Kulturológia története

Az előadások a következő témára: "Kulturológia története"— Előadás másolata:

1 Kulturológia története

2 A kultúráról való gondolkodás korszakai
i. sz. 5. – 4. sz. 14. sz. 16. – 17 . sz. 18. sz.

3 A kulturológiai gondolkodás keletkezése

4 I. Gondolkodás a kultúráról
a klasszikus Antikvitásban

5 I. Gondolkodás a kultúráról a klasszikus Antikvitás korában
Görög bölcselők az emberi világról Az antik „Felvilágosodás” (i.e. 5. sz.) A szofisták „kultúra” eszméje, az emberi univerzum alapja – a nevelés (paideia), a hagyomány alkotta erkölcs (ethosz) A jellem kialakítása Prótagorasz (i. e. 480 – i. e. 410?) „homomenzura”- tétel Démokritosz (i. e. 470 körül – i. e. 370 körül) A fejlődés eszméje és a „kultúra / természet” probléma felvetése Prótagorasz

6 Az ókori Roma kultúra-fogalma
Cicero, i.sz. 1. sz. Musei Capitolini eudamonia = a boldog élet és elérésének módjai paideia  cultura  philosophia Marcus Tullius Cicero (i. e. 106–43.) Tusculumi eszmecsere (i. e. 45.): „a lélek kultúrája” – a polgári kötelességre nevelés, – a kultúra ciklikus fejlődése, – a „kultúra államának” gondolata. Publius Vergilius Maro (i. e. 70.– i. e. 19.) Lucius Annaeus Seneca (i. e. 4. – i. sz. 65.) Luciliusnak ajánlott erkölcsi levelek (Epistulae morales ad Lucilium, i. e. 45): – az erkölcs és az erkölcsös nevelés mint enkulturáció – a kultúra hagyományozása “Seneca”, kettős herma része, Antikensammlung Berlin

7 Cornelius Tacitus (56 körül – 117 körül)
Germánia (De origine, situ, moribus ac populis Germanorum, 98.) – barbárság / civilizáció kultúra és civilizáció, – kultúratörténeti tipológia és etnográfiakezdeményei – a civilizáltság kritériumai

8 II. Gondolkodás a kultúráról
a Középkorban

9 II. A Középkor A kultúratípus váltása:
megmarad normatív és hierarchikus jelleg (tekintély-, hagyomány- és szokásalapú), mint az antik kultúrában, de: a középkori kultúra teokratikus, a kultusz felváltja a kultúrát filozófia  vallás, a középkori ember világlátásának és világképének szinkretizmusa a kultúra mint az emberi lét produktuma elveszíti értékét

10 Aurelius Augustinus – Szent Ágoston (354–430)
Isten államáról (De civitate Dei, 413–26) történelmi teozófia a teremtés hat napja / az emberi nem történelmének hat korszaka / az emberi élet hat szakasza (csecsemő-, gyermek-, serdülő-, ifjúkor, érettség és öregség), történelmi korszakok – különböző államtípusok szerinti korszakok állam- és városellenesség – civilizációellenesség Isten „országa” ≠ a „Babiloni parázna” (Róma városa, a római birodalom)

11 Joachim (Gioacchino) da Fiore (1135 –1202)
apokaliptikus történelemteológiája  ferencesek-spirituálisok

12 Képek forrásai http://www.liveinternet.ru/users/3596969/post156282984/
German Artist (19th century). Democritus: Illustration from Galerie der alten Griechen und Römer (1801, Augsburg) Musei Capitolini, Ritratto di Cicerone (I sec. A C.)

13 http://upload. wikimedia
Seneca, part of double-herm in Antikensammlung Berlin

14 http://upload. wikimedia
Nagy Károly és I. Adorján pápa találkozása 772-ben. Archivo Iconografico St Augustine in his study, a fresco by Sandro Botticelli, From Joachim's Liber Figurarum (Bodleian Library, Oxford )ю