Ágazati Szociális Párbeszéd Magyarország

Az előadások a következő témára: "Ágazati Szociális Párbeszéd Magyarország"— Előadás másolata:

1 Ágazati Szociális Párbeszéd Magyarország
Székely Tamás

2 Környezet 1989 OÉT 1992 VDSZ többmunkáltatós ksz
KSZ tárgyalások színhelye a munkahely Ágazati KSZ: Vendéglátás Sütőipar Villamosenergia Munkáltatói szervezetek gazdasági érdekképviselete Munkáltatók szervezettsége alacsony Szakszervezeti nyomásra jöttek létre a munkáltatói szervezetek

3 ÁPB előzményei 2001-ben Phare program -projekt 2003-ban Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalakulása Magyarországon 2009: „ ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről ( LXXIV törvény)- Országgyűlési döntés

4 Intézményrendszerek a szociális párbeszéd területén
autonóm szociális párbeszéd ágazati, alágazati és szakágazati PB-k Feladataik: ágazat fejlődésének elősegítése, megfelelő munkafeltételek kialakítása, munkaerő-piaci folyamatok elősegítése. Rossz a besorolás ( TEAOR )

5 Ágazati Párbeszéd Bizottságok
középszintű fórumok makroszint felé közvetítik ágazataik országos hatású problémáit kollektív megállapodásoknál üzemi szintre tudják vinni az ágazati szinten elért eredményeket

6 Ágazati Párbeszéd Bizottságok tevékenysége
Ágazat helyzete és fejlődése Gazdasági és munkaügyi folyamatok Konzultáció és kölcsönös tájékoztatás Nyilatkozatok az ÁPB javaslatairól, állásfoglalásairól

7 Ágazati Párbeszéd Bizottságok tevékenysége
ágazati kollektív szerződési tárgyalásokat folytatnak szakmai anyagokat, elemzéseket készítenek konferenciákat, szemináriumokat, képzéseket szerveznek tanulmányutakat biztosítanak adott témákban nemzetközi kapcsolatokat építenek

8 ÁPB-k részt vesznek az Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok munkájában konzultációt folytatnak a kormánnyal és annak szervezeteivel, hogy az ágazati szereplők szempontjai, érdekei megjelenjenek az országos koncepciókban, tervekben és programokban Szoros kapcsolatot tartanak az illetékes szakminisztériumokkal. A minisztériumok egy kijelölt szakértője véleményezi az ágazati partnerek által előkészített szakanyagokat.

9 Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa
Háromoldalú testület ÁPB-k oldalainak vezetői alkotják Általános működési feltételek Ügyvivői testület, pü. Bizottság egyeztetések, állásfoglalások, ajánlások, döntések

10 Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság
Vizsgálja ÁPB-k jogszerű létrejöttét, megszűnését ágazati reprezentativitást kollektív szerződések ágazati kiterjesztését 2010. január-ig 35 ÁPB alakult meg

11 EMCEF-hez tartozó tagszervezetek ÁPB-k
Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Gyógyszeripari Alágazati Párbeszéd Bizottság Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság

12 Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság
1992: első bértarifa szerződés aláírása gyógyszeriparban 1993 óta van ágazati KSZ 2003. november. 28. A Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakulásáról szóló megállapodás aláírása

13 Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság
Résztvevők: munkavállalói oldal részéről Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, Vegyipari Szakszervezetek Szakági Szövetsége, MOL Vegyész Szakszervezet Gyógyszeripari Szakszervezeti Szövetség Gumiipari Szakszervezeti Szövetség Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége és a munkáltatói oldal részéről Magyar Vegyipari Szövetség Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Magyar Gumiipari Szövetség HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége

14 Vegyipari ÁPB tevékenysége
a vegyipari ágazat/szakágazat nemzetgazdaságban betöltött szerepének, elismertségének növelése arculatának pozitív kialakítása és közvetítése, az ágazatot és a munka világát érintő jogszabályok, a foglalkoztatás-, bér- és jövedelempolitika, oktatás, képzés

15 Vegyipari ÁPB tevékenysége
munkavédelem, az EU-ban működő ágazati párbeszéd bizottságokba való bekapcsolódás, környezetvédelem, munkahelyi egészség és biztonság,

16 Vegyipari ÁPB tevékenysége
Tanulmányok A munkaerő kölcsönzés problémái. A visszaélések megakadályozásának lehetőségei A szociális partnerek javaslatára a Parlament növelte a kölcsönző cégek felelősségét és a kölcsönzött munkavállaló védelmét. Merre tovább? A magyar vegyipar jövőképe. A magyar vegyipart érintő szakképzés, felnőttképzés fejlesztésének problémái, lehetőségei. Tájékoztató az álláskeresést támogató és a foglalkoztatást elősegítő rendszer módosítására a Foglalkoztatási Törvényben „A vegyipar és alágazatainak foglalkoztatási problémái a munkaerő-piaci helyzet várható alakulása” című tanulmány

17 Vegyipari ÁPB tevékenysége
Tanulmányok a vállalati szociális párbeszéd rendszere a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot alkotó alágazatokban (ágazati kollektív szerződések, bérmegállapodások). Kollektív szerződések az Európai Unióban, Környezetvédelmi beruházások hatása a magyar vegyiparban. Magyar vegyipar és a REACH. Magyar vegyipar jövője és 10 év távlati lehetőségei. Egészségvédelmi feladatok a vegyipar területén Munkavédelmi helyzet a vegyipari ÁPB területén

18 Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság
Tagjai: Munkavállalói részről: Gázipari Szakszervezeti Szövetség Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmák Dolgozóinak Szakszervezeti Szövetsége Munkáltatói oldal: Magyar Gázipari Egyesülés

19 Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság
Legfontosabb feladatai gázipari szakképzés, utánpótlás: szakképzési alap felhasználása, a közép és felsőfokú szakképző intézmények támogatása, a képzéstervezés, személyre lebontott képzési tervek, gyakorlati képzés, a képzés minőségének javítása, távoktatási rendszer (e-learning) bevezetése kommunikációs, tárgyalástechnikai ismereteket oktatása Gázipari konferencia: Témái: Energiapolitika, energiakérdések, ezen belül a gázenergia helyzete A gazdasági változások hatása a munka és egészségvédelemre, munkabiztonságra Tanulmányok Borbély Szilvia: A gázipari képzés helyzete Magyarországon 2006 után március,

20 Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság
Tagjai: Munkavállalói részről: Bánya – és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete MOL Bányász Szakszervezet Munkáltatói részről: Magyar Bányászati Szövetség

21 Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság
Tevékenységei: Jövőt meghatározó energiapolitikai koncepció kidolgozása Aktuális energetikai témák Bányászatot érintő kormány és miniszteri rendeletek megvitatása, Konferenciák: Megújuló és meg nem újuló energetikai természeti erőforrások hasznosításának lehetőségei, kiemelt figyelemmel a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra (2006)‏ Hazai energiapolitika aktuális kérdései, (hazai bányászat jelenlegi helyzete, iparág szerkezete, jövedelemtermelő képessége, foglalkoztatás) (2006)‏ „Lépésről lépésre” Szociális partnerek szerepe az európai hosszú- távú energiapolitikában: nemzetközi kerek-asztal konferencia az munkaügyi kapcsolatokról a bánya és energiaiparban a kibővített Európában” (2009)‏

22 Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság
2009 év legfontosabb eseményei: az energia- és nyersanyagellátás biztonsága, s ezzel összefüggésben a hazai ásványi erőforrásokhoz való hozzáférés elősegítése Szénbányászat támogatási rendszere Egészség és biztonság CO2 kereskedelem hatása a kitermelőiparra A gazdasági válság hatásai a kitermelőipari foglalkoztatásra Szakmai képzés, szakképesítés szabályozása, bérkérdések Tanulmányok „Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetőségei, energia- és környezetgazdálkodás”

23 Következtetések jogi keretek és formák adottak,
különböző megoldások az ágazatokban, szociális partnerek erősek( bányaipar, vegyipar), közös fellépés, erős lobbi tevékenység, közös tanulmányok, megfigyelők a döntéshozó szervezetekben, részvétel a törvények előkészítő munkáiban, vegyipari ágazati megállapodás (2003), bányaipari ÁPB szerepe a Bányaipari törvény aktualizálásában,

24 Általános problémák Munkavállalók tájékozatlansága
KSZ tartalmának elszegényedése: Kikerült az ágazati KSZ-ből a felszabadult munkaerő újra elhelyezése az ágazaton belül (sütőipar, villamosenergia-ipar)‏ Nem kerültek be az ágazati KSZ-be olyan új elemek, mint a távmunka, munkaerő-kölcsönzés Hiányzik az élethossziglan tartó tanulást elősegítő intézkedések Hiányzik a KSZ-ből a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség biztosítása Hiányoznak a család és a munka összeegyeztetését célzó intézkedések Hiányoznak a stresszre vonatkozó munkabiztonsági szabályok És hiányzik a csökkent munkaképességüek foglalkoztatásának elősegítése

25 Pozitív példák a VDSZ területén
Tisztségviselők képzése Fiatalok és nők speciális képzései munkahelyi diszkrimináció elleni fellépés az egy életen áttörténő tanulás munkahelyi diszkrimináció a munka és család összeegyeztetése Saját honlap, szakszervezeti kiadványok

26 Kihívások Válság Gyárbezárások Kiszervezések Létszámcsökkenések
Új munkáltatók

27 Jó példák az ágazati szociális párbeszédben Magyarországon
Pozitív változások a munkatörvényekben Erős szociális partnerek, lásd bányaipar, vegyipar, vendéglátóipar Szociális partnerek képesek befolyásolni a törvényhozást; bányaipar, vegyipar, vendéglátóipar, villamosenergia-ipar Szociális partnerek közös tanulmányokat készítenek az ágazatok speciális problémáinak megoldására; bányaipar, vegyipar, vendéglátóipar Esélyegyenlőség, képzés, szakképzés szerepel a KSZ- ben; vegyipar Ágazati Szakszervezetek részt vesznek a törvény előkészítésekben

28 Köszönöm a figyelmüket