Jean Baptiste Perrin ( )

Az előadások a következő témára: "Jean Baptiste Perrin ( )"— Előadás másolata:

1 Jean Baptiste Perrin (1870-1942)
a katódsugárzás negatívan töltött részecskék árama (1895) Antoine Henri Becquerel ( ) lumineszcenciakuta- tások közben felfe- dezte a rádiumsók természetes radioak- tivitását (1896)

2 Maria Sklodowska-Curie (1867-1934)
felteszi, hogy a radioaktív sugárzás atomi tulajdonság (1896) fizikai-kémiai szeparáció: tórium, polónium, rádium ( ) leukémia

3 Joseph John Thomson (1856-1940)
a katódsugarak részecskéinek tömege 1/1837-ed része a H atoménak, töltésük stb. (1897) Nobel-díj (1906)

4

5 W. Wien Ernst Rutherford (1871-1937)
a csősugárzás részecskéi atom-méretűek (1898) Ernst Rutherford ( ) felfedezi az α és β sugarakat, valamint a radont (1899) iskolaalapító: Bohr, Geiger, Haan, Cockroft, Moseley, Oliphant, Chadwick, Kapica, Hariton

6 Paul Ulrich Villard (1860-1934) M. Curie
felfedezi a γ sugárzást (1900) M. Curie a β negatív töltésű, az α is részecskékből áll (1900) Becquerel a β-ról megállapítja, hogy hasonlít a katódsugárzáshoz (e/m arány, 1900) a radioaktivitás ionizációs, fiziológiai stb. hatásai (1901) Nobel-díj (1903)

7 Philipp Eduard Anton von Lenard (1862-1947)
Lenard-ablak (1893) a fényelektromos hatást elektronok okozzák (1899) a kilépő elektronok száma (az áram) arányos a fény intenzitásával (1900) a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a fény rezgésszámától (hullámhosszától) függ, egy minimumfrekvencia alatt nincs elektron (1902)

8 W. Wien M. Curie Rutherford
a csősugarak elhajlanak elektromos és mágneses térben (1902) M. Curie tiszta rádiumsó (1902) fizikai Nobel-díj (1903) Rutherford a radioaktív bomlás elmélete - az atomok átalakulása (1902)

9 az α sugarak pozitív töltésű részecskék, megjósolja a transzuránokat (1903)
kémiai Nobel-díj (1908) J. J. Thomson mazsolás puding atommodell (1903) az elektronok csoportosulnak az atomban  periódusos rendszer (1904)

10 Perrin planetáris atommodell (1905) Albert Einstein ( )

11 a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai elmélete (1905)
a fényelektromos hatás magyarázata a foton-hipotézissel (1905) a szilárd testek fajhője  az atomi mozgások is kvantáltak (1907) Nobel-díj (1922)

12 J. J. Thomson Perrin a tömegspektrometria alapelve (1907)
izotópok vizsgálata ( ) Perrin Brown-mozgás kísérletek kolloidokban ( ) Nobel-díj (1926)

13 Rutherford töltött részecskék észlelése (Geiger-cső, 1909)
az α részecskék kétszeresen ionizált He atomok A cm átmérőjű atommagok felfedezése α bombázással ( )

14 M. Curie fémrádium (1910) kémiai Nobel-díj (1911)

15 Robert Andrews Millikan (1868-1953)
az elektron pontos töltésének megmérése ( ) Nobel-díj (1923)

16