Települések az I. világháború idején

Az előadások a következő témára: "Települések az I. világháború idején"— Előadás másolata:

1 Települések az I. világháború idején

2 Nagyatád Az első világháború előtt létesített (1912: cérnagyár; valamint nyomda, gépállomás) eredményeként rohamosan nőtt a munkásság száma. Megalakult az önsegélyező pénztár és létrejött a Nagyatádi Munkásotthon. Az élénkülő politikai tevékenységet jelezte a nagyatádi gazdák kezdődő szerveződése, amelynek az élén hosszú ideig Nagyatádi Szabó István állt.

3 Nagyberény A huszadik század első békés éveiben folyamatosan gyarapodott a település, az első világháború idején a lélekszám elkerülte az 1600 főt. A harcokban 185 nagyberényi férfi vett részt, közülük 37-en estek el.

4 Kazincbarcika Kazincbarcikán - Magyarország több településéhez hasonlóan - emléket állítottak az első világháborúban hősi halált halt katonák tiszteletére. A városban két első világháborús emlékmű található. A barcikai I. világháborús emlékmű a Bocskai István téren, a felsőbarcikai református templom mellett található. Barcikáról a besorozott férfiak egy része a 25. közös gyalogezredbe került Losoncra, míg egy másik részük a 34. számú császári és királyi gyalogezredbe Kassára vonult be. Innen az olasz frontra indultak, ahol a Doberdói csatában harcoltak.

5 Makó A háború egyéb nehézségei elérték Makót is. A milliós hadsereg ellátása hatalmas mennyiségű élelmiszert, lótápot, ruházati anyagot, üzemanyagot igényelt. Már a háború kitörésének hírére fölszöktek az élelmiszerárak, különösen a városokban. Néhány nap múlva ugyan csökkentek, de a háború kitörése előtti szint fölött állapodtak meg. A hátországnak mindent elő kellett teremtenie, saját fogyasztását alárendelnie a hadsereg szükségleteinek. A közigazgatás fő tevékenysége a különféle termények és anyagok rekvirálása, forgalmuk szabályozása lett. A világháború idején a mezőgazdaságból élő makói népnek is rövid idő alatt meg kellett ismerkednie a liszt- és kenyérjegyek fogalmával, a tej és a tojás fölhasználásának korlátozásával, a hústalan és zsírtalan napokkal. E nehézségek 1914 őszén–telén még csak elkezdődtek, 1915-től váltak súlyosabbá.

6 Élelmiszer értékesítés

7 Battonya Az első világháború után, a trianoni békediktátum következtében Battonyából, a térség gazdasági és közigazgatási központjából egy elsorvasztásra kárhoztatott határszéli település lett. A település reménytelennek ítélt sorsát mutatja az is, hogy a két világháború között a lakosok tömegesen költöztek el a községből.

8 Mezőhegyes 1912 nyarán a magyar honvédség hadgyakorlatot tart Mezőhegyesen július 26-án elrendelik a részleges mozgósítást augusztus 1-jén általános mozgósítás. A ménesbirtok személyi állományából 800 szegődményest, az időszaki munkások közül 304 embert szólítanak fegyverbe.

9 Szeged A szegedi Hősök kapuja (Porta Heroum ) neoklasszicista művészeti alkotás az I. világháború elesett hősei, a 12 000 szegedi katona emlékére készült. A középső ív fölött félköríves záródású franciaablakok láthatóak, kovácsoltvas kardokból készült mellvéd díszítéssel. Ezekkel egyvonalban, díszbeszédre is szolgáló tömörfalazatú erkély, melynek szalagdíszén „Porta Heroum ” felirat olvasható. A boltív freskóit (az ország akkoriban legnagyobb freskóját) Aba-Novák Vilmos készítette.

10 Köszönjük a figyelmet! VÉGE