Az ősi magyar hitvilág.

Az előadások a következő témára: "Az ősi magyar hitvilág."— Előadás másolata:

1 Az ősi magyar hitvilág

2 A XI. századig volt jellemző az ősi magyar (pogány) hitvilág.
A XI. sz.-ban áttértünk a kereszténységre. Ezt követően csak népszokásaink népmeséink néphitünk őrzik a mitologikus elképzeléseinket.

3 Totemizmus (turul, csodaszarvas)

4 Világkép 3 részre osztható: felső: istenek, égitestek (Nap, Hold)
középső : emberek természetfeletti erdei és vízi lények természetfeletti emberek (táltosok) 3. túlvilág: túlvilág

5 Az égig érő fa (összeköti a 3 szintet)

6 A honfoglalás előtti és honfoglalás kori magyarok hitvilága
Sámánizmus: Szibéria és Belső-Ázsia lakóinak ősi hiedelme Közp.- i alakja: sámán (közvetít az emberek és a szellemek világa között) Feladata: - révülés - áldozatbemutatás - jós, gyógyító ( javas) - énekmondó (regös)

7 sámán

8 Sámán lehet: aki születésénél fogva kiválasztott
vagyis valamilyen jelet visel (pl. felesleges csonttal vagy foggal születik)

9 Fontos eszköze: sámándob
( a hagyományban: dobszerda)

10 Fő istenalak: Úristen v. Öregisten v. Jóisten
+ egyéb természetfölötti képességekkel rendelkező alakok: manók törpék tündérek boszorkányok

11