PTE PMMK Környezetmérnöki BSc képzés

Az előadások a következő témára: "PTE PMMK Környezetmérnöki BSc képzés"— Előadás másolata:

1 PTE PMMK Környezetmérnöki BSc képzés
Környezetmenedzsment rendszerek Ökomérleg Ökocímke Ökokontrolling PTE PMMK Környezetmérnöki BSc képzés

2

3 Ökológiai Intézet - Napkollektoros aszaló
Ökológiai Intézet - Gyümölcsfeldolgozás hagyományosan SzemétVilág! - Öko-divatbemutató Ökológiai Intézet - Napkollektoros aszaló

4 Kitekintő 2012 legnagyobb öko-kalandtúrája - a Tiszavölgy Kalandtúra
Életciklus-elemzés a gyakorlatban - Dr. Tamaska László Az LCA mint eszköz és szolgáltatás a KKV-k fejlesztéseiben Dr Tamaska László 2005-ös előadása az "EcoDesign Awareness Raising Campaign for Electrical & Electronics SMSe" rendezvényen) Életciklus elemzés és alkalmazása a terméktervezésben (Dr. Tamaska László márciusi előadása a Veszprémi Akadémiai Munkabizottság ülésén) Anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról

5 ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Öko-mérleg Ökológiai könyvvitel
Környezetcontrolling Öko-címke Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

6 A környezeti teljesítményértékelés módszerei

7 Anyag- és energiaforgalmi módszerek
Az anyag és energiaforgalmi módszerek leginkább az öko – hatékonyság javítását szolgálják, de sokkal szélesebb körű adatgyűjtést és –elemzést igényel, mint maga az öko – hatékonysági értékelés (amely származtatott indikátorokat alkalmaz). Az ide tartozó módszerek csak a fizikai működési teljesítmény mérésére alkalmasak. Öko – mérleg Környezeti költségszámítás A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

8 Input = Output + nettó akkumuláció
ÖKO-MÉRLEG Jellemzői: Az öko-mérleg szintén indikátorokkal operál, a bejövő és a kimenő anyag- és energiaáramokat (input – output oldali terhelések) veti össze egymással. lehetővé teszi a szervezet „összegzett” öko-hatékonyságának felállítását, elhanyagolja viszont a szervezeten belül zajló folyamatok számszerűsítését. Az öko-mérlegek elkészítéséhez sok és pontos adat szükséges, cserébe viszont pontos képet is nyújt a felhasználásokról. Alapegyenlete: Input = Output + nettó akkumuláció

9 ÖKO-MÉRLEG Jellemzői:
Öko-mérlegek alkalmazása több szinten lehetséges [Tóth, 2002]: szervezet egésze, eljárás, folyamat, termék, vagy éppen telephely. Felállítása időigényes és bonyolult, ha az adatok beszerzése folyamatszinten nem szabályozott, ellenkező esetben könnyen végrehajtható.

10 Fontos tudni! Jogszabály írja elő például anyagmérleg (öko-mérleg) készítését a szervezetnél alkalmazott veszélyes anyagokra! Lásd: 440/2012. (XII. 29.) Korm. Rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyi... A évben keletkező hulladékokról már a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete (a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről) alapján kell teljesíteni. Az új rendelet alapján a hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántartást kell vezessen. Ebbe beletartozik a hulladék kereskedő és közvetítő is. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a telephelyre belépő és onnan kilépő anyag és a telephelyen képződő hulladék anyagforgalmi egyenlegét. A telephelyi nyilvántartás tartalmát a rendelet melléklete határozza meg.

11 Öko-mérleg Adott szervezetnél a környezet terhelését a különböző ártalmak esetén, indexek segítségével egységesíti és megállapítja a környezet elemeire gyakorolt hatások optimális kombinációját. Adott termék termelésénél vagy egy adott szolgáltatásnál a környezetet ilyen súlyozott számításokkal legkevésbé terhelő, legjobb környezeti teljesítményt adó változatát kell kiválasztani. Ha bizonyos változatok a vizsgáltak közül optimumot is szolgáltatnának, nem szabad ennél a változatnál megmaradni, hanem folyamatosan keresni kell az ennél jobb, a környezetet még kevésbé terhelő, minőségét nemcsak szinten tartó, hanem esetleg javító megoldásokat is. Itt is a folyamatos ellenőrzésen, előrehaladáson, fejlődésen van tehát a hangsúly.

12 Öko-mérleg (folytatás1)
Az öko-mérlegek feltárják az egyes anyagok és energiák útját az üzemben és megmutatják, hogy azok mekkora részben kerülnek a termékbe, illetve hol és mekkora veszteségek keletkeznek belőlük Célja: a költségek csökkentése, a pazarlások és megtakarítási lehetőségek feltárása, a vállalat minél átfogóbb input-output mérlegének elemzésén keresztül. Csak a fizikai teljesítmény mérésére alkalmasak Hátránya: A nagy időráfordítási és pontos adatszolgáltatási igény. Előnye: Pontosság

13 Öko-mérlegek készítése
Az öko-mérlegek készítése teljes körű anyag és energiamérlegek előállítását, valamint elemzését jelenti. Az öko-mérleg az alábbiakat rögzíti minden bevitt anyag (nyers-segédanyagok, beszerzett feldolgozott anyagok és termékek), megfogható és nem megfogható szennyezési kibocsátások – folyékony, légnemű, szilárd hulladék, zaj, radioaktivitás, energia veszteség, termék kibocsátások – kész és félkész termékek, a lehető legpontosabb mennyiségi adatokat alapul véve.

14 Egy termelési folyamat öko – mérlege
Nyersanyagok …………..kg ……… …kg Termelési folyamat Víz…….m3 Energia kW/h Segéd-anyagok . 1. lépés 2. lépés 3. Szennyvíz…m3 Szennyezők: …………kg Szilárd hulladék Kibocsátás…kg Hőveszteség kg Input Output Termék Fogyasztó Egy termelési folyamat öko – mérlege

15 Figyelembe kell venni Az input oldalon Az output oldalon nyersanyagok segédanyagok üzemanyagok beszerzett alkatrészek alapanyagok fogyóeszközök félkész termékek kész- és melléktermékek hulladék szennyvíz folyamat energia hulladék hő selejt, forgács stb.

16 Sajátos eszközök Az öko-mérleg segítségével a környezeti hatások irányítására, ellenőrzésére és optimalizálására is lehetőség nyílik. Fontos elem lesz a rendszerelmélet, a rendszerszerű gondolkodás alkalmazása. A szervezet környezetre gyakorolt hatását sajátos eszközökkel vizsgálja.

17 Ökocímke – környezetbarát védjegy, környezetbarát termékcímkézés
A világon először (1977-ben) Németországban alkalmazták EU 1992-ben létrehozta saját ökocímke rendszerét (92/880/EEC) 1980/2000/EK számú rendelet az ökocímke használatát a termék-orientált környezeti politika egyik legfontosabb gyakorlati eszközének tekinti.

18 Közösségi ökocímke A közösségi ökocímkét azok a termékek kaphatják, amelyek teljes életciklusukon keresztül megfelelnek a specifikus környezetvédelmi előírásoknak érvényességi ideje általában 3 év a termékjelzés használata díjköteles.

19 III. típus: életciklus elemzésen alapuló környezeti címkézés
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) három különböző kategóriába sorolja a környezetvédelmi címkéket és nyilatkozatokat I. típus: ökocímkék II. típus: minden külső, független tanúsító fél bevonása nélkül készített ábra, címke III. típus: életciklus elemzésen alapuló környezeti címkézés

20 A környezetbarát védjegy (ökocímke) használata hazánkban
Az egykori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium január 3-án megalapította a környezetbarát termék minőségtanúsítás koordinálására hivatott Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot.

21 Ökocímke – környezetbarát védjegy, környezetbarát termékcímkézés
A Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. feladata a magyar Környezetbarát Termék védjegy és az európai ökocímke rendszer hazai működtetése az alábbi jogszabályoknak megfelelően: A környezetkímélő termékek megkülönböztető megfelelőség-tanúsító rendszerének működtetése a 3325/1993. számú Kormányhatározat alapján.

22 A környezetbarát védjegy (ökocímke) használata hazánkban
A nemzeti környezetbarát védjegy rendszer a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik.

23 A környezetbarát védjegy (ökocímke) használata hazánkban (folytatás 1)
A magyar környezetbarát védjegy rendszert a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. Törvény, a minősítő-tanúsító rendszer jogi alapját pedig a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet és ennek módosítása, a 9/ (V. 25.) KvVM rendelet képezi.

24 A környezetbarát védjegy (ökocímke) használata hazánkban (folytatás2)
A környezetbarát védjegy használati jogának megszerzéséhez teljesítendő környezetvédelmi és egyéb követelményeket, vagy más néven minősítési feltételeket az adott termékcsoportra vonatkozó minősítési feltételrendszer tartalmazza. I Ezeket a minősítési feltételeket az Értékelő és Minősítő Bizottság határozza meg. A Bizottság a minősítési feltételeket legalább 5 évenként felülvizsgálja.

25 Környezetbarát védjegyek
megszerzésének folyamata Magyarországon

26 A védjegyek jellemzői:
a termékeken jelölések formájában jelennek meg; használati joga pályázat útján nyerhető el; a jelölt termékek kedvező környezeti tulajdonságait tanúsítják; nemzeti vagy regionális szervezetek által irányított minősítési eljárás során ítélik oda az előre felállított, szigorú minősítési feltételrendszernek megfelelő termékeknek vagy szolgáltatásoknak;

27 A védjegyek jellemzői Folytatás1):
az ökocímkék létrehozásának elsődleges célja a fogyasztók megfelelő, könnyen érthető és elérhető információkkal való ellátása és a környezeti tudatosság erősítése; a környezetbarát védjegyek nem csak a termelők környezeti teljesítményét javítják, hanem kitűnő eszközei a környezettudatos fogyasztás népszerűsítésének

28 Gyártók saját emblémái Kanada védjegye USA védjegye Németország védjegye „Kék angyal” WWF –el együttműködő vállalatok termékjele Hollandia védjegye

29 Skandináv államok Japán ökojel Európai Unió védjegye Magyarország védjegye „Tölgy”

30 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
Az anyag és energiaforgalmi módszerek leginkább az öko – hatékonyság javítását szolgálják, de sokkal szélesebb körű adatgyűjtést és –elemzést igényel, mint maga az öko – hatékonysági értékelés. A környezetkontrolling a vállalat felső vezetését segíti a kitűzött környezetvédelmi célok elérésében. Az ökocímke a környezettudatos terméktervezést és termékpolitikát tükrözi

31 Ökokontrolling – környezeti információs rendszer
A környezeti menedzsmentrendszer egyik átfogó eleme az ökokontrolling (környezeti információs rendszer), amely: Koordinálja a környezeti vonatkozású tervezést, irányítást, ellenőrzést és információellátást Kiépíti ezeknek a rendszerét

32 Ökokontrolling – környezeti információs rendszer
Az ökokontrolling rendszer elemei: a környezeti információs rendszer, a környezetmonitoring rendszer, környezeti kézikönyv és dokumentáció. A tananyag önállóan dolgozandó fel! Forrás:

33 ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI
Jellemezze az ökomérleget! Ismertesse a környezet-kontrollingot, mint rendszert! Ismertesse az ökocímkézés kialakulását, jelentőségét és szabályozását!

34 Az előadás felhasznált forrásai
Dr. Bulla Miklós: (2004) Környezetközpontú Irányítási Rendszerek áttekintő – KÉZIKÖNYV. Budapest. Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház. Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

35 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Kockázatelemzés a környezetvédelemben
Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.