A székely határőrség és az európai hadviselési kultúra az Újkorban Nagy József Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok.

Az előadások a következő témára: "A székely határőrség és az európai hadviselési kultúra az Újkorban Nagy József Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok."— Előadás másolata:

1 A székely határőrség és az európai hadviselési kultúra az Újkorban Nagy József Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola

2 Hadviselés és kultúra -Minden civilizáció a harcosnak köszönheti a létrejöttét, másrészt viszont a civilizációk táplálják a harcost, aki megvédelmezi kultúrájukat, különbségeik miatt pedig az egyik civilizáció harcosai merőben különbözni fognak más civilizáció harcosaitól. -„Egy olyan társadalomban, melyben nem létezik semmiféle esztétikai teljesítmény, a harc az egyén szintjén az önkifejezés, a megmutatkozás és a versengés alapvető emberi igényének kielégítésére is alkalmas lehetett, nem is szólva az ösztöni erőszakosságról, mely szintén a harcban talál kitörési lehetőséget.” (John Keegan hadtörténész) -A pacifista és a „jogszerű fegyverviselő” nézetkülönbsége

3 Az európai hadviselés három alappillére -A „brutális háború” tette Európát az újkorban a Föld urává: 1. A görög városállamoktól örökölt életre-halálra folyó ütközet elve 2. A „szent háború” arab etikája 3. A mozgó háború elvének átvétele a „lovas” népektől -XVI. század: Az európai lovag számára a lőpor lehetetlenné tette választott életformájának fenntartását – a lőpor forradalma -Az életre-halálra folyó harc elvének léte, vagyis az önmagáért folyó háború elve kizárja olyan jellegű kulturális hatások megjelenését a hadviselésre, melyek korlátozhatták volna

4 A XVIII. század hadseregei - A kor hadviselésének jellemzői: a messzi távolba vezetett hadjárat, a gyors harctéri helyváltoztatás, a lövés technológiája, a kerék hadicélú alkalmazása, a ló és lovasa kölcsönviszonya, a katona életformájának kultúrává fejlesztése. - A XVIII. századi európai hadseregek bürokratikus szervezetek voltak, kialakult a muskétás gyalogság, lovasság és tüzérség egyensúlya a csatatereken - lőporegyensúly - A háborúkat nem is annyira a fegyverek, mint a pénz és embertartalékok kimerülése döntötte el (a totális háború kizárása) - Európát elöntik az „ezredek”.

5 A 18 határőrezred és a sajkás zászlóalj

6 Az 1. (14.) székely határőr-gyalogezred 1. Szekler Grenz-Infanterieregiment Nr. 14 (Sk. Gr.) Megalakulás: 1763 december 18 – 1764 január 31 Létszám: 3000 felfegyverzett, 1212 fegyvertelen Parancsnok: Carato Mano ezredes A székely határőrség vezénylő tábornoka 1764 tavaszától: gróf Hadik András lovassági tábornok (1. (14.) székely határőr-gyalogezred, 2. (15.) székely határőr-gyalogezred- Kézdivásárhely, 1. (11.) székely határőr-huszárezred - Sepsiszentgyörgy)

7 -Általánossá válik a gyakorlatoztatás (gépies taktikák) -Az egyenruhában a katona elveszti egyéniségét -A katonai vezetőnek polgári erényekkel is bírnia kell -A testi fenyítést felváltja a haditörvényszék -A középkorral szemben a gyalogos megbecsült katona, a tüzér és a hadmérnök hős lett (ácsok). -A katona már nem egyénileg harcol kedvvel, hanem kötelességtudóan és parancsra -A vonalharcászat elve: a seregek nemcsak a harcban, hanem a menetek és a nyugvás alatt is, szabályos, meghatározott alakzatokat vettek fel. -Morál: apák és fiaik Az modern hadviselés kihívásai és a székelység

8 Harcászat

9

10 Mária Terézia korabeli ütközet

11

12

13 Az 1. székely határőr-gyalogezred századainak területi elosztása: -Ezredesi század: Szárhegy, Alfalu -Winter század: Szentmiklós, Tekerőpatak -Krumpein század: Ditró, Remete -Pfleger század: Alfalu, Csomafalva, Újfalu, Kilyénfalva -Alezredesi század: Csomortán, Csobotfalva, Taplocza, Csíkszereda, Zsögöd, Szenlélek, Mindszent -Salins század: Göröcsfalva, Vacsárcsi, Szentmihály, Szépvíz, Szentmiklós, Borzsova, Delne, Pálfalva -Römer század: Dánfalva, Madaras, Rákos, Madéfalva, Csicsó -Albrecht század: Szentdomokos, Szenttamás, Jenőfalva, Karcfalva -Kovacsovics század: Menaság, Bánkfalva, Kotormány, Szentmárton -Fahnenberg század: Szentkirály, Szentimre, Catószeg, Csekefalva -Mahlern század: Szentsimon, Kozmás, Tusnád -Blay század: Kászonújflalu, Jakabfalva, Impér, Feltíz, Altíz

14 Az 1. (14.) székely határőr-gyalogezred szervezete -Ezredtörzs: ezredes ezredparancsnok, alezredes, őrnagy (főstrázsamester), ezredszállásmester, hadbíró és titkár egyszemélyben, ezredlelkész, hadsegéd, ezredsebész, foglár és népe (bakó és hóhérlegények), élelmezőmester, kocsimester. -Század: százados, főhadnagy, hadnagy, zászlós, zászlótartó, őrmester, furír, 4 furirschütz, sebész, 6 káplár, 12 őrvezető, 4 hangász (2 dobos, 2 sípos), 107 közlegény.

15

16

17

18

19 A székely társadalom militarizációja -Felülről végrehajtott remilitarizáció - Militarizmus: a háborúzásra való képesség és a háborúzás kifizetődő volta önmagában is elégséges indok a háborúra Stanislav Andreski számításai: 1.KRA – Katonai Részvételi Arányszám mértéke: katonai osztály mértéke szabja meg 2.Szubordináció mértéke: az uralkodó hatalma 3.Kohézió mértéke: egységesség -A társadalmi és politikai rend mély és alapvető összefüggésben van azzal, hogy a hadszervezet milyen formákat ölt.

20