Horváth Angéla osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Az előadások a következő témára: "Horváth Angéla osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság"— Előadás másolata:

1 Horváth Angéla osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
„Innovatív megoldások a vízgazdálkodásban” szakmai nap A vízgyűjtő-gazdálkodást érintő fejlesztések Veszprém megyében Horváth Angéla osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

2 Egy új ötlet megvalósulása
Innováció Szakmai fejlesztés Újítás létrehozása Egy új ötlet megvalósulása

3 „ A víz élet gondozzuk közösen!”
Az EU Víz Keretirányelve (2000/60/EK irányelv) 2000. december 22. lépett hatályba Célkitűzései: Megakadályozza a vizek állapotának romlását védi és javítja a vízkészletek állapotát A vízkészletek hosszú távú védelmével elősegíti a fenntartható vízhasználatot Védi és javítja a vízi környezet állapotát Csökkenti a felszín alatti vizek szennyezését Mérsékli az árvizek és aszályok hatásait A VKI legfontosabb célja: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig Végrehajtás eszköze: vízgyűjtő-gazdálkodási terv

4 A Víz Keretirányelv elvárásai Határidők
2007. december 22. ˇ A jelentős vízgazdálkodási problémák azonosítása 2008. december 22. ˇ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv első változatának nyilvánosságra hozatala 2009. december 22. ˇ Vízgyűjtő-gazdálkodási terv közzététele a minisztérium hivatalos lapjábanˇ Intézkedési program kidolgozásaˇ 2010. Költség-visszatérülés elvének érvényesítése 2012. december 22. Intézkedési program végrehajtásának megkezdése 2015. december 22. Vizek „jó állapot”-ának elérése

5 A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés szintjei
Magyarországon vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készültek: Az ország egész területére 4 részvízgyűjtőre: 1. a Duna vízgyűjtőjének Magyarországon a Dunához közvetlenül csatlakozó részére 2. a Dráva és 3. a Tisza Magyarországra eső részére 4. a Balaton vízgyűjtőjére 42 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységre 1+4+42=47

6 Kármentesítési program a Magyar Állam finanszírozásában
SÉD-NÁDOR csatorna vízminőségének javítása Előzmény Mederüledék jelentős mértékű elszennyeződése Toxikus fémek jelenléte (jelentős környezeti kockázat a higany, kadmium és az ólom) Hatósági kötelezés a környezeti kár felszámolására Előzetes vizsgálatok alapján mintegy 800 ezer m3 szennyezett mederüledék eltávolítása szükséges

7 SÉD-NÁDOR csatorna vízminőségének javítása
Érintett terület:Királyszentistván-Sióagárd közötti szakasz (125 km) 1. szakasz: Királyszentistván – Péti víz torkolata 2. szakasz: Péti víz – Gaja torkolat 3. szakasz: Gaja torkolat és Malom- csatorna becsatlakozás 4. szakasz: Malom-csatorna becsatlakozás – Sióagárdi Sió torkolat

8

9 SÉD-NÁDOR csatorna vízminőségének javítása
Kármentesítési program kötelezettje: NITROKÉMIA Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Tervező/Kivitelező: „Séd-Nádor 2009" Konzorcium Tájékoztatás:

10 SÉD-NÁDOR csatorna vízminőségének javítása
Környezet- és mederrehabilitáció A rehabilitáció elsődleges célja: A mértékadó nagyvízhozamok károkozás nélküli levezetése: A vízszállító képesség megfelelő a mederméret növelés miatt Meder esésviszonyok – eséscsökkentő művek kialakítása kőművekkel - 2‰ átlagesés A kőművek helyén a mederrézsűk kövezéssel történő bevédése

11 SÉD-NÁDOR csatorna vízminőségének javítása
Környezet- és mederrehabilitáció A rehabilitáció elsődleges célja: A kármentesítést követően visszamaradó mederprofil megfelelő vízszállító képességű kialakítása: Meder egyoldali rendezése Természetközeli oldalon rézsűállékonyság miatt minimális beavatkozások kőszórással élőhelyteremtési beavatkozással

12 SÉD-NÁDOR csatorna vízminőségének javítása
Környezet- és mederrehabilitáció A rehabilitáció elsődleges célja: Korábbi élőhelyek visszaállítása, pótlása A meder továbbra is képes lesz a mértékadó vízhozamok károkozás nélküli levezetésére Padmaly kialakítás (halbúvóhely) Búvó, pihenőhelyek kialakítása Sodorvonal közelében min cm átmérőjű kövek elhelyezése Fásítás Őshonos fafajok telepítése

13 Kármentesítés

14 Kármentesítés után

15 Környezet- és mederrehabilitáció Kőbordákkal és kövezéssel megerősített mederszakasz

16 Környezet- és mederrehabilitáció

17 Környezet- és mederrehabilitáció

18 Halbúvóhely (Padmaly)

19 Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP) keretében
Séd-Sárvízi Malomcsatorna hosszú távú fejlesztési programja Projekt célja: Belvizek megfelelő elvezetése A fejlesztés eredményeképp megfelelő vízszállító képesség Műtárgy rekonstrukciók és átépítések Vízkészletek megfelelő szétosztása Állékonyabb meder rézsű

20 Mederrendezés: 70,73 km hosszban 37 műtárgy felújítása és átépítése

21 Királyszentistváni osztómű

22

23 Akvadukt

24

25

26

27 Környezeti és Energia Operatív Program (KEOP) keretében
Hidrometeorológiai mérőállomások automatizálása Országos Meteorológiai Szolgálat által telepített 103 állomás kiegészítése 141 új állomás (Devecser, Balatonkenese, Balatonakali, Balatonederics) A csapadékmérésen felül 93 állomáson léghőmérséklet és légnedvesség mérés 25 talajhőmérséklet és talajnedvesség 2 kiemelt állomáson szélmérést is végeznek Kiemelten fontos, hogy ismerjük a lehullott csapadék mennyiségét – hatékonyabbá válik a kárelhárítás

28

29 Környezeti és Energia Operatív Program (KEOP) keretében
Monitoring állomások automatizálása felszíni vizek és felszín közeli vizek Vízmennyiségek folyamatos észlelése Vízgyűjtő-gazdálkodás hidrológiai megalapozása Vízkészlet változás nyomon követése Árvízi és vízminőségvédelmi haváriák előrejelzése Felszíni: Gerence-patak Takácsi, Veszprémi-séd Ősi, Felszín közeli:Dabrony

30

31 A vízzel kapcsolatos európai innovációs partnerségről
Előzmény: Vízminőség és vízmennyiség megőrzése Víz Keretirányelv célkitűzései: Kérdéses a „jó állapot” elérése 2015-ig Összehangolt európai szemléletmód – vízgyűjtő területet kell alapul venni

32 A vízzel kapcsolatos európai innovációs partnerségről
Stratégiai célkitűzések 2020-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek végrehajtása Vízkészlet csökkenés visszaszorítása A vizek mennyiségi és minőségi állapotának javítása Eszköz: stratégiai végrehajtási terv 3 munkacsomag: városi-, vidéki-, ipari területek vízgazdálkodása

33 Összegzés A Víz Keretirányelv az EU legnagyobb környezetvédelmi programja Szervezetek szoros, jól koordinált együttműködését igényli Pályázati rendszereket össze kell hangolni a Víz Keretirányelv célkitűzéséivel Szakemberek továbbképzése szükséges Gazdasági növekedés forrásai közül az egyik legjelentősebb tényező az innováció Újító versenyképes fejlesztés, kutatás, Képességfejlesztés, szemléletformálás

34 „ A vizet nem nagyszüleinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön”

35 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!