (Dürkheim, Andorka Rudolf) A szocializáció alapja, hogy bízhatok azokban, akikhez tartozom, a társadalom működése kiszámítható a életnek van célja és értelme ennek hiánya állandó bizonytalanságot, „tanult tehetetlenséget”, krónikus stressz állapotot eredményez, Különösen a társadalom leszakadó rétegeiben

6 Az anómia gyakorisága végzettség szerint:
A teljes népesség 46 %-a nem anómiás 54 % -ot anómiás lelkiállapot jellemez, ez az arány a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű rétegben 74 % a nyolc általánost végzettek között 64 % A legmagasabb anómia érték 48-szor magasabb bizalmatlansággal, 21-szer magasabb rivalizálással, írígységgel jár együtt

7

8

9

10 A fogyasztói értékrend és az anómia kapcsolata
Az értékrenddel nem rendelkező, magányos ember a legjobb fogyasztó, leginkább manipulálható a reklámok által az ép személyiségű, nem anómiás ember, társadalom ellent tud állni a manipulációknak, mivel erős személyes kapcsolatai, belső értékrendje, életcéljai megvédik

11 Miért különösen súlyos a helyzet Magyarországon?
1956- a nemzeti érzés, az összefogás, társadalmi kohézió diadala A hatalom számára a legnagyobb veszély a nemzeti érzés- ehelyett a fogyasztói ideológia tudatos kialakítása- legvidámabb barakk, kicsi vagy kocsi szemlélet a legszélesebb, legalsóbb rétegekben is! Ez számukra biztonságérzetet adott a nemzeti azonosságtudat diktatórikus elfojtása- kokárda tiltás, 1956 csak ellenforradalom, ha említik, de a legszigorúbb tiltás a szomszédos országokban ez kevésbé volt jellemző

12 Milyen módszerekkel állítható elő a fogyasztói típus?
ha az anyagi előrejutás, külső siker válik az önértékelés mércéjévé ha az együttműködés helyett a rivalizálás az alapvető motiváció, ha a belso értékek helyett a célok külsővé válnak, másoktól függnek, ha a játékszabályok áttekinthetetlenek, aki közelebb van a tüzhöz, több lehetőséget kap

13 Szorongás, demokrácia, szabadság- az modern kor új rabszolgaságai
From Slavery to Citizenship (Ed Richard Ennals) Willey, 2007. A modern társadalmakban a szorongáskeltés új lehetőségei alakultak ki- modern rabszolgaság: A több információval rendelkezők megvonhatják az információkat illetve önkényesen adagolhatják, ezzel a szabadságtól foszthatják meg a kevesebb információval rendelkezőket A demokrácia a információkhoz való hozzájutás és a döntés jogát és kötelességét jelentené

14 A depressziós tünetegyüttes változása 2002 és 2005 között:
2002-ben 13.6 % volt a kezelésre szoruló depresszió aránya mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe, 2005 utolsó hónapjaiban ez az arány 17.6 %-ra, 4 %-kal emelkedett. A férfiak között 2002-ben 10 % volt a közepesen súlyos és súlyos depressziósok aránya, ez az arány 2005-ben, ugyanazok között a férfiak között 15 %-ra emelkedett, a nők esetében ez az arány 2002-ben 15 % volt, 2005-ben 19 % Közel minden ötödik felnőtt a krónikus stressz, a lelki leszakadás állapotában van!

15 Depresszió súlyossági csoportok 1988 és 2002 között

16 Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2005 között - utánkövetés

17 Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2005 között – utánkövetés, férfiak

18 Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2005 között – utánkövetés, nők

19 Az esélyteremtés szintjei:
Egyéni- életkészségek, stresszel való megbirkózás, énhatékonyság – a legtöbbet azzal adunk, ha eszközöket adunk közösségi alapú programok- társadalmi tőke (bizalom, anómia csökkenése, életcélok, civil szervezeti részvétel, közösségi azonosságtudat) erősítése, életkészségek populációs szint: média üzenetek, politika befolyásolása

20 Az esélyteremtés népgazdasági jelentősége:
Az emberi tőke károsodása a társadalom gazdasági fejlődése szempontjából is komoly veszélyt jelent A középkorú népesség egészségromlása, különösen az alacsonyabb társadalmi rétegekben a gazdaság számára is komoly veszteséget jelent

21 Halálozási arányok iskolai végzettség szerint (érettséginél kevesebb/magasabb végzettség) a 75 évesnél fiatalabb népesség körében

22 Az esélyteremtés színterei:

23 Az egyes életszakaszokkal kapcsolatos kiszolgáltatottság csökkentése: gyermekek- belső üresség középkorúak: munkanélküliség idősek: magány

24 Mi kellene legyen az alapvető célkitűzés:
"Céljaink elérését nem mérhetjük bankszámlánk nagyságával, csak az emberek életminőségének javulásával." Johnson elnök 1964 A fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az önálló döntésekre, alkotásra, együttműködésre képes emberi személyiség fejlődésének elősegítése- ma ez a legfontosabb erőforrás

25 Az életminőség pszichológiai alapja:
az élet alapvető célja az „eudaimonia” Aristoteles A pozitív életminőség – boldogság - nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem aktivitást Az emberi létezés alapvető célja az ember emberi funkcióinak, az erényeknek lehető legteljesebb gyakorlása-ez a boldogság lényege Értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok- ez az egészséggel kapcsolatos életminőséggel is igen szoros kapcsolatban van

26 A pozitív pszichológia jelentősége:
megalapozói Martin Seligman, Csikszentmihályi Mihály Cél: az emberi psziché erősségeinek feltérképezése, Aristoteles szerint a boldogság alapja az emberi lény funkcióinak gyakorlása, Az emberi funkciók az erények, pl. igazságosság, lelki erősség, mértékletesség, okosság, amelyek megkülönböztetik az állattól. (Aristoteles: Nikomachosi etika)

27 Életminőség: pozitív és negatív érzelmek megfelelő aránya:
A pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség a negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál- ezért könnyen manipulálható a pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklődését, nyitottságát, a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen

28 Elkötelezettség Bevonódás, elkötelezettség, „ihlet”, „flow”
Csikszentmihályi Mihály Munka, alkotás – biztonság, kontroll, társas támogatás, pihenés-munka egyensúlya Családi harmónia-bizalom, együttműködés Társadalmi harmónia- társadalmi tőke

29 A pozitív érzelmek jelentősége:
A játék fontossága- kreativitás, életcélok, az unalom hiánya! Grastyán Endre MTA székfoglalója: a játék alapvető jelentősége az agy, a személyiség fejlődésében

30 Maslow szükséglethierarchiája
Az önmegvalósítás szükséglete Az elismerés iránti szükséglet (önbecsülés, elismerés, status) Szociális szükségletek (valahová tartozás, szeretet) A biztonság iránti szükséglet (biztonság, védelem) Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság)

31 Ösztönös késztetések szintje:
szükségletek hierarchiája- ön és fajfenntartás, biztonság igény fontos motivációs alap a testi-lelki egyensúly fenntartására veszélyeztetése alapvető szorongást vált ki, különösen negatív érzelmi állapotban Fogyasztói társadalom: szélsőséges hajszolása: Huxley:Szép új világ szóma boldogsága „fools paradise”, ostobák paradicsoma, drog, valóságshow „Szóma ha mondom, segít a gondon, már egy köbcenti, helyrebiccenti” – totális „lelki” diktatúra lehetősége

32 Fejlődéstani alapok: A gyermek lelki fejlődéséhez alapvető az önálló játék! képessége Leggyakoribb problémák: a mama folyamatosan foglalkoztatja a gyereket- így érzi magát kompetens anyának Az egy szem gyerek folyamatosan foglalkoztatja a családot- nagycsalád védő szerepe

33 Túl ingerszegény vagy épp túl ingergazdag környezet:
korábban a falu, a közösség alapvető szerepe a jó-rossz dimenziók kialakításában, jutalom, büntetés nevelő szerepe Ma- TV, videó, elektromos játékok – azt hiszi, hogy társaságban van, nincs visszajelzés Személyiségzavarok gyakorivá válása, frusztráció tűrő képesség lecsökkenése- fiatalkori öngyilkossági kísérletek háttere

34 Szorongó, túlterhelt szülők
A minták alapvető szerepe- kompetens anya, apa mintája Felszabadult együttlét hiánya- örömképesség nem alakul ki Adás, kölcsönösség szerepe-

35 Iskolai túlterheltség, örömmel végzett tevékenység hiánya:
Fegyelmezetlen gyerek: debilzáló szorongás kialakítása, vagy deviáns csoporthoz sodródás Roma (cigány) fiatalok esetében különösen fontos az önértékelés kialakítása- otthoni hátrányok miatt eleve lemaradás

36 A társas támogatás paradox jelensége fiatalkorban
Kortárs csoport rendkívüli fontossága- drog, dohányzás, alkohol gyakran a csoporthoz tartozás miatt fontos- több társas támogatás a kortársaktól (Pikó Bettina) Kortárs segítők!

37 Az unalom igen szorosan összefügg 35 éves kor alatt:
A reménytelenséggel, A depresszióval, negatív érzelmi állapottal ellenségességgel, cinizmussal, rivalizálással (a társadalmi tőke- bizalom hiányával) Anómiával, értékválsággal, szabálysértő magatartással Az élet értelmének hiányával Alacsony kooperativitással Rosszabb egészségi állapottal, életminőséggel

38 Az unalom összefügg: A gyermekkori családi élet rosszabb minősítésével
Állami gondozással Több televízió nézéssel (ok vagy okozat?)

39 Az unalom és a magatartási zavarok összefüggései:
Több öngyilkossági gondolat és kísérlet Magasabb alkohol abúzus gyakoriság Gyakoribb drogfogyasztás

40 A munkával kapcsolatos védő tényezők, az esélyteremtés lehetőségei

41 Az aktív korosztályban a munka központi szerepe, az egészségpénztárak kiemelt szerepe:
Két probléma: ha nincs, bizonytalan, vagy ha túl sok, főleg a hét végi munkavégzés kockázati szerepe! Férfiak esetében az alacsony munkahelyi kontroll és a hét végi munka Nőknél a munkahelyi légkör, a hét végi munka,a biztonság hiánya

42 EU konferenciák 1999 Tampere - Finn elnökség idején meghívott előadó voltam: a közép-kelet-európai helyzet- együttműködés Lennart Levivel- WPA Occupational Psychiatry szekció European Conference on Promotion of Mental Health and Social Inclusion Working life, employment policy and promotion of mental health

43 Belga elnökség 2001 október 25-27, Brüsszel
Coping with stress and depression related problems in Europe 1. Főtéma: A munkával kapcsolatos stress konzervatív becslés szerint 20 milliárd euro veszteség évente a 15 EU tagállamban

44 Guidance on Work-Related Stress. Spice of Life or Kiss of Death?
Luxemburg: EU Comission, 2000 Levi L. and I.

45 A munkahelyi stressz elméletei:
Karasek,R, Theorell,T.(1990) Healthy work: stress, productivity, and the reconstruction of working life, New York, Basic Books- Erasmus együttműködés, Janszky I, Balogh P, Léder L. 1. Igénybevétel, terhelés mértéke 2. Kontroll, a helyzet befolyásolásának képessége 3. Társas támogatás Siegrist J (1996) Adverse health effects of high-effort/low reward conditions,J Occup Org Psych 1, : Nagy erőfeszítés/alacsony jutalom

46

47 Elvárások, követelmények
Erőfeszítés – Jutalom Egyenlőtlenség Modell (Siegrist J 1996, Effort Reward Imbalance, ERI) - Anyagi elismerés megbecsülés, elismerés karrier / biztonság Elvárások, követelmények jutalom erő-feszítés motiváció („túlvállalás”) motiváció („túlvállalás”) Munkával való elégedettség Munkahelyi kontroll Munkatársi támogatottság Siegrist J (1996) Adverse health effects of high-effort/low reward conditions, J Occup Org Psych 1, 27-41

48 Az egészséget támogató munkahely jellemzői
A dolgozók tisztelete A különbözőség, mint erőforrás Autonómia és részvétel A változások megfelelő menedzselése Megfelelő terhelés Folyamatos tanulás és krízis kezelés, mint fejlődés Az egészség, mint érték Egyensúly a különböző életfeladatok között (pl. gyermekes anyák)

49 A munkahely felelőssége
Corporate responsibility EU szabályozás Belga elnökség A vállalatok és szervezeti egységeik küldetésnyilatkozatának része a dolgozók egészségéért vállalt felelősség A vezetők munkaköri leírásának része Vezetők továbbképzése

50 A munkahelyi stressz következményei (EU deklaráció)
Önkárosító magatartásformák (dohányzás, alkohol, drog) Teljesítményromlás, önértékelés csökkenése Ellenségesség, bizalomhiány Kimerültség Szorongás Depresszió - 3,2-szer gyakoribb rövidtávú munkaképtelenség - ennek költségei magasabbak, mint a depresszió kezelése Egészségromlás

51 Populációs szintű megközelítés: a média szerepe, a politika befolyásolása- a nyomásgyakorlás lehetőségei az esélyteremtés érdekében (Skandináv példák, Corporation c. dokumentumfilm)

52 Mai magyar helyzet: A éves magyar férfiak halálozása 12.20/00 volt 1960-ban, 16.20/ ben, 33 %- kal emelkedett A nők esetében 9.60/00 –ről 7.80/00. Ez azt jelenti, hogy 2005-ben tel több férfi halt meg a éves korosztályból, mint 1960-ban ( férfi 1960-ban, férfi 2005-ben) (Demográfiai Évkönyv, 2005)

53 Tízezerrel több férfi halt meg a 40-69 éves korosztályból 2005-ben, mint 1960-ban!

54 Módszertan A minták a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 16 illetve 18 év felett Hungarostudy 1988: személy Hungarostudy 1995: személy Hungarostudy 2002: személy Keresztmetszeti, hosszmetszeti összefüggések

55 Módszerek Hungarostudy 2002 kérdőíves vizsgálat 117 kérdéscsoport (kb. 300 kérdés) Egészségi adatok, betegségek, bio-pszicho-szociális háttértényezők 12634 (5654 férfi, 6980 nő) személy, otthoni interjú A kérdezőbiztosi feladatot a Védőnői Szolgálat munkatársai végezték

56 Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei
Pszichoszociális faktorok: ·      megbirkózás ·      társas támogatás ·      ellenségesség ·      társadalmi tőke ·      reménytelenség .      impulzivitás ·      elégedettség ·      életcélok · vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzők ·      demográfiai jellemzők · viszonylagos lemaradás mutatói Életminőség és egészségi indikátorok: . WHO életminőség kérdőív . egészségi állapot jellemzői Mentális egészség mutatói: ·     Beck Depresszió Skála, ·     Szorongás skála Vitális kimerültség Életmód és stressz: ·   dohányzás ·    alkohol ·    drog ·  munka, kapcsolati stressz      · életesemények, szükségletek 

57 A követéses vizsgálat első eredményei a korai halálozással kapcsolatban:
2002-ben embert kérdeztünk ki, közülük 2005-ben 4689 személyt sikerült újra kikérdezni, 322 ember halt meg az újból felkeresettek közül. A fenti 5011 személy közül a ben éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529 nőt A 2002-ben éves korosztályból 99 férfi (8.8%), és 53 nő (3.6%) halt meg 2005-ig

58 A korai halálozás szignifikáns előrejelzői a férfiak között:
szignifikáns védőfaktor: házastárssal él Munkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb halálozással jár együtt, a társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak együtt Súlyos depressziós tünetegyüttes – 5-ször magasabb halálozás, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma szorongás- 3-szoros halálozási valószinűség,

59 A korai halálozás szignifikáns előrejelzői a nők között:
reménytelenség – 3-szor magasabb halálozás elégedetlenség a személyes kapcsolatokkal - 2-szer magasabb halálozás családi problémák – 3-szor magasabb halálozási kockázat

60 Társas támogatás és a korai (40-69 éves) halálozás összefüggései a követéses vizsgálat alapján

61 Szignifikáns veszélyeztető faktorok életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

62 Munkával kapcsolatos stresszorok és a korai halálozás (40-69 év) összefüggései a HEP követéses vizsgálat szerint ben

63 Lelki egészség és és a korai halálozás összefüggései a HEP követéses vizsgálat szerint 2005-ben

64 Társadalmi bizonytalanság, anómia, demoralizáltság és a korai halálozás összefüggései a követéses vizsgálat szerint ben

65 A pozitív életminőség védő szerepe a korai halálozással kapcsolatban a HEP követéses vizsgálat szerint ben

66 A pozitív életminőség védő szerepe
Az önbizalom (hatékonyság) , az un. tanult sikeresség, olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a nehéz élethelyzeteket, valamint a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős védőfaktor a pozitív életminőség a férfiak esetében kétszeres védőfaktor A házastárs és különösen a jó házastársi kapcsolat ötszörös védőfaktor ezek a tényezők, az élet értelme és a biztos munkahely a hagyományos kockázati tényezők (kor, iskolázottság, dohányzás, alkohol, testsúly) szerinti kontroll után is igen szignifikáns védő tényezők a férfiak esetében

67 Nők szerepe a középkorú férfiak életkilátásaival kapcsolatban:
Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

68 A nemek közötti kölcsönhatás jelentősége:
A nők anyagi helyzettel való elégedetlensége fontosabb veszélyeztető faktor a férfiak számára, mint a férfiak saját elégedetlensége ( a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul) A nők iskolázottsága fontos védőfaktor a férfiak részére Nem feminist hanem „familist” szemlélet szükséges!

69 Irodalom: Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62, Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Sciences and Medicine 51, Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59, Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest Kopp M, Kovács M (2006) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest