Számítógép, navigáció az autóban 2010 Szántó Ádám SZARADI.ELTE.

Az előadások a következő témára: "Számítógép, navigáció az autóban 2010 Szántó Ádám SZARADI.ELTE."— Előadás másolata:

1 Számítógép, navigáció az autóban 2010 Szántó Ádám SZARADI.ELTE

2 Történelem I. 1958: Philips Auto Mignon Ez a lemezjátszó a mai slot-in rendszerű eszközök előfutára – a 30-as évekbeli első rádiók még nagy és nehéz elektroncsöves alkatrészeket használtak. 1961: Tranzisztoros rádió A Philips által bemutatott rádió az első, csak tranzisztorokat használó ilyen eszköz. 1968: Elektronikus befecskendezés A VW 1600E-be épített elektronikus befecskendező- rendszer modern volt, de csak kevés szervízben tudták javítani vagy beállítani. 1977: Számítógép az autóban Az 1977-es hetes BMW-ben jelent meg a fogyasztásról, megtehető útról és más információkról tudósító miniszámítógép.

3 Történelem II. 1978: ABS A közlekedés biztonságáért sokat tett blokkolásgátló rendszer, ami biztosítja, hogy fékezés közben is irányítható maradjon a gépkocsi. 1980: Légzsák Az elektronika vezérelte légzsákokat apró robbanótöltetek fújják fel ütközés esetén – először a Mercedes S- osztályában jelentek meg Európában. 1989: TDI A teherautókból származik a turbós feltöltést használó dízelmotor, amit kissé átalakított formában személyautókba is beépítettek. 1990: GPS-navigáció Az első navigációs rendszerek, mint a Pioneer AVC-1, még nagyméretű antennát használtak, a mobil változatok csak 2002-től jelentek meg.

4 Történelem III. 1994: Gyári navigáció A beépített navigációs rendszer drága extra még ma is – a hetes BMW GPS vevőt és inerciális érzékelőket is használt. 1994: Parkolást segítő radar ismét a Mercedes S-osztályában jelent meg a parkolást segítő, ultrahangot használó érzékelőrendszer, ami a denevérek által „feltalált” módszert használja. 1997: ESP A Mercedes az ESP szériafelszereléssé tételével oldotta meg az A osztály stabilitási problémáját. Az elektronika itt a jármű megcsúszását és felborulását gátolja meg.

5 Történelem IV. 1999: Forgalomfigyelés Sebességtartó automatika használatakor radarok figyelik a többiek helyzetét, és meggátolják a ráfutásos baleseteket. 2001: Közvetlen befecskendés A VW által készített Lupo FSI kisautó az új rendszernek köszönhetően nagyon gazdaságos. 2001: HUD A 344 lóerős Corvette vezetőjének le sem kell vennie a tekintetét az útról: a vadászgépekből származó rendszer egyenesen a szélvédőre vetíti a fontosabb információkat. 2005: Éjjellátó A Bosch által kifejlesztett Night Vision infravörös fényszórók segítségével növeli meg az éjjel belátható útszakasz hosszát.

6 Történelem V. 2008: Kommunikáló autók Egy új szabvány lehetővé teszi, hogy a gépjárművek WLAN hálózaton keresztül kommunikáljanak, ez pedig csökkentheti a balesetek és torlódások számát. A jövő: Az online információ segítségével a navigációs eszközök mindig a legrövidebb és leggazdaságosabb útvonalat tudják megtervezni, miközben a számítógépek gondoskodnak a z utasok szórakoztatásáról is. Az autók közötti kommunikáció csökkenti a balesetek számát, és a szerviz is előre tudja majd, hogy mi hibásodott meg.

7 ADAC 2006

8 A GPS Global Positioning System Az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő műholdas helymeghatározó rendszer Először katonai célok, ma már széles körű felhasználás Szolgáltatások sorát élvezhetjük egy kis méretű eszköz által Megnövelt kényelem és biztonság

9 A rendszer felépítése A rendszer alapjait 1973-ban fektették le, 24 Navstar műhold segítségével Földfelszín feletti 20200 km-es magasság Minden pillanatban a Föld minden pontjáról legalább 4 látszódik A helymeghatározáshoz 3, a tengerszint feletti magasság meghatározásához pedig további egy hold szükséges A rendszer kialakítása igen nagy összegeket emésztett fel (indításkor kb. 12 milliárd USD) A GPS műholdak két frekvencián sugároznak, ezeket L1-nek (1575,42 MHz) és L2-nek (1227,6 MHz) nevezik. Minden műhold szórt spektrumú jelet sugároz, amit „pszeudo-véletlen zaj”-nak lehet nevezni (PRN). Ez a PRN minden műholdnál különböző.

10 PRN kódfajták C/A,(„Coarse / Acquisition code”, a.m. „durva/elérés”), ami ezredmásodpercenként 1023 jelet tartalmaz, egy kódelem időtartama 1 μs. P(Y)-kód („Precision code”, a.m. „pontosság”), ami 10230-at. Egy kódelem időtartama csak 0,1 μs. A C/A kódot az L1 frekvencián adják, a P-kódot mindkét frekvencián. A P-kódot kizárólag titkos katonai GPS-vevővel lehet dekódolni, ez szabadon nem hozzáférhető. Értelemszerűen a pontossága nagyobb, mint az általános, polgári használatra szánt C/A kódnak.

11 Helymeghatározási módszer A helymeghatározás elmélete analitikus geometriai módszereken nyugszik A háromdimenziós térben három ismert helyzetű ponttól mért távolság pontos ismeretében már meg tudjuk határozni a pozíciót. Az eljárás lépései: 1.A GPS-vevő folyamatosan rendelkezzen a műholdakon lévő atomórák pontos idejével 2.Legalább 4 műhold láthatósága esetén „háromszögeléssel” meghatározható a földfelszíni pozíció 3.Ehhez ismerni kell a vevő és a műholdak pontos távolságát, amihez a műholdak aktuális pályájának és a kisugárzott jel megérkezési idejének ismerete szükséges 4.Hibák és korrekciók

12 Előnyök/Hátrányok Előnyök –napszaktól független –földfelszín feletti magasságtól független –mozgási sebességtől független (a műszerrel akár repülőgépen is mérhetünk, egy bizonyos sebességhatárig) Hátrányok –a szükséges adatok vétele viszonylag hosszú időbe telik (bekapcsolás után több perc is lehet) –csak nyílt, fedetlen területeken alkalmazható (pl.: alagútban nem) –az épületekről visszaverődő jelek zavart okoznak a mérésben –a ritkán előforduló erős napkitörések alatt használhatatlanná válnak.

13 Köszönöm a figyelmet!