A tartamos erdőgazdálkodás és a faenergetika optimális kapcsolata „A biomassza felhasználásának formái” Budapest, 2005. október 25. Jung László vezérigazgató-helyettes.

Az előadások a következő témára: "A tartamos erdőgazdálkodás és a faenergetika optimális kapcsolata „A biomassza felhasználásának formái” Budapest, 2005. október 25. Jung László vezérigazgató-helyettes."— Előadás másolata:

1 A tartamos erdőgazdálkodás és a faenergetika optimális kapcsolata „A biomassza felhasználásának formái” Budapest, 2005. október 25. Jung László vezérigazgató-helyettes EGERERDŐ Rt.

2 Az erdőt olyan módon és ütemben lehet használni, igénybe venni, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak, úgy, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetközeliségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló szerepét

3 Alapgondolatok Nemzetközi környezetvédelmi elvárások EU-s elvárások, egyben magyar vállalás Hazai energiapolitikai célkitűzés (70% jelenleg az importfüggőség) Vidékfejlesztés

4 EU irányelvek

5 Hazai elvárás, vállalás

6 Viszonyítás

7 A két ország megújulón belüli megoszlása

8 Lehetőségek az össz. energia felhasználáson belül

9 Lehetőségek a villamosenergia termelésen belül

10 Elsődleges biomasszaforrás Dendromassza - tartamos erdőgazdálkodás terméke - energia erdők - energia ültetvények fatermék cserjék Egyéb cellulózok - mezőgazdasági melléktermékek - energetikai ültetvények fűfélék nádfélék

11 Éves folyónövedék és fakitermelés

12 Élőfakészlet

13 A hazai faenergetika becsülhető energiahordozó igénye A 2010-es várható 6% jelent 65.0 PJ ebből fa: 45.5 PJ Megoszlási terület: lakossági egyedi felhasználás: 25.0 PJ lakossági közöségi felhasználás: 2.5 PJ ipari energiatermelés: 3.0 PJ centralizált áramtermelés: 15.0 PJ

14 Tervezett és megvalósitott beruházások megújulóból Hő és villamosenergia: Balasagyarmat 2 MW 16 GWh Szentendre 1 MW 8 GWh Erőművi áramtermelés: AES erőmű: 30 MW 210 GWh (2002) Ajka erőmű: 25 MW 190 GWh (2003) Pécs erőmű: 50 MW 360 GWh (2004) A 2010-es vállalás 1600 GWh közel 50 %- át jelenti ez.

15 Erdő viszonylat Egyetlen egy m3 fa nem termelődik ki „erőművi” meggondolásból!!!

16 Javaslat a biomassza hasznosítás során megvalósítandó feladatokhoz Igény felmérése és ütemezése Rendezetlen magánerdő gazdaságok A vágástéri apadék Energiaültetvények „Használtfa” begyűjtés Müszaki-, technológiai-, logisztikai- és kutatásfejlesztés Tudatformálás

17 Biomassza alapú energetikai projekt hozadéka GKM-MEH Fenntartható gazdasági növekedés Energiaforrások importfüggőségének csökkentése Ellátásbiztonság növekszik Kvótákkal nem korlátozott termék FVM Agrárenergetika: kitörési pont a magyar agrárgazdaságnak Kvótákkal nem korlátozott, piacképes termék előállítása KvVM Csökken a károsanyag-kibocsátás, talajvédelem FMM Munkahelyteremtés és megtartás

18 Szükséges biztosítékok GKM-MEH Villamos energia törvény megfelelő módosítása (törvényi garanciák a befektetők biztonságára, az energiaszabályozás hosszú távú kiszámíthatósága) Biomasszából termelt villamos energia kötelező átvételi árának emelése FVM Energetikai ültetvények telepítésének és termesztésének támogatása KvVM Széleskörű támogatás Natura 2000 megfelelő alkalmazása

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!