Jakab András 1/172011. szeptember 28.. Klasszikus érvek „Ambíciónak ambíció tegyen keresztbe” (Madison, Federalist Papers 51.) „A hatalom megront, abszolút.

Az előadások a következő témára: "Jakab András 1/172011. szeptember 28.. Klasszikus érvek „Ambíciónak ambíció tegyen keresztbe” (Madison, Federalist Papers 51.) „A hatalom megront, abszolút."— Előadás másolata:

1 Jakab András 1/172011. szeptember 28.

2 Klasszikus érvek „Ambíciónak ambíció tegyen keresztbe” (Madison, Federalist Papers 51.) „A hatalom megront, abszolút hatalom abszolút megront.” (Lord Acton) „örök tapasztalat, hogy mindenki, aki hatalommal rendelkezik, kész visszaélni vele; addig megy el ebben, míg korlátokba ütközik…. Hogy ne lehessen visszaélni a hatalommal, arra van szükség, hogy a dolgok elrendezése folytán a hatalom állítsa meg a hatalmat” (Montesquieu) „Az olyan társadalmak, amelyekben a jogok nincsenek biztosítva, és amelyekben a hatalmi ágak nincsenek elválasztva, nem rendelkeznek alkotmánnyal.” (1789, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 16. cikk) 2/172011. szeptember 28.

3 Mai indokolások I. Elsődleges indokok: 1. Alapjogok védelme (szabadság védelme a zsarnokság ellen I.) 2. Demokrácia védelme (szabadság védelme a zsarnokság ellen II. + transzparencia, hogy le lehessen váltani az ügyetlen kormányt) 3. Gazdasági hatékonyság elősegítése (korrupció ellen, eladósodás ellen) 3/172011. szeptember 28.

4 Mai indokolások II. Másodlagos indokok: 1. Jó kifogás a saját radikálisok felé, hogy miért nem teszi meg a kormány ezt vagy azt a lépést 2. Nemzetközi kötelezettségek (Sonnevend Pál) 3. Mimikri: mert a sikeres államok így csinálják lényegében minden európai államban, kivéve a Vatikánban (1. cikk: „A pápa a Vatikáni Állam fejeként birtokolja törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom teljességét.”) eddig nem volt kifejezetten a magyar Alkotmányban, de a jogállamiságba beleértette az AB; új Alaptörvény: C) cikk (1) bek.: „A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.” 4/172011. szeptember 28.

5 Ellenérvek 1. Néha szélsőségesen dogmatikus/ideologikus közgazdászok vagy alkotmányjogászok kerülnek pozícióba (Jon Elster) 2. Felelőtlenség: úgy döntenek politikai kérdésekben, hogy nincs politikai felelősségük 3. Jens Arup Seip (norvég történész): „A politikában mindenki csak másokat próbál megkötni, nem saját magát.” (ez vonatkozik a független intézményekre is: a magukra vonatkozó kötöttségeket ignorálják vagy szűkítik) Megoldás: a kontrolláló intézményeket is kontrollálni kell + elsősorban vétójoguk legyen csak, ne cselekvési joguk (vagy cselekvés csak akkor, ha másokkal együtt: együttműködési kötelezettség) 5/172011. szeptember 28.

6 A függetlenség általában Fogalma (bírói függetlenség mintájára): 1. Személyi fizetés nem csökkenthető + jutalom nem adható elmozdíthatatlan (ill. eljárásilag és anyagi jogilag is csak nagyon nehezen), áthelyezhetetlen, újraválaszthatatlan (ill. lehetőleg nyugdíjig) büntető- és polgári jogi felelősségi korlátok (anyagi és eljárási) összeférhetetlenségek 2. Hatásköri (nem utasítható, folyamatban lévő ügyekben a hatásköre nem csökkenthető) 6/172011. szeptember 28.

7 Bíróságok 1. Elsődlegesen hatékonyság-elősegítés (privát megállapodások nagyobb valószínűséggel köttetnek, ha a felek úgy vélik, hogy végső soron ki lehet kényszeríteni egy független bíróságon) 2. (Alap)jogvédelem (kül. tulajdonvédelem, személyiségi jogok) is 3. A demokrácia-védelem csak másodlagos Bírói túlhatalom (Federalist Papers 78, Alexander Hamilton: „the least dangerous branch” vs. Griffith, The Politics of the Judiciary) megfékezése: szigorú eljárási megkötések + tanácsban ítélkezés, több fokú eljárás: egymást ellenőrzik + esküdtszék (a népi ülnök más fogalmi rendszerben) + különféle bírói szervezetrendszerek (Fr.) + nyilvános jogtudományi kritika (JeMa) + új anyagi jogi törvények 7/172011. szeptember 28.

8 Alkotmánybíróságok Nem új: Siéyès (jury constitutionnaire), Kossuth (alkotmányőrszék). 1. Alapjogvédelem és … 2. … demokrácia-védelem (szólásszabadság, választójog + politikai megállapodások is nagyobb valószínűséggel köttetnek, ha a felek úgy vélik, hogy végső soron ki lehet kényszeríteni egy független alkotmánybíróságon) 3. A hatékonyság elősegítése csak másodlagos („a hülyeség nem alkotmányellenes”, bár néha egyúttal az is) Megfékezés: eljárási megkötések + negatív jogok + tanácsban + különvélemények + nyilvános jogtudományi kritika (JeMa, Fundamentum) + végső soron és eljárásilag nagyon nehezen: alkotmánymódosítás (kivéve: Ewigkeitsklausel) 8/172011. szeptember 28.

9 Ügyészség Európában a legtöbb helyen a kormány alá rendelt (viszont részben helyette nyomozási bíró sokhelyütt). Akkor érdemes függetleníteni a kormánytól, ha azt feltételezzük, hogy a mindenkori kormány visszaélne az alárendeltséggel (politikai kultúra kérdése). Függetlenség célja: ügyeket ne lehessen pártpolitikai okokból elfektetni (a pártpolitikai jellegű ügyindítás független bíróság mellett értelmetlen). Tehát lehet: 1. alapjogvédelmi funkciója (alapjog-sértő köztisztviselőkkel vagy rendőrökkel szemben), 2. hatékonysági funkciója (korrupt köztisztviselőkkel vagy rendőrökkel szemben), 3. de a demokrácia védelme ezekhez képest csak másodlagos. Megfékezés: bírósági ítélet + eljárási megkötések + anyagi szabályok változtatása 9/172011. szeptember 28.

10 Államfő Minimális az önálló szerepe a hatalommegosztás parlamentáris rendszerében: 1. Alapjogokat csak közvetve véd (előzetes normakontroll), 2. A demokráciát (kormány leválthatóságát) is csak igen közvetve garantálja (választások kiírása, előzetes normakontroll), 3. A hatékonyság biztosítására (hibás törvények kiszűrése: halasztó hatályú politikai vétó) pedig nincs szakértőgárdája Megfékezésére mégis intézmények: impeachment + újraválasztás korlátozása (a rá vonatkozó szabályok változtatása csak kivételesen lehetséges, hiszen ezek általában alkotmányos rangban vannak). Valójában az a feladata, hogy más szervek aktusaihoz járuljon hozzá: őt nem kell korlátozni, ő korlátoz másokat (előtte vagy utána: más javaslatára kinevez, javasol, aktusát ellenjegyzik, stb.). 10/172011. szeptember 28.

11 Önkormányzatok 1. Elsődlegesen demokrácia előmozdítása: helyi közhatalom gyakorlóinak leválthatósága 2. A hatékonyság biztosítása (helyi döntések helyben: de ezt akár helybe kirendelt dekoncentrált szervek is elláthatnák): vagyis az alkotmányosan garantált függetlenség mellett ez nem erős érv 3. Alapjog-védelmi funkció elenyésző Megfékezés: kormányzati törvényességi felügyelet + bírósági ítéletek + törvényhozás (új anyagi jogi szabályok) + AB (+ nálunk OGY feloszlathat, de ez máshol rendszerint bírósági feladat) 11/172011. szeptember 28.

12 Nemzeti bankok 1. Elsődlegesen hatékonysági funkciója van a függetlenségüknek: rövid távú előnyök a kormányzatnak (gyors munkahelyteremtés és gazdasági növekedés), de hosszú távon súlyos gazdasági károk (torzulások az adórendszerben, hitelek ára nehezen kalkulálható, árak információtartalmára negatívan hat) 2. Másodlagos: alapjogvédelem (pénztulajdont ne lehessen elinflálni) 3. Demokrácia-védelmi funkció elenyésző, közvetett Megfékezésükre: jegybanktanács + részletes törvényi előírások (módosíthatók is) + nyilvános közgazdaság- tudományi kritika 12/172011. szeptember 28.

13 Költségvetési tanácsok 1. Elsődlegesen hatékonysági funkciója van a függetlenségüknek: ne lehessen eladósítani az országot (néha vétójoggal, néha csak véleményezéssel) 2. Demokrácia-védelem: másodlagos (legyen világos, hogy hatékony-e a kormányzás) 3. Alapjogvédelem: nem funkció Megfékezésükre: tanács + részletes törvényi előírások (módosíthatók is) + nyilvános közgazdaság- tudományi kritika 13/172011. szeptember 28.

14 Számvevőszékek 1. Elsődlegesen hatékonysági funkció (az állami pénzeszközökkel való hatékony gazdálkodás) 2. Demokrácia (kormány leválthatósága): nyilvánosság (ez számít) és az OGY számára jelentések (a kormány valódi teljesítményéről objektív/független vélemény: emiatt kellene a KSH-nak is függetlennek lennie) 3. Alapjogvédelem: nincs, vagy csak közvetett Megfékezés: mivel a nyilvánosságra hozatal a fő fegyvere, ezért a jelentéséről folytatott nyilvános (közgazdaság- tudományi) vita + jogsértések megállapítása (feljelentések, polgári perek) esetén a bírósági ítélet 14/172011. szeptember 28.

15 Ombudsmanok 1. Elsődlegesen alapjogvédelmi funkció 2. Demokrácia (kormány leválthatósága): csak másodlagos, amennyiben alapjogokkal összefüggésben (szólásszabadság, választójog) 3. Hatékonyság-elősegítés: nincs, vagy csak közvetett Megfékezés: mivel a nyilvánosságra hozatal a fő fegyvere, ezért a jelentéséről folytatott nyilvános (jogtudományi) vita (lényegében csak ez, hiszen bírói ítélethez általában nem vezet) 15/172011. szeptember 28.

16 Adatvédelmi biztosok Nem ombudsman: hatósági jogkörök, bírósági felülvizsgálat, nem az alapjogvédelem a fő funkciója. Ha az alapjogvédelem lenne az elsődleges funkciója, akkor fölösleges lenne, hiszen az ombudsman is elláthatná (különleges szakértelem sokféle alapjoghoz kell, nem csak ehhez). 1. Demokrácia (kormány leválthatósága): közérdekű adatok nyilvánossága révén a kormány valódi teljesítménye 2. Hatékonyság-elősegítés: közérdekű adatok nyilvánossága révén korrupció elleni küzdelem 3. Alapjogvédelmi funkció: másodlagos (mellékhatás) A fő profil ideális esetben tehát a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása/kikényszerítése: az adatvédelem integrálására (amelyre akár egy ombudsman is jó lenne) csupán az egyensúly megtalálása érdekében (korlátként, másodlagosan) van szükség. Megfékezés: bírósági ítélet + nyilvános jogtudományi kritika 16/172011. szeptember 28.

17 Jakab András, LLM, PhD Schumpeter Fellow Max-Planck-Institut für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht (Heidelberg) ajakab@mpil.de 17/172011. szeptember 28.