SZERVEZETTAN (4-5.) 1. A szervezetek létrejöttének okai

Az előadások a következő témára: "SZERVEZETTAN (4-5.) 1. A szervezetek létrejöttének okai"— Előadás másolata:

1 SZERVEZETTAN (4-5.) 1. A szervezetek létrejöttének okai
2. A szervezet fogalma és lényeges elemei 3. Egyéni és szervezeti célok 4. A gazdasági szervezetek erőforrásai 5. A szervezetek fejlődése, növekedése 6. Szervezettípusok

2 1. A szervezetek létrejöttének indokai
Az ember saját korlátozottságát kívánja leküzdeni! Közösségi (pszichológiai) indokok: Az ember társas lény, következésképpen mindig is kereste más emberek társaságát. Vannak szervezetek, amelyek csupán azért jönnek létre, hogy az emberek társasági igényét kielégítsék (pl. klubok, baráti társaságok). Tárgyi indokok: Az ember személytelen, tárgyi okokból is létrehoz szervezeteket, ugyanis három olyan dolgot képes így megtenni, amit egyedül nem tudna: - növelheti teljesítőképességét, - rövidítheti a céleléréshez szükséges időt, - felhasználhatja az előző nemzedékek által felhalmozott tudást.

3 2. A szervezet fogalma „A szervezet olyan céltudatos rendszer,
amelyik legalább két céltudatos elemet tartalmaz, s ezeknek van olyan közös céljuk, melynek eléréséhez a rendszerben funkcionális munkamegosztás van; a rendszer funkcionálisan elkülönült részhalmazai egymás viselkedésére megfigyelés vagy kommunikáció útján válaszolhatnak; legalább egy részhalmaznak rendszer-szabályozó funkciója van.” (Russel L. Ackoff)

4 A szervezetek három fő kritériummal jellemezhetők
1) Céltudatosak, vagyis legalább két olyan céltudatos elemet tartalmaznak, amelyeknek közös céljuk van. A szervezet valamilyen cél elérésére tudatosan törekszik! Célnak nevezzük azt az eredményt, amit valaki vagy valami el akar érni. Céltudatosság: Tudatos törekvés valamilyen eredmény elérésére A célok és eszközök tudatos megválasztása, más szóval akarat. 2) Elemeik között funkcionális munkamegosztás van, vagyis elemeik két vagy több részhalmaza, mint a szervezet alrendszere, más-más funkciót lát el. A funkcionálisan elkülönült alrendszerek között kommunikáció van – Ez az alapja a kölcsönhatásoknak! 3) Legalább egy részhalmaznak vezetési funkciója van, vagyis a többi részhalmaz – és így a rendszer egésze is - irányított rendszerként viselkedik.

5 2. A szervezet fogalma és lényeges elemei
Minden szervezetben megtalálható az alábbi két elemfajta, nevezetesen - a kulcselem és - a ráható elem. A szervezetek kulcselemei: A szervezet kulcselemei maguk az emberek, a konkrét egyének, akiknek kölcsönhatásai révén működik a szervezet, így a szervezet sikerét vagy kudarcát alapjában véve ezen kölcsönhatások minősége szabja meg. Mihelyt a szervezet létrejön, a kulcselemekre a ráható elemek kezdenek hatni.

6 2. A szervezet fogalma és lényeges elemei
A szervezetek ráható elemei: Az emberek (kulcselemek) közötti kölcsönhatások minőségét meghatározó elemeket ráható elemeknek nevezzük. A szervezet ráható elemeit - az emberi (szellemi és fizikai) erőforrások, valamint - az anyagi erőforrások alkotják. A ráható elemektől függ, hogy a szervezet hatékony lesz-e avagy sem.

7 2. A szervezet fogalma és lényeges elemei
Ember (kulcselem) a hordozója azoknak a képességeknek, amelyekre a szervezetnek a célok eléréséhez szüksége van! Emberi erőforrások - erőforrásképesség Az emberi erőforrások értelmezése: az ember cselekvési képesség (szakértelem, gyakorlat), másokat befolyásoló képesség (vezetési eszközök célszerű használata, tekintély és hatalom) a gondolatok megértésének és felhasználásának képesség (a kommunikációra, a szükséges információ megszerzésére vonatkozó képesség) értelmezzük.

8 2. A szervezet fogalma és lényeges elemei
A definíció szerint a szervezetek három fő kritériummal jellemezhetők: Céltudatosak, vagyis legalább két olyan céltudatos elemet tartalmaznak, amelyeknek közös céljuk van. Célnak nevezzük azt az eredményt, amit valaki vagy valami el akar érni. A rendszer a különböző eredményekhez értékeket kapcsol, azokat többé-kevésbé következetesen rangsorolja. Azokat a célokat, amelyeknek viszonylag nagyobb értéket tulajdonít, preferált céloknak nevezzük. Elemeik között funkcionális munkamegosztás van, vagyis elemeik két vagy több részhalmaza, mint a szervezet alrendszere, más-más funkciót lát el. A funkcionálisan elkülönült alrendszerek között kommunikáció van. Legalább egy részhalmaznak vezetési funkciója van, vagyis a többi részhalmaz – és így a rendszer egésze is - irányított rendszerként viselkedik.

9 3. Egyéni és szervezeti célok
Az egyéni célok váltják ki a cselekvéseket. A cselekvés és viszontcselekvés alkotja a kölcsönhatást (interakciót) és ez leírható a struktúrával. Az emberek közötti kölcsönhatás alkotja a rendszer produktív részét. A szervezet létezésének indokai tehát az egyéni cselekvések és viszontcselekvések mögött lévő egyéni célok. Az egyén a saját céljainak (a) elérését a szervezet céljainak (b) elérésén keresztül véli realizálhatónak. A leghatékonyabb szervezetek azok, amelyekben az (a) és (b) ténylegesen összeegyeztethetők az összes tag esetében.

10 Egyéni célok Maslow három alapvető tézisre építi fel elméletét.
Az ember állandó szükséglet-állapotban lévő lény, aki egyre többet akar. Hogy milyen szükségletei vannak, az attól függ, hogy már mivel rendelkezik. Mihelyt egy szükségletét kielégítette, annak helyébe rögtön egy másik lép. A folyamat végtelen: egy bizonyos szükségletet ki lehet elégíteni, de általában az emberi szükségleteket nem. A kielégített szükséglet nem motiválja a viselkedést. Erre csak a kielégítetlen alkalmas. A szükségletek szintek szerint, hierarchikusan rendeződnek. Mihelyt egy alacsonyabb szinten lévő szükséglet elfogadható mértékben kielégült, belép a következő szinten lévő szükséglet.

11 Egyéni és szervezeti célok
A szükségletek változása A szükségletek hierarchikusan rendszere

12 Egyéni és szervezeti célok
A minőségi jellemzőkkel szembeni elvárások, a Kano-modell

13 Önállóan feldolgozandó anyag!
A szervezeti célok Minden a szervezetnek vannak saját céljaik, melyek különböznek az egyéni céloktól, de kapcsolatban vannak azokkal. Nem képes a szervezet hatékonyan működni, ha az egyéni céloknak legalább egy részét ki nem elégíti. Minden szervezet számára alapvetően fontos, hogy felismerje tagjai egyéni céljait és úgy határozza meg a szervezeti célokat, hogy azok elősegítsék az egyéni célok elérését. A szervezeti célok megfogalmazása nélkülözhetetlen a szervezet eredményes és hatékony működéséhez. A szervezeti célok szolgálják ugyanis az erőforrások összehangolásának alapját.

14 A szervezeti célok fontosabb jellemzői
A szervezeti célok hierarchikusan strukturáltak. A szervezeti és egyéni célok kölcsönösen erősítik egymást. A szervezeti célok kompatibilisak. A szervezeti célok szuperordináltak.

15 A szervezeti célok fontosabb jellemzői
A szervezeti célok hierarchikusan strukturáltak. A célokat fentről lefelé, az átfogó szervezeti célokból kiindulva olyan módon kell a szervezet alsóbb szintjeihez hozzárendelni, hogy az egész szervezet céljaival összeegyeztethetők legyenek. VÁLLALATI CÉLOK Szervezeti egységek céljai Szervezeti részterületek céljai Egyéni célok C0 C01 C011 C012 C02 C021

16 A szervezeti célok fontosabb jellemzői
A szervezeti és egyéni célok kölcsönösen erősítik egymást Kölcsönös erősítésről akkor beszélhetünk, ha a szervezeti és egyéni célokat egyaránt elérik, a szervezet és a szervezet tagjai kölcsönösen segítik egymást céljaik elérésében. Ez alapfeltétele az eredményes működésnek. Egyéni célok Vállalati célok Egyéni célok

17 A szervezeti célok fontosabb jellemzői
A szervezeti célok kompatibilisak. A kompatibilitás azt jelenti, hogy az egyéni célok vagy szervezeti részcélok egy halmazának összeegyeztethetőnek kell lennie a szervezet hatékony működésével. A szervezeti célok szuperordináltak. A szuperordinált (fölérendelt) cél fogalmát tekintjük a szervezeti célok legjellegzetesebb vonásának. Ez magyarázza meg ugyanis a szervezet lényegét: a szervezetek azért léteznek, mert képesek olyan dolgokat megvalósítani, amire az emberek egyedül képtelenek lennének. A szuperordinált cél egyaránt célja a szervezet minden tagjának, valamennyi részszervezetének. Egyben felöleli az összes alárendelt (szubordinált) célt. Olyan cél, amelyet legjobban kooperációval lehet elérni.

18 A szervezetek vizsgálata
Churchmann (1974) a szervezett rendszerek jellegzetességeit vizsgálva 5 alapvető szempontot vázolt fel. Ezek a teljes rendszer céljai és a rendszer teljesítményének mértéke; környezete, különösen a kényszerítő feltételek erőforrásai, segédeszközei; komponensei, azok tevékenysége, célja és teljesítményük mértéke; vezetése.

19 4. A gazdasági szervezetek erőforrásai
FAJTÁI: - emberi, - technológiai, - financiális, - kereskedelmi, - katalitikus

20 4. A gazdasági szervezetek erőforrásai
1.) Az emberi erőforrások A gazdasági rendszerek legfontosabb erőforrása a dolgozó ember. Az emberi erőforrás különös jellemzője, hogy soha nem avul el. Meglévő munkaképessége - időt és költséget igénylően ugyan, de - mindig megfelelő szinten tartható vagy fejleszthető. NEM RAKTÁROZHATÓ!

21 4. A gazdasági szervezetek erőforrásai
2.) A technológiai erőforrások A gyártás, szállítás, raktározás stb. erőforrásai Meghatározó (a legfontosabbak) a gépi erőforrások (illetve azoknak a teljesítőképessége) A szükséges technológiai erőforrások a szállítóeszközök teljesítőképessége, az üzemfenntartó apparátus teljesítőképessége, a raktározási alapterület, stb. (olyan erőforrások, amelyek nélkül a gépi erőforrások kihasználása lehetetlen)

22 4. A gazdasági szervezetek erőforrásai
3.) A financiális erőforrások A vállalatoknak termelésük és forgalmuk lebonyolításához elsősorban mobilizálható pénzeszközökre van szükségük.

23 4. A gazdasági szervezetek erőforrásai
4.) A kereskedelmi erőforrások beszerzési a beszerzésre kerülő anyagok, félkésztermékek stb. (beszerzési, készletezési lehetőségek, korlátok, stb.) értékesítési az értékesítési szervezet eladási képességével kapcsolatos a kereskedelmi partner átvevőképességével kapcsolatos Függ: a saját átvevő, elosztó és viszonteladó apparátusának nagyságától, a kereskedelem tárolási és szállítási kapacitásától és a financiális erőforrásainak mértékétől a kapcsolódó szolgáltatásokkal összefüggő erőforráscsoportok (pl. garanciális hálózat, szervízhálózat, stb.)

24 4. A gazdasági szervezetek erőforrásai
5.) A katalitikus erőforrások (PR - Public relations) A katalizátorokhoz hasonlóan, az átalakulások során nem változnak meg, Az átalakulásokat jelenlétükkel katalizátorként befolyásolják. A katalitikus erőforrások a következők lehetnek: Hírnév (a szervezet, illetve produktumainak jó híre) Megbízhatóság Rendelkezésre állás (a rendelésvállalás és teljesítés gyors, pontos és szolgálatkész intézése) Felkészültség (a kulturált környezetet biztosító, kellemes megjelenésű, udvarias és tárgyalóképes munkatársakkal rendelkező értékesítési hálózat) Vevőközpontúság (a megrendelő érdekeinek maximális figyelembevétele)

25 4. A gazdasági szervezetek erőforrásai
5.) A katalitikus erőforrások (PR - Public relations) Magyar Public Relations Szövetség PR - Lap.hu Public relations - Wikipédia Fogalma: Egy szervezet azon megtervezett munkája, hogy hogyan kommunikáljon a környezetével. A tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítése azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával kölcsönös megértést, jóakaratot és támogatást építsen és tartson fenn.

26 4. A gazdasági szervezetek erőforrásai
Csoportosítás a termékhez való viszonyuk alapján: A meghatározó termelési tényezők - SZÁMÍTHATÓK Termelésben dolgozó munkatársak, gépek, anyagok, stb. A rendszer produktumaival változó szorosságú determinisztikus kapcsolatban vannak. Ezek szükséges mennyisége közvetlenül az előállítani szándékozott produktumok mennyisége alapján tervezhető. A termelésit kiszolgáló, kisegítő erőforrások- NEM SZÁMÍTHATÓK A rendszer produktumaival sztochasztikus kapcsolatban vannak. Szükséges mennyiségük nem tervezhető közvetlenül a termékek mennyisége alapján. A termelést nem végző dolgozók, illetve az általuk alkotott szervezetek minden technikai felszereltségükkel, az épületek, berendezések, járművek és azok pénzügyi forrásai, az épületek, berendezések, járművek, termelőgépek fenntartásához szükséges gépek, energia, anyagi eszközök és pénzügyi források.

27 NORMÁK -NORMATÍVÁK Hagyományos még használatban lévő, nem korszerű, de igen elterjedt építőipari normagyűjtemények Egységes Építőipari Normagyűjtemény – ÉN („zöld könyv”) Megjelenés éve: Felépítése, szerkezete hasonló az ÉMIR-éhez. A normaértékeket mind az ÚJ, mind a FELÚJÍTÁSI munkákra tartalmazza A normaképzés során egységes feltételek alkalmazásával (belső anyagmozgatás mértéke, anyagveszteségek, segédanyagok stb.) javult a megbízhatósága. Az akkori kor követelményeinek megfelelő tételeket tartalmaz.

28 NORMÁK –NORMATÍVÁK Hagyományos még használatban lévő, nem korszerű, de igen elterjedt építőipari normagyűjtemények Egységes Építőipari Normagyűjtemény Kisüzemi körülmények között – ÉNK („zöld könyv”) Megjelenés éve: Csak nagygépeket nem igénylő technológiákat tartalmaz Gépnormákat e normagyűjtemény nem tartalmaz Normaértékei figyelembe veszik a kisvállalkozói munkavégzés sajátosságait, az eltérő munkakörülményeket.

29 NORMÁK –NORMATÍVÁK korszerű eszközök
Összevont Építőipari Normarendszer (ÖN) 2010-ben a könyvformában is megjelent Megfelel az európai unió általános direktíváinak 49 munkanemet tartalmaz Tételek és tételváltozatok száma meghaladja a t Félévente – rel tovább bővül.

30 NORMÁK –NORMATÍVÁK korszerű eszközök
TERC V.I.P. Összevont Építőipari Költségvetés-készítő Programrendszer TERC V.I.P. GOLD TERC V.I.P. SILVER TERC V.I.P. BRONZ TIME és FREE A TERC V.I.P. GOLD az egyetlen költségvetés-készítő program, amely képes a tervezési szinttől az utókalkulációig minden egyes munkafolyamatban hatékonyan részt venni és támogatni a felhasználók széles körű táborát.

31 NORMÁK –NORMATÍVÁK korszerű eszközök

32 NORMÁK –NORMATÍVÁK korszerű eszközök
Az építőipari kivitelezésről szóló, a 322/2012 Kormányrendelettel módosított 191/2009 Kormányrendelet 2013.jan.1-től újra kötelezővé teszi a teljes építési folyamatban költségvetések készítését. Tervezői költségvetés normaidőkkel és mérnökárral az építést felügyelő Belügyminiszter web oldalán működő programmal regisztráció nélkül, ingyenesen használható. ( Ajánlati, alvállalkozói, túlmunka, pótmunka, fedezetkezelő, felmérési stb. árazott költségvetés a HunKalk és a KönyvCalc Windows-ra telepíthető fizetős programmal lehetséges a oldalon megvásárolva.

33 5. A szervezetek fejlődése, növekedése
Növekedés alatt értjük a szervezet nagyságának (méretének) növekedését vagy a szervezet haladását egy megadott cél felé. A növekedés az adott célok irányába való mozgást jelent - az erőforrások adott kombinációjával. A növekedés kérdése: hogyan lehet többet kihozni a meglevő erőforrásokból? Fejlődés alatt értjük az új távlati és ideális célok kijelölését, vagy az erőforrások új kombinációjának kialakítását. A fejlődés kérdése: hogyan lehet mást alkotni?

34 5. A szervezetek fejlődése, növekedése
ÖSSZEFÜGGÉSÜK: A fejlődés tágabb fogalom mint a növekedés. A növekedést mindig egy adott fejlődési szinten belül kell értelmeznünk. A fejlődés és a növekedés között dialektikus összefüggés van. A fejlődés teremti meg a növekedés lehetőségét és a növekedés - elérve saját határát az adott fejlődési szinten belül - új fejlődési szint létrehozását indukálja. A fentiekből levonható egy fontos következtetés: A növekedésnek vannak határai, a fejlődésnek viszont nincsenek. A vállalati fejlődés minőségi fokozatai Hagyományos (~ 1970) Áttörés az irányításban (~1975-től) Áttörés a teljesítményekben (~ 1990-től) Áttörés az együttműködésben (~ 2000-től)

35 Vizsgálati szempontok
1. A teljes rendszer céljai és a rendszer teljesítményének mértéke A célok a szervezet tudatos törekvései, ezért a célkeresés a rendszer egyik jellegzetessége. A szervezetek céljainak meghatározása nem könnyű! Csak a célok számszerűsítése teszi lehetővé a teljes rendszer teljesítményének mérését!

36 Vizsgálati szempontok
A rendszer környezete, különösen a kényszerítő feltételek A környezet mindaz, ami a szervezet változtatási hatáskörén kívül áll, viszont céljaival összefüggésben van; tartalmazza mindazt, ami előírja és korlátozza a rendszer teljesítményét (szabályozó szerep); olyan adottság, amelyen a rendszer nem tud változtatni.

37 Vizsgálati szempontok
A rendszer erőforrásai, segédeszközei Az erőforrások mindazok az eszközök , amelyek a cél eléréséhez szükséges termékek létrehozásához / tevékenységek végrehajtásához rendelkezésre állnak (emberi, anyagi eszközök). a szervezeten belül vannak tartalmazzák mindazon képességeket, amelyeken a szervezet változtathat és saját előnyére felhasználhat.

38 Vizsgálati szempontok
A rendszer komponensei A szervezet komponensei (összetevői) azok a feladatok, munkák és tevékenységek (folyamatok), amelyeket a szervezetnek céljai eléréséhez teljesítenie kell. A rendszer vezetése (Később tárgyaljuk.)

39 A szervezetek létrehozása, fejlesztése
Susánszky János szervezés-módszertani megközelítése 1. Helyzetvizsgálat 2. Helyzetvizsgálati kép elemzése 3. Átszervezési terv készítése 4. Az új szervezet megvalósítása 5. Visszatekintő elemzés (Vállalaltirányítás9.pdf)

40 A szervezetek rendszertani vizsgálata
A szervezetet mint rendszert vizsgálva beszélhetünk: annak működési rendszeréről, amelyet a benne lezajló folyamatok képeznek (tartalom), másrészt annak szervezeti rendszeréről, amely nem más, mint a folyamatokat hordozó szervezeti felépítés (forma). A folyamatrendszernek mint dinamikus struktúrának elsőbbsége van a statikus szervezeti felépítéssel szemben!

41 7. Szervezeti felépítés és működés
Legegyszerűbb formája az, amikor először valamennyien együtt elvégzik az első műveletet, majd sorra - szintén együtt - a többit is; a menedzsment feladatok itt általában koncentráltan (többnyire egy személy kezében) jelennek meg.

42 7. Szervezeti felépítés és működés
Öszetettebb formája Egyre erőteljesebb a munkamegosztás megjelenik a horizontális tagolódás is (a funkciók számának növekedése miatt). A szervezeti egységek más-más tevékenységet végeznek (szakmák szerinti munkamegosztás) Megjelenik a többszintes vezetési rendszer: olyan vezetőé, aki alapvetően alsóbb szintű vezetőket irányít, azon vezetőké, akik a végrehajtást irányítják

43 7.2. Szervezeti kapcsolatok
a) Függelmi (szolgálati) kapcsolat mindig egyirányú, a beosztott felettesétől való függőségében nyilvánul meg, ha a szervezeti egységek viszonyára ez jellemző, akkor jönnek létre az ún. lineáris szervezeti formák

44 7.2. Szervezeti kapcsolatok
Lineáris szervezeti formák Előnye: az egyszerűség, áttekinthetőség, az alá-fölérendeltség egyértelmű tisztázottsága. Hátránya: az információáramlás alapvetően csak vertikális irányú, a szolgálati út viszonylag hosszú, a horizontális kapcsolatok bonyolultak, nehézkesek. a tisztán lineáris formában kialakított szervezetek csak egyszerű feladatok ellátására alkalmasak, minden vezetőnek részleteiben is érteni kell mindahhoz, amit beosztottjaik végeznek (A funkcionális és szolgálati csatolások fedik egymást.) nem problémaorientált! Lassan reagál a környezeti változásokra! Szélességi és mélységi növekedéssel reagál a megnövekedett feladatokra.

45 7.2. Szervezeti kapcsolatok
b) Funkcionális kapcsolat általában szintén egyirányú, de a funkcionálisan meghatározó elem nem dönt arról, hogy mit kell tennie a függő elemnek. Szerepe elsősorban a tanácsadás, segítségnyújtás, nem pedig a rendelkezés. A funkcionálisan függő elem megőrzi döntési jogát és felelősségét. Ennek a struktúrának az a jellemzője, hogy a vezetés szakszerűségét specializáció révén igyekeznek biztosítani. E formánál a beosztottaknak szolgálati feletteseik mellett funkcionális feletteseik is vannak. A szolgálati és funkcionális kapcsolatok csak részben fedik egymást.

46 7.2. Szervezeti kapcsolatok
b) Funkcionális kapcsolat Előnyei: növeli a szakszerűséget és a produktivitást nagyszámú és sokrétű feladat folyamatos megoldását biztosítja a technikai fejlődést segíti. Hátrányai: az egységek (beosztottak) több helyről kapnak utasítást és ez a függelmi kapcsolatok lazulását eredményezi, a különböző szakirányítók munkájának koordinálása nehéz.

47 7.2. Szervezeti kapcsolatok
c) Törzskari kapcsolat a vezető mellett működő szaktanácsadó csoportok működését jellemzi a törzskar a vezető mellett működő szervezeti egység, amely a vezető tanácsadója és segítője elhatározásainak kialakításában (feldolgozás,elemzés, döntés-előkészítés), utasításainak megszövegezésében (tervezés, szabályozás) a végrehajtás ellenőrzésében (felügyelet) A törzskarnak a vezető alá rendelt szervezeti egységek vonatkozásában nincs önálló intézkedési joga.

48 7.2. Szervezeti kapcsolatok
c) Törzskari kapcsolat Előnye: Megerősíti, biztosítja a vezetés szakmai megalapozottságát Kiküszöböli a funkcionális formánál előforduló hatásköri és koordinációs zavarokat. Hátránya: nem csökkenti a vezetés terhelését, sőt az információáramlás vezetőn áttételeződő volta miatt még növeli is azt.

49 7.2. Szervezeti kapcsolatok
d) Kooperációs kapcsolat A szervezeten belüli munkamegosztás szükségszerű következménye Lényege az egymással vertikális kapcsolatban lévő egységek kölcsönös függése, egymásrautaltsága. Az egyre bonyolultabb technológiák megjelenése, s az ezzel együtt járó növekvő munkamegosztás ezt a kapcsolati formát különösen fontossá teszi.

50 7.2. Szervezeti kapcsolatok
e) Információs kapcsolat amelyről akkor beszélünk, ha az informáló tájékoztatja az informáltat aki tudomást szerez valamiről, amiről korábban nem volt tudomása, és ez a munkavégzéséhez nélkülözhetetlen.