Tulajdonképpen mi is történik? Hogyan lettem „koordinátor”

Az előadások a következő témára: "Tulajdonképpen mi is történik? Hogyan lettem „koordinátor”"— Előadás másolata:

1 Tulajdonképpen mi is történik? Hogyan lettem „koordinátor”
A struktúra átalakítás és kapacitás átszervezés tapasztalatai a miniszteri biztos szemszögéből Tulajdonképpen mi is történik? Hogyan lettem „koordinátor” Mit kellett volna tenni ? Mit lehetett mégis tenni... Dr. Pál Miklós

2 Kezdetben vala a sötétség és odacsap, hol sanyargatni lát...
de akkor jött a Tenkes kapitánya és odacsap, hol sanyargatni lát...

3 Az E-Alap helyzete a konvergencia fényében

4 Az Egészségbiztosítási Alap hiánya (1)

5

6

7

8

9

10

11 5.2 Egészségügyi rendszer
………… A térítéskötelezettség valamely formájának 2007-re tervezett bevezetése lehetőséget teremt a szigorító intézkedésekkel eddig nem érintett háziorvosi és fogorvosi ellátás területén fizetett díjak néhány százalékos mérséklésére. Az itt keletkezett megtakarítás a szakellátás átalakítási programjának költséghatékonyságot javító fejlesztési céljaira használható fel. Ugyancsak a térítéskötelezettség bevezetése pótolhatja részben, vagy egészben a júliusi intézkedésekkel kivont forrásokat a járóbeteg szakellátásban.

12 3.) Szakmai és finanszírozási protokollok (betegutak) érvényesítése a szolgáltatások igénybevételének és nyújtásának ésszerűsítésére. Törvényjavaslat országgyűlési benyújtása: 2006 4.) Az ellátás következő (magasabb) szintjének igénybevétele jellemzően az alsóbb szinten kiadott beutalóval lehetséges 5.) A kihasználatlan, vagy ésszerűtlenül működtetett túlzott aktív fekvőbeteg kapacitások megszüntetése vagy átalakítása krónikus/ápolási, illetve szociális ellátó kapacitássá.

13 A következő évekre a Kormány az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak csökkentését irányozta elő. A csökkenés a szolgáltatás színvonalának romlása nélkül is elérhető, mivel az intézkedések elsősorban a források hatékonyabb felhasználását és a pazarlások megszüntetését szolgálják. A Kormány által – 2006 júliusában bejelentett – kiigazító intézkedések első csoportja az egyensúly rövidtávú javítását szolgálja. Az intézkedések (elszámolható teljesítmény csökkentése, teljesítménynövekedés elszámolhatóságának korlátozása, ellenőrzés fokozása, szolgáltatóhálózat kapacitásbővítésének leállítása, a díjak befagyasztása) októbertől jelentősen csökkentik az Egészségbiztosítási Alap kifizetési kötelezettségét, ugyanakkor mérséklik a szolgáltatók teljesítménynövelési lehetőségeit az elszámolható teljesítmény-maximum meghatározásával. Az ebből eredő megtakarítás 2006-ban csak az utolsó negyedévet érinti, így a kiadáscsökkentő hatás a következő években az ideinek a többszöröse lesz.

14 Elvi kitekintés (Boncz Imre nyomán…)
Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) helyzete és a konvergencia Kapacitásszabályozás elvi lehetőségei 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről 361/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény végrehajtásáról

15 Kapacitás szabályozás elvi lehetőségei

16 A kapacitásszabályozás elvi lehetőségei a nemzetközi gyakorlatban
Kórházi ágyak számának meghatározása és módosítási-fejlesztési lehetőségek korlátozása Orvosok számára létszámkorlát előírása Tevékenységek mennyiségi behatárolása Maximum (kiadás korlátozás) Minimum (hatékonyság növelés) Nagyértékű technológiák speciális szabályozása Időkorlátok alkalmazása Maximum (várólista) Minimum (sürgősségi eset kórházba kerülése) ESKI háttéranyag: Kapacitások meghatározása az egészségügyben. Budapest, 2006.

17 Képletesen megfogalmazva (1)
Thaiföld: kapacitás tervezés. [Health Services Research, 2004, 39(6): ] California: Medi-Cal, kórház-finanszírozás. [Journal of Policy Analysis and Management, 2003, 22(1):65–84.]

18 Képletesen megfogalmazva (2)
Egyesült Királyság: Adott napon betöltött ágyak száma. [Health Care Management Science, 2003, 6: 97–104.] Egyesült Királyság: Annak a valószínűsége, hogy adott napon adott ágy foglalt lesz. [Journal of Policy Analysis and Management, 2003, 22(1):65–84.] Németország: Hill-Burton képlet

19 Magyarországi helyzet

20 Kapacitásszabályozás Magyarországon
1996. évi LXIII. (63.) törvény az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról 2006. évi CXXXII. (132.) törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről

21 1996. évi LXIII. (63.) törvény versus 2006. évi CXXXII. (132.) törvény

22 Képletünk már nekünk is volt … (1996. évi LXIII. törvény )

23 Súlyponti (kiemelt) kórházak (31 + 8)
Pécs Kaposvár Szekszárd Zalaegerszeg Nagykanizsa Szombathely Veszprém Győr Tatabánya Kecskemét Kiskunhalas Szeged Gyula Szentes Debrecen Nyíregyháza Szolnok Fehérgyarmat Miskolc Ózd Sátoraljaújhely Eger Salgótarján Budapest (4+5) Székesfehérvár Dunaújváros Kistarcsa Vác Siófok Sopron Karcag

24 10.000 lakosra jutó összes ágyszám reform előtt és reform után

25 10.000 lakosra jutó összes ágyszám eltérése az országos átlagtól

26 Aktív és krónikus ágyak aránya
2007. április 1. UTÁN: 62 % VS. 38 % 2007. április 1. ELŐTT: 75 % VS. 25 %

27

28

29 Mit kellett volna tudni?
Szakmacsoport és szakma fogalma Szerződött valós kapacitás, szakmánként Mi az, hogy rehabilitáció? Mikor krónikus a gyerek? Lehet-e közlekedni? Akarunk kórházat bezárni? Tudunk kórházat bezárni?

30 Mit kellett volna elolvasni/írni?
A RET-ről szóló jogszabályt (EÜ törvény) Szakmai kódjegyzék az egészségügyi szakellátási kapacitásmódosítások szakmai feltételeiről, eljárási rendjének és az új szolgáltatók befogadásának szabályairól szóló 50/2002 korm. rendelet járóbeteg van? Területi ellátási kötelezettség szabályozása és helye

31

32

33 Értékelési kísérlet

34