Alárendelt és mellérendelt összetett mondatok

Az előadások a következő témára: "Alárendelt és mellérendelt összetett mondatok"— Előadás másolata:

1 Alárendelt és mellérendelt összetett mondatok
Az összetett mondatok Alárendelt és mellérendelt összetett mondatok

2 Az összetett mondat fajtái
A z ö s s z e t e t t m o n d a t f a j t á i Azok a mondatok, amelyek két vagy több tagmondatból állnak: összetett mondatok. Az összetett mondat fajai: Az összetett mondat tagmondatai kétféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz: a. két összefüggő tagmondatot egybekapcsolunk. Az ilyen összetett mondat tagmondatai egyenrangúak, egymás mellé vannak rendelve.

3 Az összetett mondat fajtái
Az egyik tagmondatból hiányzó mondatrészt a másik tagmondat fejezi ki. A két tagmondat nem egyenrangú: egyik a másiknak alá van rendelve. Az a tagmondat, amelyet a hiányzó mondatrésszel ki kell egészíteni: a főmondat. Az a tagmondat, amely a főmondat hiányzó mondatrészét kifejti: a mellékmondat.

4 Az alárendelő összetett mondat főmondata kiegészítésre szorul, mert valamilyen mondatrész hiányzik belőle. A mellékmondat a főmondatból hiányzó mondatrészt mondategység formájában fejti ki. A főmondatban lévő (vagy pótolható) utalószó (az, olyan, abba, ott, úgy stb.) jelzi, milyen mondatrésszel egészíti ki a mellékmondat a főmondatot. A mellékmondatot kötőszóval (hogy, mert, mint, amely, aki, ameddig, amiért stb.) kapcsoljuk a főmondathoz.

5 Az alárendelő összetett mondat
tagmondatait vesszővel, gondolatjellel, ritkábban pontosvesszővel vagy kettősponttal választjuk el egymástól. Az alárendelő összetett mondat végére olyan írásjelet teszünk, amilyen a főmondat végére kívánkozna. Mondd el, merre jártál! (A főmondat felszólító.) Nem tudom, mi lesz a vacsora. (A főmondat kijelentő.)

6 ALÁRENDELŐ MONDAT A tagmondatok között -tartalmi -logikai
-grammatikai (nyelvtani- alárendelt) kapcsolat van. Főmondat – utalószó Mellékmondat – kötőszó

7 FŐMONDAT -utalószó Akkor Hi amikor locsolja Kati a virágokat,
nem süt oda a nap. MELLÉKMONDAT – kötőszó Hi AkkorAkko Akkor 1. a amikor 2.

8 A tagmondatok lehetséges sorrendje:
1.Elöl van a főmondat, utána a mellékmondat: Az nem vitéz,I aki bolondul vész. 1I 2 2.Elöl van a mellékmondat, utána a főmondat: Ahány ház, I annyi szokás.  2I1 3.A főmondatba beleékelődik a mellékmondat. Ilyenkor a tagolásra három megoldás van. a) A közbeékelt tagmondat elé is, után is vesszőt teszünk: A házba, I ahová nemrég költöztünk, I még érezni a festék illatát.1I 2 I 1 b)Vessző helyett gondolatjellel különítjük el egymástól a tagmondatokat: A padlásra – ahol a dió szárad – szívesen fölmegyek. 1 I 2 I 1

9 A tagmondatok lehetséges sorrendje:
c)A közbeékelt tagmondatot zárójelbe tesszük: A pólót (amelyet a mamitól kaptam) az öltözőben elcserélték. 1 I 2 I 1 4.Ritkábban a főmondat ékelődik bele a mellékmondatba vesszővel, gondolatjellel vagy zárójellel tagoltan: Add kölcsön, kérlek szépen, a piros tolladat! 1I 2 I 1

10

11 ÁLLÍTMÁNYI ALÁRENDELT ÖSSZETETT MONDAT
Az állítmányi mellékmondat a főmondat állítmányát fejti ki. Utalószavai: az, azok, azé, azoké, olyan, olyanok, olyané, olyanoké, akkora, akkorák, annyi Pl.: Akié a gép, azé az ember. Amilyen a mosdó, olyan a törölköző

12 Alanyi alárendelő összetett mondatok
Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejti ki. Utalószavai: az, azok, olyan, olyanok, akkora, akkorák, annyi Pl.: Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Olyan nem történhet, hogy nem jövök.

13 Tárgyi alárendelő összetett mondatok
A tárgyi mellékmondat a főmondat tárgyát fejti ki. Az utalószó mindig tárgyragos mutató névmás. Utalószavai: Azt, azokat, azét, olyant,olyanokat, akkorát, akkorákat, annyit Pl.: Minden ember annyit ér, amennyit tud. Olyant kérek, amilyent a testvérem is választott.

14 Határozói alárendelő összetett mondatok
Bármilyen határozót kifejezhet a mellékmondat, ezért annyiféle határozói alárendelés van, ahányféle határozó. Utalószavai: mutató névmás: abban, abból, olyanért, annyival, azok mellett, annak alapján, azalatt, ott, amiatt, úgy, azért onnan, abból, arra, oda, ott,az előtt ... Pl.: Én már megjöttem onnan, ahová mások most mennek.

15 Időhatározói  (azóta, akkor, akkorra, aközben stb.)
Pl.: Akkor szép az erdő, mikor zöld. Célhatározói (azért, avégett, arra ahhoz stb.) Pl.: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Társhatározói (azzal, azokkal, azzal együtt, olyannal stb.) Pl.: Olyannal barátkozz, akitől jót tanulsz! Eszközhatározói (azzal, azáltal stb.) Pl.: Azzal ültette be a kertet, amit a virágkertésztől kapott.

16 Jelzői alárendelő összetett mondatok:
A főmondatban lévő jelzőt fejti ki a mellékmondat. Annyiféle jelzői mellékmondat van, ahányféle jelző. Minőségjelzői        (olyan, akkora stb.) Pl.: Olyan madár igen ritka, kinek kedves a kalitka. Mennyiségjelzői         (annyi) Pl.: Ahány ember, annyi véleménye van.

17 Birtokos jelzői (annak (a), azoknak (a), olyannak (a))
Pl.: Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza. Értelmező jelzői (az, olyan, annyi, azé stb.) Pl.: Érdekes könyv, olyan, amelyet nem lehet letenni. A minőségjelzői alárendelő összetett mondatok Pl.: Arról a meséről beszélgetünk, amelyik neki tetszik.

18 Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok:
Vannak olyan alárendelő összetett mondatok melyek nemcsak a főmondat valamely mondatrészét, fejtik ki, hanem valamilyen sajátos jelentéstartalommal is rendelkeznek. Hasonlítás:                  (mint, akár) Pl.: Olyan a felelet, mint amilyen a kérdés. Feltételesség:              (ha) Pl.: Este mindig vidám leszel, ha a napot hasznosan töltötted.

19 Következmény:          (hogy) Pl.:Másokhoz úgy szólj, hogy azt később se bánd meg. Megengedés:              (bár, noha, jóllehet, ha – is, mégis) Pl.: Áll a ház még, bár fogy a gazdagsága. Vannak olyan alárendelő összetett mondatok, amelyeket nem lehet egyik mondatrészkifejtő típusba sem besorolni, a mellékmondatra csak sajátos jelentéstartalom kifejezőse a jellemző. Ilyen a megengedő típusú.

20 A mellérendelt összetett mondat
A mellérendelő mondat: 1. Kapcsolatos mondatok: tagmondatai között egyszerű, természetes összefüggés: kapcsolat van. A kapcsolatos mondat tagmondatai összefűzhetjük: kötőszó nélkül kötőszóval. Gyakoribb kötőszavai: a. egyes kötőszók: és, s, meg, is, sem, se b. páros kötőszók: is-is, sem-sem, se-se, nemcsak-hanem...is.

21 A mellérendelt összetett mondatok
2. Ellentétes mondatok: tagmondatainak tartalma között ellentét (szembeállítás,ellentmondás) van.Tagmondatai ritkábban kötőszó nélkül, többnyire azonban kötőszóval kapcsolódnak egymáshoz. Gyakoribb kötőszavai: de, azonban, mégis, mégsem, hanem.

22 A mellérendelt összetett mondatok
3. Választó mondatok: tagmondatai két vagy több olyan lehetőséget tartalmaznak, amelyek közül választani lehet. Kötőszavai: a egyes kötőszó: vagy b páros kötőszók: vagy-vagy, akár-akár.

23 A mellérendelt összetett mondatok
5. Magyarázó mondatok: a. második tagmondata az első tagmondat magyarázatát adja meg. Gyakoribb kötőszavai: ugyanis, hiszen, tudniillik. b. azok az összetett mondatok, amelyekben az első tagmondat megállapítását a második tagmondat részletesebben kifejti. Leggyakoribb kötőszavuk: azaz, vagyis.

24 A mellérendelt összetett mondatok
Jelölések: 1. Kapcsolatos mondatok : O--O 2. Ellentétes mondatok : O<-->O 3. Választó mondatok : O/\/O (hullámvonal) 4. Következtető mondatok: O-->O 5. Magyarázó mondatok : O<--O.

25 Szerkesztették: Arnold Ildikó és Schell Klára