A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.

Az előadások a következő témára: "A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem."— Előadás másolata:

1 A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem Nyári Egyetem a Határmenti Együttműködésről, Szombathely 2005.06. 29.-2005.07.08.

2

3

4

5

6

7

8

9 Határ menti együttműködés befolyásoló tényezők Kapuország helyzet –Záhony - Letenye nem Európai Unió határ, (1200 km) Városok aranypatkója –városok aktivizálása Határon túli magyarság (2,5-2,8 millió fő) Közép-európai multik, gazdasági kapcsolatok erősítése Periféria érintkezik perifériával Eltérő intézményrend- szer, gyenge kompetencia a középszinten és az önkormányzatoknál Nehézkes és lassú elérhetőség Centrumok, regionális központok verseny Félelmek, beidegződések

10 Nemzetpolitikai szint Nagyobb hangsúly az országok közötti, kétoldalú együttműködésekben. Közép-európai Kezdeményezésnél, Visegrádi Négyek intézményesített forma megteremtése és működtetése. Kárpát-medence magyarsága és az anyaország viszonyának rendezése (állampolgárság, kedvezmények. Európai Uniós fejlesztéseknél az „adottság” érvényesítése (tudatosítás, engedmények, stb. Európai Alkotmány). Határ menti együttműködések helye a kormányzati rendszerben és az államigazgatásban. Nemzetközi együttműködési programok szervezése, részvétel (PHARE, INTERREG, CADSES), magyar érdekérvényesítés.

11 Regionális és lokális szint Fizikai korlát: infrastruktúra és elérhetőség Térszerkezeti korlát: energia pontok, fejlesztési koncepciók, együttes programok Finanszírozási korlát: Phare-program kiterjesztése, új támogatási források bevezetése, Európai Unió s határok Interreg III. programok Kompetencia korlát: eltérő hatáskörök, szélesebb együttműködési keretek, belső koordináció Politikai, gazdasági korlátok: megoldatlan és új feszültség források, időszaki protekcionista intézkedések

12

13 Intézményi szint látványosan növekvő szervezeti, intézményi kapcsolatok működési gondok : –kritikus tömeg (területi lefedettség, méret) –szervezés-irányítás (felkészültség és közvetítés) –különféle szintek részvétele (szereplői körök aktivitása) –permanens változás (eurorégió alakítási boom) –eltérő kompetencia itthon és külföldön (területfejlesztés intézményei és az önkormányzatok) – intézményi együttműködés, jogi szabályozás (jogi személy ?) –helyi/ regionális kezdeményezések érvényesítése

14 Határ menti együttműködések fejlesztési irányai és eszközei Intézményi keretek támogatása (eurorégiók, városrégiók, város-város, kistérség - kistérség kapcsolatok) A határok elérhetőségének növelése, új határátkelők szorgalmazása Gazdasági kapcsolatok támogatása (regionális multik, KKV szektor, önálló alapok a közös tevékenységre, fejlesztésre) Európai Uniós források kiterjesztése (PHARE, Interreg III. programok, a felkészítés támogatása) Nemzeti fejlesztésben (OFK, NFT, OTK) határ mentiség megjelenítése, ehhez kapcsolódó fejlesztések szervezése

15 Jövőbeli elemzési szempontok A másik oldalak alapos szerkezeti elemzése (intézményrendszer, gazdaság, társadalom) A perszonális és gazdasági kapcsolatok jellegének, irányainak elemzése. A fejlesztési elképzelések feltárása és összehangolás lehetséges irányai. A lehetséges támogatási rendszer elemeinek meghatározása, modell számítások (KKV szektor, beruházások, Phare források hatása, jövőbeli Európai Unió források hasznosítása) Forgatókönyvek az Európai Unió tagság következményeire Társadalmi-politikai hatásvizsgálatok különféle kompetencia szintek alapján.