Buda Béla dr. Nevelési tanácsadók Magyarországon -- szubjektív visszatekintés és szakmai értékelés -- (Közösségeink rejtett hálózata. A nevelési tanácsadók.

Az előadások a következő témára: "Buda Béla dr. Nevelési tanácsadók Magyarországon -- szubjektív visszatekintés és szakmai értékelés -- (Közösségeink rejtett hálózata. A nevelési tanácsadók."— Előadás másolata:

1 Buda Béla dr. Nevelési tanácsadók Magyarországon -- szubjektív visszatekintés és szakmai értékelés -- (Közösségeink rejtett hálózata. A nevelési tanácsadók szakmai-szervezeti alakulása fennállásuk negyvenedik évében. Jubileumi konferencia, 2008. nov. 6-7.)

2 1.A segítő intézményrendszer – az objektiváció fokozatai fejlődéstörténet, személyzeti és forgalmi mutatók „minőségügyi” szempontok és paraméterek felmérések – elégedettség, működési eredmények társadalmi kontextusok – ellátási rendszerek, mentálhigiénés helyzet, szükségletek és trendek

3 2. Egy sajátos perspektíva – rálátás távolról képzések és szupervíziók a pszichológusoknak a pedagógusok viszonyulása szülők és gyerekek – terápiák tapasztalatai szelektív ismeretek – a lelki segítés szempontja

4 3. A megindulás korszaka – a hatvanas évek néhány sajátossága az anómia erősödése a korai „fogyasztói társadalomban” a családok pszicho-szociális terhei az iskolák fejlődése és problémái a segítő szakmák felbukkanása – gyógypedagógusok és pszichológusok

5 4. Nevelési tanácsadók és pszichoterápia tanácsadási hagyományok, a feltáró és szupportív foglalkozás a gyermeklélektan és a fejlődéspszichológia hazai hagyományai a pszichoanalízis befolyása a családdinamikai és a családterápiás megközelítés kezdetei

6 5. „Nevtanok” – közvetítés az iskola és a családok között hivatalos feladatok az iskola segítéséért az iskolában jelentkező pszichológiai problémák kezelése liaison kapcsolatok a pedagógusokkal korai „hálózatiság” – védőnők, gyermek egészségügyi szolgálat, gyermekpszichoterápiás ellátás

7 6. Előnyös tulajdonságok normatív ellátás – elérhetőség, „alacsonyküszöbűség” nem-stigmatizáló segítségkérés lehetősége, a család bevonása kapcsolat a szociális ellátással, gondoskodással együttműködés a területi hatósági szervekkel

8 7. Sajátos lehetőségek hosszmetszeti tapasztalatok a gyerekekről és a családokról esetmenedzsment – a külső segítések koordinációja, mozgósítása a szülők problémáinak, devianciájának megoldási kezdeményezése kapcsolat és együttműködés a közösségekkel

9 8. Látható gondok és nehézségek egyenetlen, ill. túlzott terhelés, létszám és összetétel problémái az optimális klientúra és segítési metodológia megtalálása képzés, továbbképzés, szupervízió – útkeresések a minőségkontroll kérdése

10 9. A fejlődési folyamat nehézségei új, nehezebben megközelíthető viselkedési problémák szaporodása drogok, diszlexia, hiperaktivitás- figyelemzavar a képzett és motivált személyzet gondjai – kifáradás, kiégés innovatív ellátási módok, szakmai kísérletek korlátozottsága szervezeti és irányítási gondok

11 10. A változó társadalom dilemmái az iskola változásai – differenciálódás a módszerekben, iskolaethoszokban, teljesítményorientációkban szegénység, esélyegyenlőtlenség, diszkriminációk, kisebbségi és marginális létformák hatása a családi élet változásai – „kulcsos gyerekek”, televízió, a korai „elengedés”, a válások növekvő száma, családi traumatizációk „deviáns referenciacsoportok” iskolában és a közösségben, „bullying”

12 11. Az ellátási láncok kialakulásának megrekedése biztató kezdetek – a pszichoterápiás képzés fellendülése, családsegítők és családterápia, magángyakorlatok a gyermekpszichiátria fejletlensége, a gyermekpszichiátria fejlődési elakadása speciális ellátó helyek hiánya leépítések, financiális és szervezeti korlátozások – a „Faludi” példája

13 12. A nemzetközi tapasztalatok a fejlődéspszichológiai és ökológiai szemléletű korai probléma-felismerés és ellátás a nevelési intézmények, különösen az iskola – mint elsődleges és másodlagos színtér stigmamentes, szakszerű ellátás a gyakori iskolai és családi – nevelési – problémákban hálózati koordináció a segítő ellátásban – keyworking a leginkább hozzáférhető, lakosság közeli ellátó helyeken

14 13. Iskola, tanácsadás, terápia – külföldi modellek szoros együttműködések a főbb szereplők között, pl. drogtanácsadók között, esetmegbeszélések projektszerű együttműködések – pl. lelki egészségfejlesztési programokban az „után nyúlás”, után követés szervezett lehetőségei, gondozási modellek szabályozó financiális rendszerek – pl. a brit purchaser, provider, carer, user viszony, a magángyakorlatok bevonása, specializációk

15 14. A nevelési tanácsadók analogonjai – aktív szerepben a szolgáltatások hirdetése, promóciója – párbeszéd a közösséggel a médián át mentálhigiénés projektek a tanácsadókból – pl. szülői deviancia, ill. családi traumatizáció ellensúlyozása, korrektív csoport-, ill. szabadidő- programok kapcsolat és együttműködés a segítő civilszervezetekkel és a csoportos önsegítéssel – a közösségek rejtett erőforrásai kooperáció az egyházi segítő szervezetekkel

16 15. Szakmák és identitások a pszichoterápiás modell árnyoldalai – a tanácsadás leértékelődése, ill. hibás értelmezése és használata a szakmai team szakmai összetételének változatai – képzés és továbbképzés specifikus szükségletei, túlképzések, módszertani egyoldalúságok Team munka és team szupervízió – tanácsadó egységek szervezeti identitása külső konzultáció, szervezetfejlesztés, időszakos team bővítések

17 16. Fejlődési lehetőségek visszajelzések fontossága – partnerek és felhasználók, eredményindikátorok (pozitív és negatív változatban) „gályapadból laboratórium” – a munka egyéni és szervezeti reflektivitása, szakmai identitáson alapuló csoportmunka módszertani innovációk, különös tekintettel a segítő hatás nem-specifikus tényezőire és a fokális, ill. a sűrített rövid beavatkozási módokra a személyközi rendszeraspektus aktív kezelése – a családterápiás intervenciók