A 21. század energiapolitikai kérdései és hazai válaszai: a „Magyarország energiapolitikája 2007-2020” című stratégia és a lezajlott társadalmi-szakmai.

Az előadások a következő témára: "A 21. század energiapolitikai kérdései és hazai válaszai: a „Magyarország energiapolitikája 2007-2020” című stratégia és a lezajlott társadalmi-szakmai."— Előadás másolata:

1 A 21. század energiapolitikai kérdései és hazai válaszai: a „Magyarország energiapolitikája ” című stratégia és a lezajlott társadalmi-szakmai vita tapasztalatai Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, szeptember 11.

2 Az energiapolitika stratégiai kapcsolatrendszere
GKM Stratégia ( ) Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája Egységes Közlekedés- fejlesztési Stratégia Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia GKM Stratégia:

3 Az energiapolitika, mint keretstratégia
Az új energiapolitikai koncepció egy stratégiai, a főbb irányokat kijelölő keretjellegű dokumentum. Tekintettel az energiapolitika keretdokumentum jellegére, a meghatározott célszámok kapcsán a különböző forgató-könyvek, köztes célértékek, a szükséges intézkedések részletes kifejtését részstratégiák tartalmazzák: Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére, Nemzeti Energiahatékonysági Stratégia és Cselekvési Terv

4 Az energiapolitika alappillérei
A jelenlegi magyar energiapolitikát széleskörű szakmai, társadalmi és politikai egyeztetéseket követően 1993-ban fogadta el az Országgyűlés. A Kormány kétévente beszámol az Országgyűlésnek az energiapolitika végrehajtásáról. Az energiapolitika alappillérei: ellátásbiztonság, versenyképesség, fenntarthatóság. A jelenleg érvényes magyar energiapolitika főbb célkitűzései: Az energiaellátás biztonságának megőrzése, fokozása, ezen belül energiaforrás-diverzifikáció és stratégiai energiatartalékok fenntartása; Energiahatékonyság növelése, energiatakarékosság; Környezetvédelmi szempontok érvényesítése; Legkisebb költség elvének érvényesítése; Piackonform szervezeti, tulajdonosi, közgazdasági és jogi környezet megteremtése. Ellátásbiztonság Versenyképesség Fenntarthatóság

5 Ellátásbiztonság Cél Részterületek
Az energiaellátás folyamatosságá-nak és biztonságának fenntartása és javítása. Energiaforrás-struktúra Energiaimport diverzifikáció Stratégiai energiahordozó készletek Infrastruktúra fejlesztések Lakosság ellátása, szociális felelősség Ellátásbiztonság: Az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának javításához a hazai források használata mellett az import biztonságának növelését kell elérni, és biztonsági készletek tartásával kell az ellátásbiztonságot növelni. 1. Energiaforrás-struktúra: alapvető fontosságú a kiegyensúlyozott forrásszerkezet elérése és fenntartása, ezen belül fontos a hatékony, folyamatosan rendelkezésre álló hazai források használatának fenntartása; a földgáz behozatal biztonságának növelése, többoldalú betáplálás elérése, valamint biztonsági földgáz készletek létrehozása; a folyamatos és biztonságos villamos energia ellátás biztosítása; az atomenergia hosszú távon is folyamatos és jelentős szerepének fenntartása az energiaellátásban; a gazdaságos távhőszolgáltatás fejlesztése és hosszú távú fenntartása. 2. Energiaimport diverzifikáció: jelentősége igazán a földgáz vonatkozásában ragadható meg mind a földgázforrások, mind a beszállítási útvonalak szempontjából, ezen belül fontos a jó magyar-orosz energetikai kapcsolatok fenntartása és Európai Unió-orosz energetikai megállapodás jövőbeli továbbfejlesztése; egy új, nagykapacitású, Magyarországon keresztülhaladó földgázvezeték megépítése. 3. Stratégiai energiahordozó készletek: az energiahordozók, különös tekintettel a földgázra, kőolajra és nukleáris fűtőanyagra, stratégiai készletezésének legfontosabb célja, hogy bármilyen ellátási nehézség esetében elkerülhetők legyenek a korlátozások, vagy csak végső esetben, a hazai és a nemzetközi együttműködési lehetőségek kimerülése esetében kerüljön sor korlátozásra. 4. Infrastruktúra-fejlesztések: ezen belül fontos a kedvező beruházási környezet fenntartása a befektetések ösztönzése érdekében; a regionális szinten is működőképes liberalizált villamosenergia-piac kialakulásának elősegítésére a villamosenergia-hálózat fejlesztése; a piaci verseny kiteljesedése és a behozatal folyamatos fenntartása érdekében az energiahordozó szállítási kapacitások fejlesztése. 5. Lakosság ellátása, szociális felelősség: a lakosság folyamatos energiaellátása létszükséglet. Alapvető célkitűzés, hogy a magyar energiapiac résztvevői olyan infrastruktúrát és kínálati piacot hozzanak létre, amely képes a lakosság igényeinek kielégítésére.

6 Versenyképesség Cél Részterületek
Az energetika járuljon hozzá hazánk verseny-képességének növekedéséhez. Liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU belső energiapiacába Energiaárak Technológiai előrehaladás és K+F Az energiapolitika célja, hogy az energiapiaci verseny átlátható, megkülönböztetés-mentes feltételeket teremtsen a magyar vállalkozások számára. Liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába: fontos célkitűzéseink ezen a téren: a szomszédos országokkal történő megállapodás az energetikai szabályozás, energiarendszerek működésének harmonizálásáról; a regulációs környezet mielőbbi, teljes piacnyitásnak megfelelő véglegesítésével elősegíteni a regionális energiapiac kialakulását, fejlődését, a regionális szinten is versenyképes társasági struktúra kialakulását; a piacnyitás során az ellátásbiztonság, a fogyasztói érdekek és a nemzeti vagyon értékének megőrzése, a fogyasztói költségek minimalizálása; diszkriminációmentes, a szereplők számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító és könnyen átlátható működési környezet megteremtése; az energiához való hozzáférés lehetőségének garantálása mindenki számára jogi eszközökkel. Energiaárak: kiemelten fontos feladat, hogy középtávon az energiapolitikát függetleníteni kell a szociálpolitikától. A fogyasztói árak alapja egyre inkább a belső (internális) és a külső (externális) költségeket egyaránt tartalmazó társadalmi költség. Az árakat a piaci folyamatoknak kell kialakítaniuk, de az államnak a maga eszközeivel olyan befolyásolásra kell törekednie, ami az energia-megtakarításra, az energiafogyasztás csökkentésére ösztönöz és megdrágítja a csúcsidejű fogyasztást. Technológiai előrehaladás és K+F: a versenyképesség fenntartása, javítása érdekében célul kell kitűzni, hogy az új technikai eredmények a magyar gazdaságban, ezen belül az energiaszektorban minél előbb alkalmazásra kerüljenek. Az energetikában is megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni a hazai tudásbázis fejlesztését, a hazai tudományos és műszaki ismeretek bővítését, a korszerű energetikai technológiák elterjesztését, és az ezekkel összefüggő kutatások fokozását, az innovációs és technológiai kapcsolatok, együttműködések erősítését.

7 Fenntarthatóság Cél Részterületek
A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése. Energiahatékonyság, takarékosság Megújuló energiaforrások Éghajlatváltozás: energia- és klímapolitika összefüggései Az energia- és közlekedéspolitika összefüggései A fenntartható fejlődés célja a jelen szükségleteinek a kielégítése a jövő nemzedékek szükségleteinek veszélyeztetése nélkül. A fenntartható fejlődés érdekében meg kell teremteni a harmóniát a természeti és az épített környezet megóvását, a jelentős piaci zavarok nélkül fejlődő gazdaság érdekeit, és a társadalom tagjainak szociális biztonságát szolgáló, rövidtávon egymással ellentétben álló politikák között. A fenntartható fejlődés környezetvédelemi és gazdasági céljait tehát egymással összehangolva, a társadalom együttműködésével kell megvalósítani. Energiahatékonyság, takarékosság: Az energiahatékonyság növelése alapvető prioritás, mivel ez az egyetlen olyan eszköz, amely az energiapolitika valamennyi alappillérének teljesítéséhez hozzájárul. Elsőszámú hazai intézkedésként nemzeti szintű Energiahatékonysági Cselekvési Tervet kell kidolgozni. Az energiahatékonyság növelésének fő célkitűzései: az energiatermelés hatásfokának javítása (technológia-korszerűsítés, kapcsolt energiatermelés); az energiafogyasztás hatásfokának növelése (energia-takarékos készülékek alkalmazása, épületenergetika korszerűsítése); az energiatakarékosság fokozása, az energia- és környezet-tudatos szemlélet elterjesztése. Megújuló energiaforrások: A megújuló energiahordozók részarányának növelése egyszerre csökkenti Magyarország importfüggését és javítja a fenntartható fejlődés feltételeit, benne a környezet- és klímavédelmi célok teljesíthetőségét. Az energiapolitika célja, hogy a magyarországi megújuló energiafelhasználás részaránya az ország adottságainak és a magyar gazdaság versenyképességét nem rontva, a mindenkori teherbíró képességének megfelelően növekedjen. Éghajlatváltozás - energia- és klímapolitika összefüggései: az energetikai döntéseket minden szinten az Európai Unióban és a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt széndioxid (CO2) kibocsátás-csökkentés (2010-ig 6%) és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátási normák betartásának figyelembevételével kell meghozni. Energia- és közlekedéspolitika összefüggései: az energiatakarékosságra, hatékonyság növelésre ebben a szektorban is nagy hangsúlyt kell fektetni. Fontos célkitűzések ezen a területen: a gépjárművek üzemanyag fogyasztásának és káros anyag kibocsátásának, valamint a szállítási-közlekedési igényeknek a csökkentése; a személyforgalomnak a tömegközlekedésre való terelése; hosszú távon a közúti fuvarozás minél nagyobb hányadának vasútra, vagy vízi útra terelése; a megújuló forrásokból előállított üzemanyagok használatának támogatása.

8

9

10 A stratégia elfogadásának folyamata
Az új energiapolitika megalapozása céljából folyamán több előkészítő tanulmány, háttérelemzés készült, amelyeket a GKM honlapján nyilvános vitára bocsátott. A GKM kidolgozta az új energiapolitikai koncepció tervezetét, amit a szakmapolitikai munka-csoport január 19-ei, az Államreform Bizottság (ÁRB) március 13-i ülésén megtárgyalt. 2007. március-április folyamán a felkért független külső szakértők elkészítették az ÁRB által kért döntés-előkészítő háttéranyagokat. 2007. április 25-én magas szintű egyeztetésre került sor a GKM és a MeH között; az ott elhang-zottaknak megfelelően módosított anyagot az ÁRB május 8-i ülésén ismételten megvitatta. 2007. május 23-án GKM-KVVM szakértői egyeztetésre került sor. 2007. május-június folyamán elkészült a stratégiai környezeti vizsgálat. Az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) a koncepciót július 5-én megtárgyalta. A GKM honlapján június 15. és július 15. között társadalmi konzultáció zajlott. A beérkezett észrevételek fényében a GKM augusztusban három szekcióvita ülést rendezett. Az ott elfogadott észrevételek a koncepcióba beépítésre kerültek. 2007. augusztus 31-én a szakmapolitikai munkacsoport ismételten megtárgyalta az előterjesztést, és döntött a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátásáról. Felismerve az energetika területén hazánk előtt álló kihívásokat, figyelemmel az EU törekvéseire az energetika területén, valamint tekintettel az energetikai szakma és a politikai szereplők új energiapolitika kialakítására irányuló felszólítására, a Kormány új energiapolitikai koncepció kidolgozását irányozta elő. Az új energiapolitikai koncepció megalapozására széleskörű szakmai grémium (energetikai és környezetvédelmi szakértők, akadémikusok, tudósok) bevonásával folyamán az egyes kulcskérdésekről háttérelemzések, előkészítő tanulmányok készültek (mintegy 2000 oldal), amelyeket a GKM a honlapján nyilvános szakmai-társadalmi vitára bocsátott. Az előkészítő tanulmányok és az azok alapján készült összefoglaló energiapolitikai tézisek alapján a GKM kidolgozta az új energiapolitikai koncepció tervezetét, amelynek címe: Magyarország energiapolitikája – a biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei. A szakmapolitikai munkacsoport január 19-én tárgyalta meg az energiapolitikai koncepciót. Ott az a döntés született, hogy a további egyeztetések megkezdése előtt előzetesen véleményeztetni kell az anyagot az Államreform Bizottsággal (ÁRB), a Pénzügyminisztériummal (PM) és a Miniszterelnöki Hivatallal (MeH). A PM és a MeH által írásban tett észrevételek átvezetésre kerültek. A GKM az új energiapolitikai koncepciót benyújtotta az ÁRB részére, amely azt március 13-i szűk körű ülésén vitatta meg. Az ÁRB úgy határozott, hogy az általa meghatározott hét legfontosabb energiapolitikai döntési pont vonatkozásában független szakértők bevonásával további rövid döntés-előkészítő háttéranyagok készüljenek. 2007. március-április folyamán a felkért független külső szakértők elkészítették és a GKM részére benyújtották a döntés-előkészítő háttéranyagokat. A GKM ezen anyagokat egy összefoglaló tanulmányban összesítette. 2007. április 25-én magas szintű egyeztetésre került sor a GKM és a MeH között Miniszterelnök úr vezetésével, a MeH javaslatai az energiapolitikai koncepcióba átvezetésre kerültek. A GKM az átdolgozott energiapolitikai koncepciót, valamint a döntés-előkészítő háttéranyagokat összesítő tanulmányt benyújtotta az ÁRB részére, amely azt május 8-i ülésén ismételten megvitatta. Az ÁRB döntései ezt követően a koncepcióba átvezetésre kerültek. 2007. május 23-án GKM-KVVM szakértői egyeztetésre került sor, az egyeztetésen közösen elfogadott javaslatok a koncepcióban átvezetésre kerültek. A GKM felkérése alapján független külső szakértő május-június folyamán elkészítette az energiapolitikai koncepcióhoz kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV). Az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) július 5-én megtárgyalta az energiapolitikai koncepciót és a kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálatot, és mindkét anyagot szakmailag megfelelőnek találta és támogatásáról biztosította. A GKM kezdeményezésére az energiapolitikai koncepció kapcsán a tárca honlapján június 15. és július 15. között társadalmi konzultáció zajlott, amelynek keretében az érdeklődök letölthették és véleményezhették a koncepciót. A GKM a társadalmi konzultáció keretében beérkezett szakmai észrevételeket július második felében összesítette és feldolgozta. A társadalmi konzultáció során beérkezett észrevételek fényében a GKM a véleményt beküldő szervezetek és személyek részvételével három szekcióvita ülést rendezett augusztus 2-án (téma: ellátásbiztonság és atomenergia), augusztus 7-én (téma: megújuló energiaforrások és energiahatékonyság), és augusztus 9-én (téma: állam szerepe, energia- és klímapolitika összefüggései, általános és módszertani észrevételek). A szekcióvita ülések folyamán a tárca által elfogadott észrevételek a koncepcióba átvezetésre kerültek, a koncepció kiegészült a helyzetértékelést és prognózist tartalmazó függelékekkel, valamint elkészült a kapcsolódó kormány-előterjesztés. 2007. augusztus 31-én a szakmapolitikai munkacsoport ismételten megtárgyalta az előterjesztést, és döntött a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátásáról.

11 Az Energiapolitika egyeztetésének súlyponti kérdései
Módszertani észrevételek Nukleáris energia Ellátásbiztonság Megújuló és alternatív energiaforrások Energiahatékonyság és –takarékosság Az állam szerepe Az energia- és a klímapolitika összefüggései

12 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!