Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdaságfejlesztési lehetőségek és stratégiák Dr. Lenner Áron Márk Belgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkár INFOTÉR Konferencia Balatonfüred, 2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdaságfejlesztési lehetőségek és stratégiák Dr. Lenner Áron Márk Belgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkár INFOTÉR Konferencia Balatonfüred, 2012."— Előadás másolata:

1 Gazdaságfejlesztési lehetőségek és stratégiák Dr. Lenner Áron Márk Belgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkár INFOTÉR Konferencia Balatonfüred, 2012. november 8.

2 2 Kormányprogram - A Nemzeti Együttműködés Programja Nemzeti Együttműködés Program célja a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend megteremtésére Magyarországon Itt az idő, hogy talpra állítsuk a magyar gazdaságot! 1.Széll Kálmán Terv - Összefogás az adósság ellen 1. Az államadósság csökkentése 82% ‐ ról 50% alá. 2. A lehető legnagyobb gazdasági növekedést elérése, amit többek között az Új Széchenyi Terv segít elő a hazai vállalkozások támogatásával. 3. Az államadósság újratermelődésének megakadályozása. 2. Magyar Növekedési Terv - A magyar gazdaság beindítása A magyar gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzete csak a foglalkoztatottság és a növekedés együttes fokozásával biztosítható - a hazai gazdaság motorjainak beindítása. 3. Széchenyi Terv – Gazdaságélénkítés és munkahely teremtés 2011-2013 között közel 2000 milliárd forint uniós forrás Kitörési pontok, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását. 4. Egyszerű Állam Program - Az adminisztrációs terhek csökkentése 114 intézkedés, ami csökkenti a vállalkozások adminisztrációs és költségterheit, ezáltal növekszik a versenyképességük, bővíti a tisztességes érvényesülés lehetőségeit, olcsóbb és cselekvőképesebb államműködés kialakítását eredményezi.

3 3 Szakágazati iparstratégiák Tárcánk ágazati szintű stratégiákat készített el elektronika és híradásipar, gyógyszeripar és orvosi eszközök gyártása, fémalapanyag- és fémfeldolgozó ipar, járműipar, szerszám- és gépipar, fa- és bútoripar, logisztika, bányászat, építő- és építőanyag ipar, textilipar, védelmi- és biztonsági ipar, vegyipar, vendéglátóipar és turizmus A kidolgozott stratégiák alapvető célja: a gazdaságfejlesztés a foglalkoztatottság növelése az iparágak egyes problémáira azonnali megoldások, lehetőségek felvázolása Az egyes szakágazatok fejlesztésének alapja a belföldi piac erősítése mellett a hazai vállalkozások exportképességének javítása. Az iparstratégiák egyeztetésébe a Nemzeti Külgazdasági Hivatal mellett a szakágazat képviselői is bevonásra kerültek.

4 4 A Befektetői Tanáccsal közös stratégiai tervezés Gyakorlati megvalósítás: -Járműipar: A nagy hagyományokkal rendelkező hazai buszgyártás felélesztése foglalkoztatáspolitikai és makrogazdasági szempontból is illeszkedik a jelenlegi kormányzati törekvésekbe, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja a lehetőségét az iparág feltámasztása érdekében, hazai gyártóbázison, a járműpark elöregedésének és diverzifikáltságának megszüntetése céljával. -Elektronikai stratégia Az elkészült iparstratégiákból kiindulva tárcánk a Befektetői Tanács ágazati delegáltjaival közösen 5 éves időhorizontra kitekintő stratégiai terveket készít. elektronika, gépipar, gyógyszeripar, orvosi eszközök gyártása, járműipar, vegyipar és logisztika A stratégia tervezés ágazati versenyképességi szerződéseket alapoz meg a Kormányzat és a szektorok között a Nemzetgazdasági Minisztérium által képviselt KKV beszállítói kapacitások integrálása és foglalkoztatottság maximalizálása mellett.

5 5 Az elektronikai szakágazat Az elektronikai iparág – globálisan 1000 milliárd dollár értéket állító elő évi 7% feletti átlagos növekedés kibocsátás ¾-e a számítógép, kommunikációs eszközök és szórakoztatóelektronikai eszközök (“három C”) az orvosi, ipari, hadiipari, repülési és közlekedési elektronikai berendezések gyártása a maradék 1/4 Az elektronikai iparág – Magyarországon high volume - low diversity elektronikai gyártás egyik európai fellegvára javuló versenyképesség a szállítási költségek növekedésével gyártás – IT – kapcsolódó szolgáltatások Nagy lehetőségek rejlenek a magyar és az országba telepedett nemzetközi informatika vállalatok itthon tartásában és fejlődésében

6 6 Elektronikai ipar stratégia a., közoktatás modernizációja Idegen nyelvek és a természettudományok oktatása, szakképzés és a felsőoktatás fejlesztése, felnőttképzés modernizációja, mérnöki és természettudományos területek propagandája b., a duális képzés fejlesztése A szakterülethez szükséges elméleti és gyakorlati tudás megszerzésére fokuszáló képzési forma az ipari termelés és az oktatás összekapcsolódásával. Az ELTE Informatikai Kara és a GE Healthcare széleskörű együttműködést megalapozó keret- megállapodást kötött 2011-ben. Más ágazatban: A Miskolci Egyetem 2009-ben Petrolkémiai Technológia Intézeti Tanszéket alapított a TVK együttműködésével. c., a beszállítói hálózat fejlesztése Államilag minősített beszállítók - ún. "Trusted Supplier" státusz bevezetése (HITA) nemzetközi best practice feltérképezése az állam szerepéről a hazai vállalatok konkrét fejlesztési, projektekhez juttatását illetően (HITA) d., a K+F tevékenységek ösztönzése Az iparági beszállítók csak az összeszerelés - önálló termékfejlesztés értékláncán keresztül fejlődhetnek lépcsőről lépcsőre e., szabályozás, adminisztratív intézkedések A hazai munkaerő rugalmasságának erőteljes növelése, támogatások, segélyek szabályozása. EKD-n alapuló beruházás-támogatás feltételeinek módosítása K+F+I tevékenység hazánkba telepítését ösztönözve

7 7 Az ipari parkok, mint a gazdaságfejlesztés eszközei ipari parkokban működik 4028 vállalkozás együttes árbevételük 2011-ben meghaladta a 9292 milliárd forintot átlagosan 33% exportarányt értek el együttesen 3366 milliárd forint beruházást valósítottak meg több, mint 187 ezer főnek adnak munkát Cél: -„ipari park, mint brand” -„profiltisztítás” – a nem teljesítő ipari parkoktól a cím megvonása -területfejlesztés eszközei -dedikált uniós források -tudományos és technológia parkok -ipari park portál

8 8 Az „ipari park portál”, mint kommunikációs platform „Az ipari parkok hálózatosodásának, a vállalkozások együttműködésének, klaszteresedésének elősegítése, az ipari parkok egymás közötti, valamint az ipari parkok és a kormányzat, önkormányzatok közötti kommunikáció javítása céljából a Tanács külső és belső kommunikációs platformjaként országos ipari park portált kell létrehozni.”  Határidő: 2013. január 1.  Az ipari park portál kialakításához szükséges speciális szoftver kidolgozása és megvásárlása kormányzati forrásból valósul meg. A portál két szintből fog állni:  Egy átfogó, általában a magyar ipari parkokról, jogszabályi környezetről, fejlesztéspolitikáról szóló felület.  Az egyes ipari parkok profilja. Minden ipari park rendelkezni fog egységes megjelenéssel és adattartalommal bíró profillal, mely szabadon bővíthető, kereshető, s mely egyúttal elérést biztosít a park saját honlapjához. Cél: külföldi és belföldi befektetés ösztönzése, ipari parkok saját honlapon túli megjelenésével

9 9 Munkahelyvédelmi Akcióterv  A 25 év alattiaknál a 28,5 %-os közteher százezer forintos jövedelemig 14 %- ra csökken, ez csaknem 200 ezer érintett munkafeltételeit javítja.  Az 55 év felettiek esetében csaknem 500 ezer ember munkahelyének megőrzését segítheti ugyanezen kedvezmény.  A 25 és 54 év közötti, képzettség nélküliek esetében is felére csökken a járulékok terhe.  A tartósan munkanélküliek esetében a kormány stratégiai szempontnak tekinti a visszatérést a munkába, így utánuk (30 ezer fő) az első két évben nem kell járulékot fizetni.  A munka világába visszatérő kismamák esetében is 50 százalékos a csökkentés (30 ezer munkavállaló)  Hatmillió forintos árbevételig átalányadózás, ami a számítások szerint 200- 300 ezer önfoglalkoztató kisadózó mindennapi életét könnyíti meg.

10 10 1. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállítása Gyors és hatékony vitarendezési eljárás kialakítása, mely ideiglenes vagy biztosítási intézkedést alapoz meg a bírósági eljárásban, ezáltal gyorsítva a kintlévőséghez való hozzájutást. 2. Feltételes bankgarancia intézménye A TSZSZ eljáráshat, ha a szerződést biztosító mellékkötelezettség (pl. bankgarancia vagy fizetési garancia) érvényesítését a kötelezett vállalkozás jogosulatlannak véli. Ilyenkor a TSZSZ véleménye a banknak ad felvilágosítást arról, hogy a bankgarancia lehívása vélt vagy valós okok alapján történik, és milyen mértékű a kötelezett nem- teljesítése. Ezt követően kerülhet az csak lehívásra 3. A feljelentési kötelezettségét elmulasztó felszámolóra nézve büntetőjogi szankciók bevezetése Büntetni rendeli azt a felszámolót, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a csődbűncselekmény, vagy a számvitel rendjének megsértése elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést. Építőipari lánctartozások csökkentésére tervezett intézkedések

11 11 4. A jogszerűtlenül ki nem fizetett vállalkozói számlák után fizetendő ÁFA rendszerbeli kezelése Pénzforgalmi elszámolás: azt jelenti, hogy a meghatározott árbevételt el nem érő adóalanyok esetében az adófizetési kötelezettség az ellenérték átvételének időpontjához igazodna, tehát abban az időpontban kell megfizetniük az áfát a vállalkozóknak, amikor a vevő kifizette a számlájukat. Az intézkedés a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI törvényben került rendezésre 2012. október 15-i kihirdetéssel.

12 12 A Wekerle Terv

13 13 Integráció, Együttműködés, Nyitás

14 14 Kárpát Régió Üzleti Hálózat Kolozsvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Dunaszerdahely, Kassa, Ungvár, Szabadka, Újvidék, Eszék, Lendva 6 szomszédos országban 11 üzletfejlesztési iroda Külgazdasági szakdiplomaták: Zágráb, Belgrád, Szarajevó, Bukarest, Kijev, Pozsony, Bécs

15 15 HITA – Nemzeti Külgazdasági Hivatal A Magyar Kormány által létrehozott, a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, mely működésének célja: a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása; a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése; a nagyvállalatok és a hazai cégek közötti beszállítói kapcsolatok elősegítése; beszállítói képzések szervezése nagyvállalatok bevonásával és a szövetségekkel való kapcsolattartás, különös tekintettel a jármű- és az elektronikai iparágakra;. Cél: a hazai kkv-k minél nagyobb szerepet kapjanak a Magyarországon letelepedett integrátorok beszállítói láncában, és export-piacra jutásuk könnyebb legyen.

16 16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Gazdaságfejlesztési lehetőségek és stratégiák Dr. Lenner Áron Márk Belgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkár INFOTÉR Konferencia Balatonfüred, 2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések