A hazai fiskális politika általános kérdései és kihívásai 42. Közgazdász-vándorgyűlés Eger, 2004. augusztus 26-28.

Az előadások a következő témára: "A hazai fiskális politika általános kérdései és kihívásai 42. Közgazdász-vándorgyűlés Eger, 2004. augusztus 26-28."— Előadás másolata:

1 A hazai fiskális politika általános kérdései és kihívásai 42. Közgazdász-vándorgyűlés Eger, 2004. augusztus 26-28.

2 2 A gazdaságpolitika céljai 2005-2008. Felzárkózás a gazdaságban – gyorsuló növekedés –Több levegő a gazdaságnak – új lendület a növekedésnek –Növekvő uniós fejlesztési források hatékony felhasználása –Javuló egyensúly – fenntartható gyors növekedés Felzárkózás a foglalkoztatásban –Fejlődő vállalkozások – több munkahely –Foglalkoztatást ösztönző adó- és támogatáspolitika Felzárkózás az életkörülményekben –Termelékenységgel arányos reálbér növekedés –Munkajövedelmek gyors növekedése – többen keresnek többet –Célzott, esélyteremtő szociálpolitika Az államháztartás vitelét ezen céloknak kell alárendelni.

3 3 Megvalósítás útja a jövedelemtulajdonosok közötti osztozkodás változtatása Lakosság jövedelempozíciója Vállalkozások jövedelempozíciója Államháztartás jövedelempozíciója

4 4 Új költségvetéspolitika Hatékonyabb állami feladatellátás Hiánymérséklés Jövedelemcentralizáció mérséklése Növekedést generáló államháztartás Több mozgástér a jövedelemtulajdonosoknak Nagyobb beruházási kedv Több munkahely Csökkenő államadósság Következmény

5 5 Kisebb, hatékonyabb állam Közpénzekkel való szigorú és hatékony gazdálkodás –Költségvetési fegyelem Állami feladatok áttekintése, feladatvállalás csak a források megteremtésével Hatékony működés és intézményrendszer –Teljesítménykövetelmények a közszférában –Párhuzamosságok megszüntetése –A hazai fejlesztési források a Nemzeti Fejlesztési Terv és autópálya építés céljait szolgálják Korszerűsítési programok – jobb szolgáltatás – modern állam –Egészségügy –Kistérségi-regionális feladatellátás –Oktatás –Honvédelem

6 6 Az ügy bonyolultsága Költségvetési kiadások négy fő kategóriája Az első kategóriába azok a kiadások tartoznak, amelyek mindenképpen veszteséget okoznak, mint pl. a kamatkiadások. A második kategóriába tartoznak azok a költségek, melyek egy bizonyos mennyiségben fontosak, de hogyha elkezdjük növelni a mértéküket, az nem fogja a gazdasági hatékonyságot szolgálni. Ilyenek, pl. a nyugdíjak. A harmadik kategória költségei mind túlságosan kicsi, mind túlságosan nagy mennyiségben veszteséget okoznak, de van egy optimális érték vagy tartomány, ahol a hatékonyságot növelni fogják. Például ilyen a biztosítási alapú munkanélküli segély. A negyedikbe tartoznak azok, melyek a napjainkban szokásosnak tekinthető tartományon belül egyértelműen a hatékonyságot javítják. Ilyenek a kutatás-fejlesztési kiadások, de bizonyos szempontból az oktatási kiadások is ebbe a kategóriába tartoznak.

7 7 Változó állami feladatok

8 8 Kisebb állam – kisebb hiány

9 9 GDP 3 548 4 365 5 614 6 894 8 541 10 087 11 393 13 172 14850 16 744 18 575 20 340 22040 23 850 25 720 27 740 Pénzforgalmi és ESA‘95 szerinti hiányok a GDP százalékában (A politika problémái, veszélypontok)

10 10 A növekedés forrása - az állami kiadások és adócentralizáció csökkentése Négy év alatt az államháztartás hazai kiadásai több mint 2 000 milliárd Ft-tal kevésbé emelkednek, mintha maradna az újraelosztás jelenlegi aránya A felszabaduló forrásokból –A hiány csökkentésére kb. 800 - 1 000 milliárd Ft –Adócsökkentésrekb. 1 000 - 1 200 milliárd Ft A hazai forrásokat az EU-ból érkező növekvő támogatások egészítik ki, négy év alatt összesen 2 500 milliárd Ft (A 2007-2013-as új uniós költségvetés hét év alatt várhatóan összesen több mint 9 000 milliárd Ft leköthető támogatást biztosít, döntően fejlesztésre)

11 11 Az államháztartás terjedelmének csökkentése

12 12 - 0,5 -1,0 - 1,5-1,9 -1,2 -1,8 -2,1 -2,3

13 13 Állami jövedelem elvonás a sikeresen felzárkózó országokban

14 14 Csökkenő állami elvonás

15 15 Növekedést generáló állam Az Unió kihívása a fejlesztési támogatások terén

16 16 milliárd forintban Növekedést generáló állam Az Unió kihívása a fejlesztési támogatások terén

17 17 Kisebb hiány – kisebb államadósság (átvállalások nélkül)

18 18 GDP 3 548 4 365 5 614 6 894 8 541 10 087 11 393 13 172 14850 16 744 18 575 20 340 22040 23 850 25 720 27 740

19 19 Mit várunk a fiskális politikától Összefoglalás Vállalkozások bővülő lehetőségei: Versenyképesség erősítése Beruházások, fejlesztések támogatása Tőkevonzó képesség erősítése Tartós és gyors növekedési pálya Fejlesztési források maximális kihasználásával Exportteljesítmény növelésével 2010 – csatlakozás az euró-zónához 2008-ra biztonsággal megteremthetők a 2010-es csatlakozás feltételei Az ESA hiány 3% alatt Az adósság tartósan 60% alatt